Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-446

A nemzetgyűlés 446. ülése 1925. évi július hó 10-én, pénteken. 601 a kormány kezébe juttattuk volna, hanem ezt anélkül, hogy meggyőződtünk volna róla, nyilvánosan felhasználtuk vagy leközöltük volna. Mi átadtuk, méltóztassék megvizsgálni és méltóztassék meggyőződni róla, hogy mi igaz ebből, hogy igaz-e az vagy nem. De méltóztatott itten Kendére hivatkozni, (Zaj.) mint egy olyan egyénre, aki hamisit és aki nem megbízható, stb. Mit méltóztatik ahhoz szólni, mélyen t. belügyminister ur, mint a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal legfelsőbb őre, hogy épen ezt a Kendét hivták be a IX. kerületi Nemzeti Munkavédelmi Hivatalhoz (Rakovszky Iván belügyminister : Ezt csak ő állitja !) pont a választások előtt és őt akarták megbízni, mint gentlemant, csoportvezetői teendőkkel és őt oktatták ki arra. (Rakovszky Iván belügyminister : Ezt ő hazudja !) hogy mit, hogyan kell majd a választásnál csinálni. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem igaz ! — Zaj.) Ez a Kende nem nálunk kereshető. (Rakovszky Iván belügyminister : Becsapta önöket !) Bennünket nem tudott becsapni, mert azt az okmányt, amely a kezünk közé jutott, a legilletékesebb helyre, a ministerelnök urnák és a belügyminister urnák adtuk át elintézés céljából. Bennünket tehát e tekintetben semmiféle szemrehányás nem érhet, (Zaj a balközépen.) de az igen t. belügyminister urnák egyik osztálya, a belügyminister ur által annyira dédelgetett és annyira hasznosnak ismert Nemzeti Munkavédelmi Hivatal azt az egyént, akit itt ma ilyen nagyon furcsa színben méltóztatik beállítani, a választások előtt hivta be, mint fontos tényezőt, mint hasznos embert, (Rakovszky Iván belügyminister : Nem hivta be !) akire pont a fővárosi választások előtt szükség volt. Akkor tehát először méltóztassék a Nemzeti Munkavédelmi Hivatalt kioktatni, hogy azoknak, akiket behiv, (Rakovszky Iván belügyminister : De nem hivta be !) először is nézze meg a törzslapját, nézze meg, kicsodák, micsodák, mert különben elkerülhetetlen az, hogy a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal pont az ilyen Kende-féle emberekkel áll összeköttetésben, (Ellenmondások a jobboldalon.) s ezek a Kende-féle emberek fogják elvégezni azt a nagy hivatást, amelyet a hadügyminist er ur ennek a testületnek szánt. Én nem tudom, hogy hány Kende van még ebben a testületben. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Egy sem !) Lehet még egypár benne ! Es hogy Kende nem hamisított okmányokat hoz, erre nézve rendelkezésére bocsátom a minister ürnak ezt az okmányt, amelyben nem csak az van benne, hogy ő -— nem tudom milyen — közérdekű levelek terjesztését végzi. A minister ur nem olvasta el elég figyelemmel ennek az interpellációmnak szövegében azt a részt, amely ezt mondja (olvassa) : »Kéri, hogy a leveleket küldjék el«. Azt mondja továbbá (olvassa) : »Ugyancsak néhány kommunista érzelmű egyén címére kérjük a lap számonkénti küldését«. Kinek a pénzéből? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : És milyen célból?) »Kérjük ugy ezeket, mint a hivatalét minél előbb folyósítani.« Aláírva : Horák előadó, nemzetvédelmi tiszt, Kaposvár. Méltóztatnak látni, hogy ilyen emberek az állam pénzét mire pocsékolják. Ez is egy ilyen Kende? Én nem tudom. A minister ur állapítsa meg, hogy ennek nem az ügyészségen van-e a helye, ahelyett, hogy a Nemzeti Munkavédelmi Hivatalnál van. (Zaj a Ház minden oldalán. —•. Vicián István : A közérdekű leveleket szabad terjeszteni !) Lehet, hogy ez is egy Kende. Ami tudomásomra jut, azt vagy a minister urnák adom oda, hogy tessék megvizsgálni házilag és elintézni, vagy idehozom a Nemzetgyűlés elé és itt intézem el. De ez eredeti levél, amelyet a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal bélyegzőjével küldtek szét. Eredeti aláírás van rajta. E közérdekű levél szerkesztője azután piros ceruzával ráírta a következőket is (olvassa) : »A félévi előfizetési dijat is elküldtem. 1923. július 9. 8 lap megküldve az összes címekre 21—28. számig stb«. Ez az az agent provocateur-munka, amelynem méltó ahhoz a hivatáshoz, amelyet a Nemzeti Munkavédelmi Hivatalnak a minister ur szánt. Ez az a munka, amelyet ennek a hivatalnak el kell végezni, (Kabók Lajos : Ezt Németországban nem csinálják !) vagy pedig az a munka, amelyet a minister ur emiitett? És ha a minister ur német példára hivatkozik, én, aki nagyon jól ismerem Noske-nak erre vonatkozó intézkedéseit, nagyon jól ismerem a Technische Nothilfe szervezetét, (Lendvai István : Hát még a Rote Hilfe szerveze1 ét hogy ismeri ! — Zaj.) mondom a minister urnák, méltóztassék azt közelebbről megnézni. Abban kiváló szakembereket, mérnököket es műszaki emLereket helyeznek el, nem helyeznek azonban oda he olyan Kende-féle egyéneket és nem adnak ennek az egész intézménynek politikai jelleget. Én épen arra hivatkoztam beszédemben, hogy ez a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal, ahányszor ízükség volt rá, annyiszor csődöt mondott. Hivatkoztam konkrét példára, amikor a vízművekben f.z a nagy zavar volt és ki voltak zárva a vas- és fémmunkások. A Nemzeti Munkavédelmi Hivatal nagy szervezete nem volt képes elintézni azt, hogy rzoknak a szivattyúknak egyes alkatrészeit megcsinálja, (Kabók Lajos : És a Phoebus-nál hogy csinálták? — F. Szabó Géza : Majd megtanulják 1) vgy hogy a Vas- és Fémmunkás Szövetségnek kellett hozzájárulni ahhoz, hogy a kizárt munkások közül mindazok visszamenjenek a Láng-féle gépgyárba, akikre szükség volt annak a munkának elvégzéséhez, amely szükséges ahhoz, hogy a főváros vízellátása zavartalan legyen. Méltóztassék meggyőződve lenni róla, hogy a munkásság az ő gazdasági harcaiban tud különbséget tenni, amikor arról van szó, hogy közérdekű üzemekben beszüntesse-e a munkát, igen vagy nem. Ha a minister urnák pontos jelentései vannak, akkor tudnia kell, hogy a fővárosi elektromos műveknél számtalanszor volt már ilyen helyzet, amikor a munkásságnak az a része, amely hozzánk tartozik, mindig szem előtt tartotta a közérdeket. Ha tehát ilyen szervezetet szándékoznak létesíteni, ezt senki sem kifogásolja. Kifogásolni kell azonban azt, hogy az állam pénzével egy ilyen agent provocateur-szerü munkát végezzenek. Abból a levélből, amelyet én a minister urnák is megmutattam, méltóztassék meggyőződni róla, hogy a Kendék munkája nem méltó sem a kormányhoz, sem pedig ahhoz a hivatáshoz, amelyet ennek a testületnek szánt a minister ur: (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos !) Haszontalanságot csinálnak az ország pénzén.) Elnök : A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Csak egy-két szót kívánok még megjegyezni. Először is leszögezem, — mert a képviselő ur újból ugy emiitette Kendét, mint aki a Nemzeti Munkavédelmi Hivatalnál szerepet játszott volna, — hogy hamisak voltak azok az okmányok, amelyeket a képviselő ur bemutatott, hiszen lakásán a házkutatásnál az összes üres blankettákat, a hamisításhoz szükséges rekvizitumokat megtaláltuk. Méltóztassék tehát egyszer már belenyugodni abba, hogy Kende hamisító volt és amit előadott, nem felel meg a valóságnak. Ami a dolog érdemét illeti, a képviselő urnák megmondottam, hogy én sem tartom helyesnek azt, hogy a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal nyomtatványok terjesztésével hivatalosan foglalkozzék. Ez az okmány azonban, amelyet a képviselő ur felolvasott, mindenesetre furcsa benyomást tesz, mert hiszen a pecsét valahonnan ki van vágva és