Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-440

414 À nemzetgyűlés 440. ùlês& ÏÔ25. évi július hó 3-án, pénteken. jelenlegi pártokra vonatkoztatni. Amikor a parla­mentarizmus alapján állunk, senkisem bolond a kifogásokat rendes időben megtenni, amikor biztos, hogy ezen időn túl nem a független biróság, amely­nek hatáskörébe utaltatott ez a kérdés, dönti el ezt a kérdést. Ez a szakasz a maga hatalmi szavát abba az elvbe burkolja bele, hogy a bűnös ember semmi körülmények között ne jöhessen a nemzet­gyűlésbe, de azok a magasabb szempontok, ame­lyek a parlamenti szólásszabadság biztosítása és a nyugalom biztosítása érdekéből is be vannak állítva és be voltak állítva régi törvényeinkben is, hogy ezek a kifogások csak az igazolásra adott bizonyos határidőn belül adhatók be, egy bizonyos határidőn túl elvágták ezeknek a kifogásoknak beadási lehetőségét. Én ezeket akartam megemlíteni és amennyiben nem fogadtatnék el Rupert képviselőtársamnak általam heteseit indítványa, hogy t. i. ezt a sza­kaszt, mint ide nem valót, mint az elmélettel ellen­kezőt, mint amely régi törvényeinkkel és alkot­mányainkkal össze nem fér, innen kivegyük, erre az esetre bátorkodom javasolni, hogy a 14. §-ban az első mondat 6. sorában a »választható« szó után következő mondatrész töröltessék és ehelyett a következő szöveg vétessék fel (olvassa) : »A kép­viselőház a vonatkozó iratokat a 135. § 2. bekez­dése értelmében való eljárás végett a közigazgatási bírósághoz teszi át, és ha a biróság a kizáró okot megállapítja, a képviselő megbízatását érvény­telennek, illetőleg megszűntnek jelenti ki.« Ez a szöveg, amelyet én most itt beterjesztettem, csak védő rendelkezés, ha már az urak ilyent akarnak s ettől eltérni nem akarnak, akkor legalább biz­tosítsuk a közigazgatási biróság hatáskörét. Azon­ban az én álláspontom az, amit Rupert képviselő­társam előterjeszt, hogy ezt a rendelkezést töröljük ebből a törvénybői. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Várnai Dániel ! Várnai Daniel : T. Nemzetgyűlés ! A Tamássy t. képviselőtársunk által előterjesztett és a belügy­minister ur által részletesebben megmagyarázott módosításban én csak annyit látok, hogy útját állották egy, már igazolt képviselő ellen intézendő denunciálásnak. Bizonyos enyhítés tehát mutat­kozik ebben a módosításban, azonban én azt látom, hogy van ebben egy sokkal messzebbmenő súlyosbítás is, mint amelyet maga a 141. § meg­állapít. Méltóztassék csak arra gondolni, hogy ha egy igazolt képviselő elköveti kétszer vagy három­szor egymásután a 10. §-ban megállapított vétsé­geket, rágalmazást, vagy izgatást, akkor ezzel együtt nemcsak a birói eiitéltetés fog járni, hanem mandátumvesztés is. A belügyminister ur által megmagyarázott módosítás ezt világosan tudtunkra adja és én épen ezért nem tartom elfogadhatónak. Amikor azt mondom, nem a rágalmazás szabadságát, hanem a kritika szabadságát akarom biztosítani a mái­megválasztott és végleg igazolt képviselő számára. Azt hiszem, hogy a 10. § rendelkezései eléggé kielégíthetik a t. túloldalt és eléggé biztosithatják arról, hogy azokat a bizonyos bűncselekményeket elkövetett magyar állampolgárokat, akiket nem óhajtanak itt látni, vagy nem szeretnének itt látni, vagy kényelmetlenségnek tartanák itt látni, a törvényhozás munkájából a 10. és a 7. § teljesen kizárja. Nincs szükség arra, hogy a törvényhozó kezét megkössék és a kritika szabadságában aka­dályozva necsak az ügyészséggel, necsak a bíróság­gal kerüljön összeütközésbe, necsak börtön­büntetést kelljen majd elszenvednie, hanem man­dátumát is elveszítse az illető képviselő. A magam részéről azt tartanám helyesnek, ha az igen t. túloldal belátná, hogy erre nincsen szükség és ezért elfogadná Rupert t. képviselőtársamnak a szakasz teljes törlésére vonatkozó indítványát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző' : Feliratkozva senki nincsen Î Elnök : Senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kiván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni ! Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzet­gyűlés Î Csak két megjegyzést kivánok tenni. Az egyik az, hogy az a bizonyos eshetőség, amelyet Várnai t. képviselőtársam ugy állított be, mint a Tamássy-féle indítvány következményét, az ere­deti szöveg szerint is fennáll, hiszen a szövegben az volt, hogyha az igazoltatás utáni bűncselek­mények miatt jön valaki a 10. §-szal ellentétbe, mandátuma megsemmisítendő. Tehát a Tamássy­féle indítványban semmiféle szigorítás nincs, csupán lényeges enyhítés van. Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam indít­ványára pedig azt jegyzem meg, hogy ezzel a gon­dolattal magunk is foglalkoztunk. Nevezetesen önkéntelenül felmerül az az eszme, hogy ha már a választások felett a közigazgatási biróság Ítélkezik, az ilyen utólagos mandátum-megsemmisítést is a közigazgatási biróság hatáskörébe utaljuk. Azon­ban elvi okokból és épen a nemzetgyűlés, illetve az országgyűlés autonómiájára való tekintettel nem tartjuk ezt megvalósíthatónak, mert egészen más az, ha egy biróság,— hogy ugy mondjam —­a választási eljárás felett Ítélkezik, mintha a már igazolt képviselői mandátum megsemmisítését biz­zuk a bíróságra. Nézetem szerint addig, amig más államok mintájára nekünk ilyen külön politikai független bíróságunk nincs, mégis csak a képviselő ház szuverenitásából folyik, hogy a már igazolt képviselő mandátuma felett csakis a képviselő­ház illetékes bizottsága ítélkezzék az összeférhe­tetlenségi törvényben szabályozott módon. Ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a szakaszt Tamásy t. képviselő ur módosításával elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A141. § eredeti szövegével szemben Rupert Rezső képviselő ur egy törlési inditványt, Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur pedig egy módosító inditványt adott be. Mind a két indítvány ellentétben áll az eredeti szöveg­gel, ezért szemben fogom állitani őket az eredeti szöveggel. Tamássy József képviselő ur indítványa pótlás jellegű, ezt tehát külön fogom szavazás alá bocsátani. (Helyeslés.) Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 141. §-t eredeti szövegezésében, szemben Rupert Rezső és Hegymegi-Kiss Pál képviselő urak indít­ványaival elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveket fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az ere­deti szöveget fogadja el s igy Rupert Rezső és Hegymegi-Kiss Pál képviselő urak indítványai elesnek. Következik a határozathozatal Tamássy József képviselő ur indítványa felett. Kérdem a t. Nem­zetgyülsét, méltóztatnak-e Tamássy József kép­viselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem I) Kérem azokata képviselő urakat, akik az inditványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az inditványt elfogadta. Következik a tizedik fejezet címe, 1. A) al­címe és a 142. §. Kérem a jegyző urat, szívesked­jék azokat felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a tizedik feje­zet címét, 1. A) alcímét és a 142. §-t).

Next

/
Oldalképek
Tartalom