Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-432
70 À nemzetgyűlés 432. ülése 1925. évi június hó 23-án, kedden. szén a késő esli órákig az utcán, különböző helyeken csillapító beszédeket mondottam. Erre vonatkozólag itt van a Népszava közlése, amely akkor a legrészletesebben tudósította az előző nap eseményeit, — mindenkinek szivesen rendelkezésére bocsátom — amely szerint »a körúton több helyen tartottunk gyűléseket, a Nemzeti Színház előtt, a Wesselényi-utcában, a Király-utcában, az Oktogon-téren, a Berlini-téren, a Váci-ut több pontján s ezeken a helyeken Propper Sándor és többen tartottak beszédekel. A Külső Váci-uton és a Lehel-téren szintén több gyűlés volt, amelyeken Propper Sándor és többen tartottak beszédeket. Ebből nyilvánvaló, hogy fizikai idő sem lehetett arra, hogy akármilyen szervezett vállalkozásba bocsátkozhattam volna. Méltóztassék megengedni, hogy ugyancsak egykorú okmányok alapján néhány szót mondjak el abból a beszédből, amelyet én azon a napon tizenötször elmondottam (Olvassa): »Minden forradalomnak legelső kötelessége, hogy r a forradalom katonáiról gondoskodjék Hentesek, mészárosok, pékek, vízvezetéki, világítási munkások, álljatok munkába mentül előbb : ezzel szolgáljátok az ügyet. Főleg azonban vigyázzatok a munícióra, aki nem tud vele bánni, adja át a katonáknak. Azután vigyázzunk, 1918-at irunk, kulturforradalmat kell csinálnunk. Nem a csőcselék, nem az őrjöngő hordák, hanem az eszményi nép harcát kell folytatnunk.« Az akkori lapok, Az Est 1918 november 1-jei számában van benne és mindenkinek rendelkezésére áll. Hogy milyen volt aznap az atmoszféra, hogy milyenek voltak a viszonyok, azt hiszem, azt nem kell színesen aláfestenem. Az utilitáriusok a Nemzeti Tanács háza előtt állottak sort és lestek a hivatalokat. Oda magunkfajta ember nem férkőzhetett. Annak illusztrálására azonban, hogy milyen volt akkor a légkör, méltóztassék megengedni, hogy egy abszolút polgári lapnak másrapi közléséből idézzek néhány sort (olvassa) : »Karolyi Mihály megtartotta a szavát. A Magyar Nemzeti Tanács — három hét előtt a Pesti Hírlap irta le először, hogy meg kell alakítani Magj^arországnak ezt a törvények felett álló végrehajtóhatalmát s ez az irás ma már a magyar hírlapirodalom históriájának lapjaira tartozik — a Magyar Nemzeti Tanács 24 óra alatt az ország szivében lévő magyar katonaság segítségével kezébe vette a végrehajtóhatalmat Magyarország felett egy nagyszerű és vértelen forradalom utján, örök diadalára a magyar elszántságnak és a világdemokráciának. (Szeder Ferenez : A Pesti Hirlap irt így !) Október 22-én azt mondta Károlyi Mihály, hogy cselekedni fog, mert a haza veszélyben van. És három napja csak, hogy Tisza István azt mondta, hogy a Wekeiiekormány meg fogja kímélni ezt az országot egy forradalmi paródia megpróbáltatásaitól. Forradalmi paródia ? Három nappal később, hogy Tisza István tragikus rövidlátása kimondta ezt a rettentően lekicsinylő jelzőt, örökre kihűlt az az ajak, mely annyiszor torzult gúnyos mosolyra. Döbbenetes esemény: Tisza István halott«. Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy a Pesti Hírlappal nem folytathat polémiát. Propper Sándor: A támadás a Pesti Hírlapban jelent meg. Elnök: Azokra a tényekre méltóztassék kiterjeszkedni, amelyek a személyes megtámadtatásra vonatkoznak. Propper Sándor: Azokra fogok kiterjeszkedni. (Kuna P. András: Mindenki tudja, hogy kommunizált 1) Elnök: Kuna P. képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Propper Sándor: Azt mondja még a Pesti Hirlap, hogy »a magyar forradalom győzött, a rettentő frontáttörés megtörtént, de a győzelem kiaknázása még hátra van. Tisza halott. Neki talán jobb igy és az ország megszabadult egy ellenforradalom kísérletétől«. Mi akkor néhányan belevetettük magunkat és eredménnyel csititottunk, tessék elolvasni a polgári lapok közléseit, sikerűit mederbe terelni a forradalmi kilengéseket. Másnap egy polgári újság igy ir, túllicitálva a Népszavát és hét esztendővel később ugyanaz az újság nekem tesz szemrehányást a forradalmi szereplésért és a nemzetgyűlés egyik tagja ezt kritika nélkül átveszi, magáévá teszi és itt a nemzetgyűlésben sze élyes hajszát indit ellenem. Ezek után egészen nyugodtan az elfogulatlan közvéleményre bízom azt, hogy a Pesti Hirlap és a Pesti Hírlapon keresztül Barla-Szabó József ur mennyi joggal tehet nekem szemrehányást az én forradalmi szereplésemért ? (Kuna P. András : A Népszava irta, hogy kommunizált. — Zaj./ Elnök: Barla-Szabó József képviselő ura házszabályok 205. g-ának a) pontja alapján kért szót. A képviselő urat a szó megilleti ! Barla-Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Nagyon köszönöm Propper képviselő urnák, hogy nekem alkalmat adott arra, hogy Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársamnak múltkori felszólalásával kapcsolatban — nem akartam akkoriban személyes kérdésben ismét igénybe venni a nemzetgyűlés idejét — Hegy^megi-Kiss Pál képviselőtársam tévedését újból hely rreigazithassam és korrigálhassam. Ismét hangsúlyozom, hogy a Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur által állított formában ezt a kijelentést nem tettem meg és amennyiben a napilapokban ez jelent meg, az csak azért jelenhetett meg, mert valószínűleg Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársamnak az elnök úrhoz intézett rögtöni megjegyzését kapták el a napilapok, azonban előttem és a nemzetgyűlés előtt nein a napilapok, hanem a gyorsírói jegyzetek a fontosak. Ami pedig a sajtóközleményekben megjelent ellentétes felfogást illeti, erre csak azt mondhatom, hogy Propper képviselő ur intézze el ezt a sajtóval, és ne itt a nemzetgyűlésen, arra való a bíróság, hogy r amennyiben a sajtóban megjelent dolgok nem felelnek meg a tényeknek és a valóságnak ez esetben az ilyen közleményekkel szemben a biró ságnál keressen magának elégtételt. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik az inditványkönyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy az inditványkönyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy ;iz inditványkönyvet felolvasni szíveskedjék. Petrovits György jegyző: Az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincsen. Elnök: Tudomásul vétetik. Mielőtt az interpellációs könyvet felolvastatnám, jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Pakots József képviselő ur az Az Újság betiltása tárgyában interpellációt jegyzett be az interpellációs könyvbe. A képviselő ur interpellációjának szövegét a mai ülés megnyitásáig Írásban nem nynjtotta be. A képviselő urnák a házszabályok 197. §-ának 6. bekezdése értelmében eg3 7 ébként sem lett volna joga interpellációját előterjeszteni, mert hasonló tárgyú interpellációja a legutóbbi interpellációs napon a képviselő ur távolléte miatt töröltetett, a vonatkozó bejegyzés tehát tárgytalan és az töröltetik Most pedig kérem jegyző urat, hogy az interpellációs könyvet felolvasni szíveskedjék. Petrovies György jegyző (Olvassa) : Kabók Lajos — a munkaügyi és népjóléti ministerhez — a munkanélküliség esetére szóló biztosítás tárgyában. (Szóbelileg.) Esztergályos János — a vallás- és közoktatásügyi
