Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-446
A nemzetgyűlés 446. ülése 1925. évi július ho 10-én, \ieniek-m , 597 közötti békéltetések kérdését megoldja, semmit sem csinált, saját rendeletét nem hajtotta végre és nem vitte át az életbe. Amikor azt látjuk, hogy a mag3 T ar nép, a magyar dolgozó osztályok érdekében ez a nemzetgyűlés semmi eredményes munkát nem végzett, akkor meg kell állapitanunk, hogy a helyettes ministerelnök ur nagy önbizalma és dicshimnusza, amelyet saját pártjának és a kormánynak alkotásairól zengett, visszapattan az önök munkálkodásáról. (Peyer Károly : Az egész ország nevet rajta!-— Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Önökön nevet ! Megbotránkozik magukon ! — Propper Sándor : Gyerünk a választók elé ! — Halász Móric : Majd annak is eljön az ideje ! — Peyer Károly : Gúnyolódnak a nyomoron ! — Nagy zaj.) Meg kell állapitanom, hogy a titkosságot ebben a ciklusban árulta el épen az a párt, amely lekötötte magát melléje : a kisgazdapárt. (Halász Móric : A szociáldemokrata párt ! A szavazásnál összesen 17-en voltak itt !) Ez a törvényhozás alkotta meg a választóknak az urnákhoz való kényszerítését és ilyen munka után megy pihenni ez a törvényhozás, amelytől semmit nem kapott a nép. Kérdem : ha itt még az utolsó órában is beterjesztenek törvényjavaslatokat, miért van szükség arra, hogy október 11-ig szüneteljen a Ház (Rubinek István : Október 14-ig !), amikor tele van az ország nyomorúsággal, szevedésseh amikor semmi munkát ez a törvényhozás nem végzett ? (Ruhinek István : Önök már szüneteltek hat hónapig ! — Peyer Károly : Mit dolgoztak ez alatt ? Milyen szociális törvényeket alkottak ? Semmit sem csináltak ! -— Propper Sándor : Jogfosztást ! — Peyer Károly : Hol voltak ? Mindig azt mondják, nem tudnak alkotni ! Miért nem csináltak akkor szociális törvényeket ? Alkalmuk lett volna ! — Kabók Lajos : Szégyelheti magát, hogy ezt szóvá meii tenni ! — Nagy zaj jobbjelöl.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Farkas István : Nincs szükség arra, hogy a Ház ilyen hosszú időre einapoltassék. Munka volna bőségesen, adódnék törvényhozási munka, amelyet el kellene végezni. Ha egjébre nem, csak azokra a javaslatokra utalok, amelyek itt feküsznek a Ház előtt és mégis október 14-ig akarja magát a nemzetgyűlés elnapolni, amikor munka volna. Igaz, ha a törvényhozás eddigi munkáját nézzük, ha nézzük azt az egyoldalú osztálypolitikát, amelyet ez a törvényhozás csinált (Propper Sándor : Jogfosztó politikát !), akkor talán jobb, ha nincs együtt a nemzetgyűlés. De akkor minek komédiázunk itt ? Ha ennek a nemzetgyűlésnek nem az a feladata és rendeltetése, hogy olyan törvényeket hozzon, melyek a magyar nép sorsán javítanak és enyhítenek, akkor egyáltalán miért van szükség arra, hogy együtt legyünk, főleg ha még azt vesszük, hogy nem az a fontos, hogy itt az igazságtalanságok kiküszöböltessenek, mint a ministerelnokhelyett.es ur megjegyezte,hanem az a fontos,hogy a SomogyiBacsó-ügy, az atrocitások és az ezekkel kapcsolatos állapotok kiküszöböltessenek a magyar közéletből ? Ez mind nem fontos a helyettesminister-emök urnák; a fontos az, hogy ők maradjanak kormányon, a fontos az, hogy az a többség, amelynek összetétele mindig reeseg-ropog, az a többség, amelyet csak a reakció tart össze, együtt legyen és a kormány itt maradjon. Ez lehet kormányzati politika, lehet az egységespárt politikája, de semmi esetre sem az ország érdeke, hogy ez az uralom igy folytatódjék és ugy maradjon fenn, mint ahogy rddig volt. Nekem tehát ez az álláspontom, hogy az a bizonyos sturm, melyről a ministerelnök-helyettes ur beszélt, a mi oldalunkon a népért, a népjogokért, az egyenlő jogokért, a választójog titkasságáért folyt, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) az a sturm pedig, amelyet az egységespárt csinált a demokrácia ellen, a reakció sturmja, annak érdekében, hogy itt olyan kiváltságok legyenek, amelyek a politikai életet megfertőzik. Kérem a nemzetgyűlést, ne méltóztassék elfogadni az elnöki napirendi javaslatot. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Héjj Imre. Jegyző : F. Szabó Géza. F. Szabó Géza : T. Nemzetgyűlés ! (Farkas István : Még egy hónapot licitáljon rá !) Ha az előttem felszólalt Farkas István képviselőtársam gondolatmenetét meg akarom közelíteni, ,azt hiszem, helyes utón vagyok,-amikor megállapítom, hogy voltaképen neki sincs nagyban és egészben kifogása az ellen, hogy nyári szünetet vegyünk igénybe. El kell ismerni, hogy azok, akik lelki ismeretesen teljesítették törvényhozói kötelességüket, (Propper Sándor : És megszavazták a nyílt szavazást !) igenis megérdemelték azt, hogy rövid időre pihenőre térjenek. (Kabók Lajos : Három hónapig kell pihenni?) Megállapítom azt is, hogy nem ez volt a képviselő urnák eredeti kiinduló célja, hanem az, hogy a házszabályokban alkalmas módot találjon arra, hogy nyilatkozzék a ministerelnökhelyettes urnák tegnap elhangzott nyilatkozatára. (Peyer Károly : Természetes !) Mi történt tegnap a pártértekezleten? A ministerelnökhelyettes ur rövid visszapillantást vetett a párt tevékenységére. (Propper Sándor : Piszkolta a ellenzéket ! (Természetes dolog, hogy Farkas István képviselő ur temperamentuma nem fogja azt szó nélkül hagyni, hogy visszapillantást vetvén a párt tevékenységére, a ministerelnök-helyettes ur ilyen megállapításokat tett, (Szilágyi Lajos : Hamisított!) amely megállapítások e párt működését előnyös színben tüntetik fel. Természetes dolog, hogy az ellenzéki álláspont azt a hatást, amelyet ez a beszéd kiváltott, igyekszik lehetőleg lerontani. Ezt én megértem. (Peyer Károly : Mióta jelent a gyilkosság felderítése piszkos sturmolást? önök is ugyanazt követelték ! Önök is azt mondták, hogy követelik a gvilkosság kiderítését! — Zaj baljelöl.) Elnök : Csendet kérek ! (Peyer Károly : Az cgységespártot dédelgetik, szolgabirák segítségével ! — Zaj.) Kérem Peyer képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Kabók Lajos közbeszól.) Hasonlóképen kérem Kabók képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Szilágyi Lajos : Bezzeg, ha egy kis kormányválság keletkezett volna belőle I) Szilágyi képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj. Szilágyi Lajos: közbeszól.) Szilágyi Lajos képviselő urat másodszor figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. F. Szabó Géza : A napirendi vita keretében nem lehet hivatásom, hogy én a ministerelnökhelyettes ur beszédét megvédjem azzal a támadással szemben, amelyet Farkas István képviselő ur az imént ellene intézett. (Peyer Károly : Miért nem jön ide beszélni?) A ministerelnökhelyettes urnák meg lesz majd a módja és alkalma arra, hogy megadja az érdemleges választ. Egyébként annak, hogy magának a képviselő urnák sincs kifogása a nyári szünet ellen, legfőbb bizonyítéka az, hogy nem is tett ellenkező napirendi javaslatot, (Peyer Károly : Majd még tesznek !) csak egyszerűen nem fogadta el az elnöki indítványt. Minthogy e tekintetben a komolytalanság nyilvánvaló, én az elnök napirendi indítványát fogadom el. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Elnök : Szólásra következik? Héjj Imre jegyző : Rupert Rezső ! (Peyer Károly : Kívánsága teljesülni fog 1) Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Hogy teljesítsem az előttem szólónak kívánságát és egyúttal NAPLÓ. XXXIY. 84
