Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-441
A nemzetgyűlés 441. ülése 1925. a kormány javaslata megbukott. A kormány eredeti szándéka tehát tárgytalanná vált. Ha pedig az eredeti szándék felett hozott a nemzetgyűlés határozatot, kétségtelen, hogy azt is eldöntötte a nemzetgyűlés, amit eredetileg a minister ur akart, t. i. a megjelenési kötelezettséget is elejtette. Ennek ellenére Szijj Bálint képviselőtársunk meglepőleg, ismét csak a parlamenti szokások ellenére, előterjesztett egy olyan szöveget, amely ezt a kérdést újra felszinre hozta, a vita anyagába bedobta és uj határozatot provokált a nemzetgyűlés plénuma részéről. A mi megítélésünk szerint Szijj Bálint képviselő ur inditványa nem módositó indítvány volt, sem pedig egyszerű kiegészítő inditvány, hanem olyan indítvány, amely vissza akart csinálni egy már korábban hozott határozatot, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) egy olyan határozatot, amelyet a többségi párt is magáévá tett, Előttünk azokon kivid, amiket már elmondottam, nem közömbös az, hogy ez az uj határozat épen csak három szótöbbséggel nyerte el érvényességét, és nem közömbös az sem, hogy egységespárti képviselők akként nyilatkoztak előttünk, hogy ez a három szótöbbség is csak ugy jött létre, hogy az ellenzéki oldalról egyes ellenzéki képviselők, akik ellenszenvesek az egységes párt előtt, agyontámogatták dabasi Halász képviselő ur indítványát. Nem akarok most azzal a kérdéssel foglalkozni, — nincs is erre jogom — hogy milyen súlyos sértést jelent az egységespárti képviselők gondolkozására az, hogy nekik teljesen elegendő az, hogy például Rupert képviselőtársam, vagy Farkas képviselőtársam, vagy csekélységem pártolunk egy indítványt s már akkor nyomban felsorakoznak az egységespárti képviselők az ellen, azt mondván, hogy nem lehet jó az, amit ezek a képviselők a baloldalon olyan vehemensen helyeselnek, vagy pedig nem lehet rossz, amit annyira támadnak. Kormánypárti képviselők nyilatkoztak így ; sajtójukban is ilyirányu közleménj^ek jelentek meg. Ehhez hozzájárult az, hogy csak három sza\ r azattöbbséggel döntetett el ez a kérdés. Ezek a mellékkörülmények sem közömbösek előttünk akkor, amikor az önök által elfogadott házszabályokra hivatkozunk és ezek alapján azt a tiszteletteljes kérelmet intézzük az elnök úrhoz hogj 7 mivel a mi megítélésünk szerint Szijj Bálint képviselő ur határozati javaslatának elfogadásával a nemzetgyűlés ellentétbe jutott a 14. §-nál hozott határozatával, a házszabályok alapján a választójogi bizottság összehívása iránt intézkedni méltóztassék és méltóztassék gondoskodni arról, hogy ezen ellenmondás kiegyenlítése és a javaslat két különböző szakaszának egymással összhangbahozatala iránt a választójogi bizottság a nemzetgyűlés plenumának indítványt tehessen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A képviselő ur felszólalására csak annyit kívánok megjegyezni, hogy nem ez okból, hanem más okból már intézkedtem a választójogi bizottság összehívása tekintetében. A pénzügyminister ur kíván szólani. Buci János pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a városok kölcsönéről szóló törvényj avaslatot indokolásával együtt beterjeszteni. Tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és sürgős tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : A javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a pénzügyi bizottságnak. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Waiko Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a Spanyol Királysággal 1925. évi június hó 17-én Madridban kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló évi július hó 4-én, szombaton. 451 törvényjavaslatot beterjeszteni. Kérem a törvényjavaslatnak és indokolásának kinyomatását, szétosztását és a külügyi és közgazdasági bizottságokhoz való utasítását. (Györki Imre : Mi van a többi kereskedelmi szerződésekkel?) Elnök : A javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a külügyi és közgazdasági bizottságoknak. Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Ivády Béla, a földmivelésügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Ivády Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! A földmivelésügyi bizottság letárgyalta a földmivelésügyi minister urnák a vadászatról szóló 1883. évi XX. te.-ben meghatározott vadászati tilalmi időszak módosítása tárgyában benyújtott 920. számú törvényjavaslatát. Van szerencséin a bizottság jelentését tisztelettel bemutatni s kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és a szokásos három nap közbevetése nélkül, sürgősen tárgyalás alá vétetni. (Helyeslés.) Elnök : A javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt annakidején fogok javaslatot tenni. Egyben kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az előadó ur indítványához képest a javaslatra a sürgősséget kimondani, igen vagj^ nem? (Igen !) A nemzetgyűlés a sürgősséget kimondja. Napirend szerint következik az állami alkalmazottak anyagi helyzetének javításáról, a beruházásokról és egyes adóügyi rendelkezésekről szóló törvényjavaslat (írom 872, 874) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó ! Örffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) A tárgyalás alá kerülő törvényjavaslat eredetileg benne volt az indemnitási javaslatban s épen ezért ez a magyarázata annak, hogy a szorosan vett indemnitási javaslat tárgyalása során igen sok képviselőtársam, jobbról is, balról is, már foglalkozott érdemben is e törvényjavaslat tartalmával. Jelenthetem tehát a t. Nemzetgyűlésnek megnyugtatásul is, hogy ez a javaslat meglehetősen ismeretes ugy a parlamenten belül, mint a parlamenten kívül is, ez azonban nem jelentheti részemről azt, hogy röviden ne ismertessem és legalább ki ne emeljem azokat a szempontokat, amelyek az indemnitási javaslat tárgyalása során kellően taglalva nem lettek. A javaslat 5 mint méltóztatnak tudni, három részből áll. Az első rész foglalkozik az állami alkalmazottak anyagi helyzetének javításával. Erről már sok szó esett és valószínűleg sok szó fog még esni róla, mint egyikéről azoknak a kérdéseknek, amelyek a legfájóbb sebei mai közéletünknek és amely kérdések megoldása állandóan súlyos gondját képezi ug3" a kormányzatnak, mint a kormányt támogató pártoknak. A kormány mindazt a felesleget, amelyet az előirányzat a következő költségvetési évben felmutatni képes, mind az állami alkalmazottak anyagi helyzetének javítására fordítja, amivel dokumentálni akarja annak a szanálási javaslatok alkalmával tett ígéretének beváltását, hogy amenynyiben az államháztartás helyzete engedni fogja, a mutatkozó feleslegeket ezeknek az alkalmazottaknak anyagi helyzete javítására fogja fordítani. Felhívom az igen t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy az üzemek kérdése tekintetében a javaslat azt a helyes álláspontot foglalja el, hogy azt nem az általános költségvetési előirányzat feleslegeiből, hanem az üzemek feleslegeiből akarja rendezni, amire kilátás is van, mert — amint a 65:
