Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-444

A nemzetgyűlés 444, ülése 1925. évi július hó 8-án, szerdán, Scitovszky Béla és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az állami alkalmazottak anyagi helyzetének ja vitásáról, a beruházásokról és egyes adóügyi rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A vadászatról szóló 1883 : XX. tcikkben megbatározott vadászati tilalmi idők meghosszabbítására szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. —' A honvédelmi minister válasza Peyer Károlynak, a Movénak a tényleges katonatisztek közti propagandája, — a katonatisztek önvédelmi szervezete, — és a katonai politikai osztály jelentései tárgyában előterjesztett interpellációira. — Interpellációk : Rupert Rezső Írásbeli interpellációja a földmivelésügyi, kereskedelemügyi és. pénzügymínisterekkez, a bortermelés és borkereskedelem válsága tárgyában. — Dénes István az igazságügyminister, a földreform tárgyában. — Az igazságügyminister válasza. — Lendvai István a belügyministerhez, a magyarországi szociáldemokrata párt külföldi összeköttetései ós szakszervezeteinek működése tárgyában. — Peyer Károly a kereskedelemügyi ministerhez, az iparfelügyelők jelentései tárgyában. — Peyer Károly a belügyministerhez, a nemzeti munkavédelmi hivatalok működése tárgyában. — Peyer Károly a belügyministerhez, a főváros telekvásárlása ügyében. — Pakots József a belügyministerhez, a gödöllői főszolgabíró béka-egérharca tárgyáben. — Farkas Tibor a belügy- és pénzügyministerekhez, a községi és vármegyei háztartások tárgyában. — Györki Imre a kereskedelemügyi ministerhez, a posta- és telefonigazgatóságtól elbocsátott alkalmazottak végkielégítése tárgyában. — Eőri-Szabó l?ezső a földmivelésügyi és belügyministerekhez, a mernyei kishaszonbirtok erőszakos és jogtalan elvétele tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Buci János, Rakovszky Iván, Walko Lajos, Mayer János, Pesthy Pál, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Láng János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaki György jegyző ur. Napirend szerint következik az állami alkalkalmazottak anyagi helyzetének javításáról, a beruházásokról és egyes adóügyi rendelkezésekről szóló törvényjavaslat (írom. 872, 874) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Kéthly Anna ! Kéthly Anna : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Ez az előttünk fekvő javaslat nem eszmei egész, hanem heterogén intézkedéseknek egymás mellé helyezése. Azt is lehet mondani, hogy teljesen veszélytelen udvariasság a nemzetgyűlés felé, mert a semmiféle érvvel meg nem szelídíthető többség ezeket a javaslatokat úgyis megszavazza (Gr. Hoyos Miksa : Hölgynek ezt nem szabad mondania, mert nem lehet visszavágni !), de ha meglepetésszerűen ezt nem tenné, vagy változtatásokat is engedélyezne, az 1924 : IV. te. úgyis módot ad a kormánynak a teljes pénzügyi diktatúra gyakorlására. Én tehát ezt a javaslatot csak udvariassági ténynek tekintem és erre az udvariasságra azzal az udvariatlansággal fogok válaszolni, hogy csak azokra a részekre fogok kitérni (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.), amelyekkel szemben megjegyzéseim és aggodalmaim vannak, igy mindjárt legelőször a köztisztviselők illetményeinek rendezésére. Ennél a kérdésnél felmerül az az elvi kérdés, hogy amikor az állam sem a munkásoknak, sem a magánalkalmazottaknak, iparosoknak vagy kereskedőknek nem tud segítséget nyújtani, amikor ezek az osztályok egy 26 millió aranykoronás költségvetési feleslegben nyilvánuló krízisben szenvednek, jogos-e a közalkalmazottak valóban sanyarú helyzetének akárcsak az igen szerény, 15%-kal való rendezése is, ha ez az adakozó gesztus csak erre az osztályra szorítkozik. Ebből a kérdésből nem akarok mindjárt konkrét feleietet levonni, de azt mondom, ha ez a 26 millió aranykoronás költségvetési felesleg például a termelés céljaira állna rendelkezésre, akkor talán nem okozna olyan hallatlanul nagy gondot a munkanélküliség, nem ugyan a kormánynak, amely nagy fölénnyel hallgatja erről panaszainkat, hanem a munkásság parlamenti képviseletének. De ha elismerjük, mert el kell ismernünk a köztisztviselők jogát erre a 15%-os lineáris javításra, ennéi a pontnál, a köztisztviselőknek erre való jogánál rá kell térnem arra, ami tegnap a köztisztviselők sztrájkjáról elhangzott és ezzel szemben meg kell, hogy áílapitsam, hogy az én pártom ugy a közalkalmazottak sztrájkjával, mint bármiféle más sztrájkkal szemben, amennyiben azok gazdasági okokból robbannak ki, nincs és nem is lehet elutasító állásponton, viszont jogosulatlannak tart minden sztrájkot, a közalkalmazottak sztrájkját is akkor, ha azok a rétegek más rétegekkel szemben kedvezményezett helyzetben vannak. (Fábián Béla : Hol a pénzügyminister ur?) De miért maradt ki ebből a javaslatból a nyugdíjasok, az özvegyek és az árvák" kérdése ? A ministerelnök ur genfi beszámolójában rátért erre a NAPLÓ. XXXIV. 74