Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-444
544 A nemzetgyűlés 444. ülése 1925. évi július hó 8-án, szerdán. földreform végrehajtása ellenkezik a törvénnyel, ugy mint az igazságügymimster ur nyilatkozatával és a politikai államtitkár ur érveléseivel is. Az igen t. igazságügymimster ur a Budapesti Hírlap 1925. július 7-iki számában »Az igazságügyi politikai államtitkári állás« eimű cikkében ezeket irja : (olvassa) : »Ugyanis a földreform mennél gyorsabb megoldása szociális közgazdasági és politikai fontosságú kérdés is, ami, ha hamarosan meg nem oldódik, a konszolidációnak és a megnyugvásnak örökös akadálya marad. Szociális szempontból végtelenül fontos az elsősorban, hogy az állam azokkal szemben, akik a nagy világégésben a hazáért életüket is hajlandók voltak feláldozni, teljesítse kötelességét. Ugyancsak végtelenül fontos szociális érdek az is, hogy a nincstelenek tömegei érzésben ahhoz a szegény csonka hazához köttessenek. Ha pedig ez a kérdés megoldatlanul hosszú ideig senyved, azt az eredményt, amelyet ez a reform céloz, a lelkek megnyugtatását, nem hogy nem éri el, sőt amint ma is konstatálható, inkább a nyugtalanságnak az okozója lesz.« Az igazságügymimster ur ezen cikke fedi azt az intenciót, amelynek értelmében a földreformtörvényt megalkották. Ezzel szemben beszéljenek a tények. Hivatkozom a szentesi, szegvári, derekegyházi ügyekre, hivatkozom még több mint 500 ügyre, amelyeknek Ítélete a kezemben van, azonban csak a legrosszabb eseteket hozom fel, amelyekből a f öldmivelésügyi minister ur és az igazságügy minister ur állapítsák meg, hogyan hajtják végre a földreformot. Szentes, Derekegyháza és Szegvár földreformja ügyében az OFB még 1923-ban meghozta az ítéletet. A derekegyháziaknak jutott 141 hold 1200 négyszögöl, a szegváriaknak ' 1257 hold 800 négyszögöl, a szentesieknek 362 hold 400 négyszögöl. Azt mondja a javaslat és annak alapján az ítélet, hogy : a tárgyaló bíróság azon tömeges kérvényezők kérelmeinek tárgyalását mellőzte, akik késedelmük igazolására hitelt érdemlő bizonyítékokat felhozni nem tudtak. Ilyenek közé tartoznak a szegvári földigénylők 135-en, a hadirokkantak és özvegyek 78-an, a szentesi igénylők 2264-en. A kiküldött biró ezeknek még észrevételeit sem akarta figyelembe vermi, tehát igazolásukat sem akarta elfogadni. Az ítéletnek következő az indokolása (olvassa) : »Azért is mellőzte ezek kérelmeinek tárgyalását, mert e nagytömegű kérvények letárg3 r alása a már különben is évek óta húzódó eljárás végbefejezését akadályozná. Ezt mondják 1923ban, holott tudjuk, hogy most is óriási tömegei vannak a községeknek, ahol vígan lazsálják a földreform tárgyalását. Tehát a törvény szemben ál] az igazságügymimster ur nyilatkozatával. Továbbmenve mellőztek embereket azon a címen is, hogy nincs elegendő föld. Ezt mondja a javaslat és az itélet. (Pesthy Pál igazságügymimster : Csak javaslat ! Nem itélet !) Benne van az Ítéletben is, minister ur, mert a javaslaton épül fel az itélet. T. minister ur és t. Nemzetgyűlés, nem akarok hivatkozni arra, hogy ott van a Weiss Manfrédféle birtok, amelynek 65•— 70%-át nem vették el. pedig az tipikus háborús birtok ; tehát a javaslatés az ítéletnek ez a rendelkezése nem helytálló. Mellőzi a javaslat és az itélet azokat az egyébként érdemes egyéneket is, akik a bírói és mérnöki költségek fedezésére rendelt ujabb költségbiztositék összegeket le nem fizették. Költségbiztositék le nem fizetése címén kizártak a földreformból az érdemesnek elbírált egyének közül egész tömeg embert. Most már kérdem, hol van a törvény, hol van az igazságügymimster ur gyönyörű szép nyilatkozata, amely szerint igenis az kell hogy legyen a földreform rendeltetése és célja, hogy az arra érdemes, hazájukért vérzett embereket földhöz juttassa. Az ítéletek, a javaslatok merőben szemben állanak ezzel. Méltóztassanak megengedni, hogy röviden felhívjam a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy a költségbiztositékokkal milyen játékot űznek és hogyan játszák ki e cimen a jogosult földigénylőknek majdnem 40%-át. Csak egy esetet hozok fel. Az Altruista Bankhoz befizették 23-ban költségbiztositékot.. És mi történt ? 1925-ben ugyancsak követelik, hogy a búza árának emelkedésére való tekintettel a költségbiztositékot emeljék fel, s circa 80—100 millió pluszt fizessenek be az Altruista Bankba. Hát lehetséges ez ? Miután a földigénylők tömegei ezt az öszszeget lefizetni nem tudják, tömegesen zárják ki őket a földreformból. Ez nem földreform ! (Ugy van a szélsőbaloldalon.) Itt van pl. Pusztaföldvár községe. Ennek határában vannak a Wenckheimoknak és egy nagy disznókereskedőnek — a hadseregszállítók utódának — birtokai. Pusztaföldváron adtak földet 400 családnak és kizártak 444 családot. S mikor a földbirtokrendező birósághoz folyamodtak a folytatólagos eljárás iránt, amikor kellett, hogy a folytatólagos eljárást engedélyezze a bíróság, azt mondták nekik, hogy ez nem lehet, mert az itélet máskép szól. Minden különösebb indokolás nélkül 444 magyar családot zártak ki a Wenckheimok kedvéért. (Nagy Vince : Ez a nagybirtok védelme és nem földreform !) Azt mondja a politikai államtitkár ur — akinek kinevezését a magam részéről helyeslem, mert azt mondom, szemben a t. kormánnyal, amely hála Istennek, most már erre az álláspontra helyezkedett, hogy a földreform egy politikai kérdés, nem tyukper, nem birák elé tartozó kérdés, tehát a kormány az ellenzéknek ezt az álláspontját akceptálta, — hogy az a fontos, hogy az akármiképen, de végrehajtott földreform folytán tényleg kiosztott földek megtartását biztosítsuk, nem pedig az, hogy az igénybevétel kereteit kiterjesszük, amint azt politikai célzattal hangoztatni szokták. Kérem megnyugtatni a magyar földigénylők tömegeit a tekintetben, hogy az államtitkár ur ebben az esetben tévedett, mert az általam felhozott két krasz eset — fel tudnék hozni ötszázat is — igazolja, hogy a jogosult igénylők tömegeinek körülbelül 50%-át kizárják az ország minden részében a földreformból, a politikai államtitkár ur tehát ne tegyen olyan kijelentést, hogy nem cél az igénybevétel kiterjesztése, Ha nem ez a cél, akkor megbukott a földreform, akkor nincs egyéb cél, mint a magyar nagybirtokok megmentése. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azt mondja az igen t. államtitkár ur, hogy a földreformnak további kiterjesztése a magántulajdonba való éles bevágást jelentene. Mit akar ezzel mondani ? Talán azt, hogy a földreformnovella, valamint az egész földreform törvénytelen dolog, amely a magántulajdonba ütközik. Felszólítom és felkérem a t. kormányt, hogy ebben a kérdésben teremtsen végre-valahára tiszta álláspontot. Hivatkozom e tekintetben Kállay Tibor előző pénzügyminister nyilatkozatára, amelyet a kormány nevében tett itt a nemzetgyűlésen s amely homlokegyenest ellenkezik a politikai államtitkár ur nyilatkozatával. Kállay Tibor a következőket mondotta (Olvassa) : »Abból indulok ki —• és ez a régi felfogás — hogy a magyar államnak egész területe a szent koronának tulajdona. Abból indulok ki, hogy attól az állampolgártól vagy bárkitől, akinek birtokába adatik valami ebből a magyar szent korona tulajdonát képező földből,
