Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

À nemzetgyűlés 440. ülése Ï925. évi július hó 3-án, pénteken. 417 Következik a 152. §. Kérem a jegyző urat, { szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző: (Olvassa a 152. §-í). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az előbbihez hasonló indítványt terjesztek be a 152. § 2. bekezdésére vonatkozólag is. Elnök : Kivan még valaki szólani? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Követ­kezik a határozathozatal. A 152. § 1. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 2. bekezdéssel szemben az előadó ur adott be egy módosító indítványt, amely ellentétes az eredeti szöveggel, s igy a kettőt egymással szembe fogom állítani. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 152. § 2. bekezdését eredeti szövegezésében, szem­ben az előadó ur módosító indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Nem 1) A Nemzetgyűlés az ere­deti szöveget nem fogadván el, a 152. § 2. bekez­dését az előadó ur módositvanyával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 153. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző: (Olvassa a 153. és 154. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Ol­vassa a 155. §-t) : Györki Imre ! Györki Imre : T. Nemzetgyűlés Î Az ebben a szakaszban az izgatásra vonatkozólag megállapított büntetési tételt túlszigorunak tartom, azonkívül az nincs összhangban büntető törvénykönyvünk­kel. Büntető törvénykönyvünk az izgatásra vonat­kozó büntetési tételt Két évig terjedhető állam­fogházban állapítja meg. Semmi értelme sincs annak, hogy, amikor büntetőtörvénykönyvünk két évig terjedhető államfogházbüntetéssel kivánja sújtani az izgatás bűncselekményét, akkor itt bör­tönbüntetéssel sújtsuk az izgatás elkövetését. Kifogásolom ezt a rendelkezést azért is, mert emlékeztet az izgatásnak a háború alatt elkövetett bűncselekményére, amikor azt börtönbüntetéssel sújtották. Minthogy jóval túl vagyunk a háborún, térjünk vissza a békés állapotra és ezért javasolom, hogy a 3 évig terjedhető börtön helyett két évig terjedhető államfogházzal legyen büntetendő a választás alatt elkövetett izgatás. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Szólásra senki sincs feljegyezve ! Elnök : Kiván-e még valaki szólani ? (Rupert Rezső szólásra jelentkezik.) Rupert Rezső képviselő ur kivan szólani. Rupert Rezső : Igen t. Nemzetgyűlés ! A repu­táció érdekében, hogy ne hozzunk olyan törvénye­ket, amelyek kiforgatják az eredeti kódexeket a maga formájából és rendszeréből, én is csatlako­zom Györki Imre t. képviselőtársam javaslatához. Nem tudjuk, kivel történik majd meg az, hogy azt mondják rá, hogy izgatott, mert hiszen izgatás és izgatás között óriási különbségek vannak . Lehetnek sokszor igen nemes egyéniségek, idealisták, akik beszédet mondanak, amelyben talán valami uj utat, uj irányt törnek, a ma fenn­álló rend vagy felfogás szempontjából egy csep­pet sem veszedelmeset, azonban odakerülnek a biróság elé s akkor egy közönséges, dehonesztáló büntetéssel, börtönnel, sújtják őket. Tényleg ez a 155. § háborús reminiszcencia, sőt sajnos, nem­csak háborús reminiscertcia, hanem még mindig élő, tartó valóság, mert hiszen az 1912. évi LXIII. te. alapján a kormány rendeleteinél fogva az izga­tás, amely a büntetörvénykönyv 171. és 172. §-ai szerint mint politikai büntetendő cselekmény, kivételes elbánásban részesül, a bíróságok előtt még mindig bűntettként kezeltetik. Csakhogy ennek végének kell lennie î Ne akarjunk szigorúb­bak lenni, mint amilyen szigorúak voltak azok, akik a kódexet alkották. Az a kódex elejétől végig szépen átgondolt egységes munka, egységes rendszer, amely egységes" szép rendszerű kódex mellett mi nagyon szépen meg tudtunk élni eddig. Ez alkalmas volt arra, hogy mindenkit visszatart­son a büntetendő cselekmények elkövetésétől. Nem kívánunk semmi egyebet, csak azt, hogy tér­jünk vissza arra az álláspontra, amelyet elődeink is jónak, helyesnek, okosnak, bölcsnek Ítéltek. Hiszen ha valakit két esztendőre el lehet Ítélni, szabadságától meg lehet fosztani, ez a két esztendő elég fenyegető arra az illetőre nézve, hogy vissza­tartsa ennek a cselekménynek elkövetésétől. Ha nem tartja vissza az, hogy két esztendőre a szabad­ságát elveszítheti, akkor az sem tartja vissza, ha három esztendőre veszti el. Viszont lehetséges az, hogy olyan egyéneket is, akik megérdemlik a meg­különböztetést abban is, hogyan büntetjük meg őket, olyan büntetési tétellel sújtunk, amely bünte­tési tételnek alkalmazásával, ha az rövidebb időre szól is, mint amilyen a börtön vagy pedig a 92. § alapján rendkívüli enyhítés esetén a fogház, közönséges büntetést szenvednek el, amely őket diffamálja, holott e cselekménynek elkövetői ki­kerülhetnek a legjobb társadalmi osztályokból is. Nem szabad olyan könnyen felbontani a régi dolgokat. Mindig nagyon meg kell gondolni, hogy ami régi, amit nyugodt időkben alkottak mint tör­vényt, amit át tudtak kellőkép gondolni, be tudtak az életbe illeszteni és egyúttal a tudománynak esz­közeivel, műszereivel is ellenőriztek, valószínűleg ugy van jól, ahogy azt abban a nyugodt időben különösen csinálták azok a nagy elmék, amelyek a kódexet alkották. Ertem ezt azokra a törvény­hozási alkotásokra, amelyek erős összefüggésben vannak a tudománnyal, nem értem azonban a politikai törvényekre, mert hiszen politikai tar­talmú és célzatú törvényeket minden rendszer a maga képére formál. A büntető-kódex, a büntető­jog inkább a tudománynak, a tudásnak kérdése, inkább valami olyan, amit nemzetközinek is nevez­hetünk, amit a világon mindenütt egyformán szabá­lyoznak,— mint pl. a kereskedelmi jogot, a váltó­jogot, —- mert állandó és majdnem mindenütt egy­forma viszonyokra vonatkozik. Ezért én meggondolandónak tartom és he­lyeslem előttem szólott Györki Imre, igen t. kép­viselőtársamnak azta felszólalását, hogy méltóz­tassék ezt összhangba hozni a büntető törvény­könyvvel és ennek folytán megfelelni azoknak a tudományos követelményeknek is, amelyek a büntetőtörvénykönyv 171. és 172. §-ának kodifi­kálásánál irányadók voltak. Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ennél a szakasznál a pénzbüntetési tételnél, a 4000 koro­nánál elnézésből kimaradt az a jelző : »arany«. Ez a többi összes büntetési tételnél előfordul, ennélfogva ennek a hiánynak a pótlása végett tisz­telettel indítványozom ennek a szónak beszúrását. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kíván nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! Én a magam részéről ragaszkodom a javas­lat eredeti szövegéhez, mert ha az állam és a társa­dalom kénytelen az izgatás ellen általában véde­kezni, akkor nézetem szerint kétszeresnek kell lennie ennek a védelemnek a választások idején. Én a választás idejében Való izgatást két szem­pontból tartom súlyosabbnak, mint a közönséges viszonyok között való izgatást. Először azért, mert a választások idején ugy is lázban van a társada­lom, az emberek a maguk meggyőződése folytán, ha ellentétben állanak egymással, úgyis kétszeresen GO"

Next

/
Oldalképek
Tartalom