Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-441
446 A nemzetgyűlés 441. ülése 1925. évi július hó 4-én, szombaton. a tisztviselő akkor, amikor képviselő lesz, még külön jutalomban részesittessék ; nem is dolgozik, hanem másokra hagyja tisztviselői munkájának végzését, a bürószolgálatot, tehát erkölcstelen volna, hogy amikor idejön, a képviselői fizetése mellett még az aktiv hivataloskodásért járó illetményeket is felvegye ; ez igazságtalan, erkölcstelen és lehetetlen álláspont, mert kétszeres ellátást jelent az állam részéről. (Putnoky Sándor : A nyugdíjra joga van ! Értse már meg !) Az a tisztviselő, amikor megszűnt köztisztviselő lenni és idejön képviselőnek, megkezdi a sine curat, mert nem dolgozik. (Putnoky Sándor : Az ügyvédek sem dolgoznak ! — Zaj.) Az más kérdés, az ügyvédeket ne tessék belekeverni a dologba, mert akkor belekeverheti a képviselő ur a földbirtokost is. Az magánfoglalkozás, az ügyvédnek az állam nem ad fizetést. (Urbanics Kálmán : A legösszeférhetlenebb foglalkozás I) Sőt az ügyvéd ingyenmunkát végez s ön énhelyettem azt a munkát, amit én ingyen elvégzek, nem végzi el, mert ha ezt önnek kellene elvégeznie, akkor önből már folt se volna. (Esztergályos János : A szolgabírói állás az összeférhetlen ! — Nngy zaj a jobboldalon.) Tessék a földbirtokostól elvenni a földet, a patikustól a patikát, a gyárostól a gyárat, de ne tessék Összekeverni a közjavadalmazást a magánfoglalkozással. (Putnoky Sándor : A képviselő ur keveri össze !) Én nem mehetek az államhoz azért, amiért nem dolgozom, én a képviselői fizetésemet is megszolgálom, és velem szemben a legkevésbé lehet követelőzni és a képviselői fizetést felhánytorgatni, mert a magam részéről azt is megszolgálom végzem érte törvényhozói kötelességemet. De ezt a kettős javadalmazást ebben az országban nem lehet megengedni, és a tisztviselőknek is érdekük, hogy ez az ellenszenves megoldás rájuk nézve megszűnjék, hogy amikor megszűnt a szolgálatuk, amikor nem dolgoznak, fizetést se kapjanak. (Mokcsay Zoltán : Nem igy van ! Csak nyugdíjat kapnak !) T. képviselőtársam ön nem ért meg, mert én Tamássy t. képviselőtársam indítványával foglalkozom. (Mokesay Zoltán : Tamássy is azt mondja !), Épen azt mondom, hogy nyugdíj járhat csak neki, mert Tamássy az egész fizetést javasolja. (Felkiáltások a jobboldalon : Hallatlan ! Nem áll 1 Nyugdíjról van szó a javaslatában !) Elnök : Csendet leérek képviselő urak ! (Zsitvay Tibor : Senki sem akar fizetést ! A Tamássy javaslatában is nyugdíjról, van szó ! •— Tamássy József : Szó sincs fizetésről, csak nyugdíjról !) Rupert Rezső : Ez látszik belőle, mert szembenáll Farkas Tibor indítványával. (Zsilvay Tibor: Nem is járulnánk hozzá ! -— Tamássy József : Senki se akar fizetést !) Akkor a dolognak ez a része tárgytalan, s csak az ellen kell még kifogást előterjesztenem az ő javaslatával szemben, hogy mikor vége a képviselőségnek, akkor Tamássy képviselőtársam az államra nézve kényszerűségként akarja megállapítani, hogy az illető tisztviselőt visszavegye a státusba. Ezt sem lehet megcsinálni, különösen ma, amikor tisztviselői túltengés van s amikor száz- és ezerszámra kell tisztviselőket elbocsátani. Amikor el kell bocsátani a szegény, a la csőn y rangú szolgálatban levő családapákat, a kenyérkeresőket, akkor nem értem meg és nem tartom megengedhetőnek azt a luxust, hogy duplán fizessük'azt a tisztviselőt, aki azáltal, hogy képviselő is lehetett, kitűnő helyzetet tudott magának biztositarii, mert emellett folytathatja a hivatásának megfelelő foglalkozást, mondjuk, az ügyvédséget, vagy a mérnökséget is. (Tamássy József : Miből éljen meg, ha fizetést nem kap?) Miből él az, akit elbocsátanak, B-listára tesznek? Egy köztisztviselő képviselő kapja a fizetését, a nyugdíját — végeredményben Farkas Tibor t. képviselőtársam javaslata szerint is megkapja, nyugdíját — ezenkívül futhat a maga dolgai után ügyvédeskedhetík, orvos lehet, stb. Nem értem tehát, hogy amikor tízezer számra kell elbocsátani a tisztviselőket, akkor az Isten segítségével jó helyzetben jutott ember mindenképen visszajuthasson állásába. Ez nem biztosítja függetlenségét, mert igaz, hogy azt mondja a belügyminister ur, hogy nincs a kormány tetszésére bizva, hogy visszajöjjön-e az a tisztviselő-képviselő, tehát független marad, ez azonban nem áll, mert a kormány megsúghatja neki, hogy visszajössz és majd elő fogsz lépni. (Tamássy József : Nem lehet ! Az én javaslatom szerint nem léphet elő !) Amikor visszament a szolgálatba, elő lehet lépnie. Valaki visszamegy a hivatalába, ott van egy félesztendeig s hogy akkor a kormány milyen galoppban viszi őt előre, az tisztára csak a kormánytól függ. Ha érdemeket szerzett képviselősége alatt, ha a kormánnyal szemben nagyon jól viselkedett, akkor ez meg is fog történni. Elnök : A képviselő ur beszédidejéből még egy perc van hátra, kérem tehát, szíveskedjék beszédét befejezni ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Mindezeknél fogva én Farkas Tibor képviselőtársam indítványához járulok hozzá, mert azt tartom erkölcsileg is és az igazság szempontjából is helyesnek és igazságosnak. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyz : Senki sincs feljegyezve. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur óhajt nyilatkozni ! Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről őszintén bevallom, hogy ideális állapot az én felfogásom szerint az volna, hogyha egy tisztviselőt képviselőnek választanak, akkor az szakitana a maga tisztviselői mivoltával és nyugdíjba vonulna. Ez volna az ideális állapot. (Ugy van !) Sajnos azonban, hogy az élet mindennapi követelményével kerülünk szembe, ha ezt az ideális célt mereven meg akarjuk valósítani. Tagadhatatlan, hogy Magyarország középosztályának legfontosabb és a közügyekben legjáratosabb rétege mégis csak a köztisztviselői osztály (Ugy van ! Ugy van ! jobbjelöl.) s amikor egy állam, mint jelenleg Magyarország is, nincs abban a helyzetben, hogy képviselőit megfelelő díjazásba részesítse, hogy köztisztviselőit ugy lássa el, hogy azok meg legyenek elégedve, akkor egy ilyen országban nagyon óvatosan kell bánni az efféle rigorózus rendszabályokkal, mert azok esetleg azzal az eredménnyel járhatnának, hogy köztisztviselő pedig képviselő nem lehetne. (Ugy van ! jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Igaza van Rupert Rezső t. képviselőtársamnak, hogy elvégre a többi kategóriához tartozó képviselők nem az államtól kapják fizetésüket. Mindenesetre azonban a más kategóriához tartozó képviselő akkor, amidőn megválasztották, nem volt kénytelen a maga régi foglalkozásával szakítani, nem volt kényteJen lemondani régi foglalkozásáról és azért ő is, a normális jövedelme mellett a képviselői élettel együttjáró kiadásainak fedezésére az államtól képviselői tiszteletdíjat kap. Tehát, ha az állam nem vonja is meg a tisztviselőtől azt. a lehetőséget, hogy visszatérhessen és tovább boldogulhasson a maga hivatalában, (Rupert Rezső : A függetlenség szempontjából fontos ez !) ezzel még nem áll be az a helyzet, amit az igen t. képviselő ur dupla ellátásnak nevez. Én a magam részéről helytelennek tartom a választójogi rendeletnek azt az intézkedését, amely szerint a tisztviselők fizetést kaphatnak képviselői minőségük tartama alatt, mert ha nem dolgozik az a tisztviselő, fizetni sem lehet. Viszont azonban az a tisztviselő, aki hivatalában bizonyos számú esztendőt már eltöltött