Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-431

A nemzetgyűlés.431. ülése 1925. Megjegyzem, van még egy pótló indítvány, amelyet Haller József képviselő ur terjesztett elő, kifejezetten arra az esetre, amennyiben Hegymegi Kiss Pál képviselő ur indítványa elfogadtatnék. Ké­rem tehát a jegyző urat, szíveskedjék ennek szö­vegét is felolvasni sat. Ház méltóztassék ezt is konszideráció tárgyává tenni. HéjJ Imre Jegyző (olvassa az indilványokal). Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur többrendbeli indítványaival, Haller József képvi­selő ur ehhez csatlakozó indítványaival, továbbá Propper Sándor és Farkas István képviselő urak törlő indítványaival szemben elfogadni, igen vagy nem ? [Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szí­veskedjenek "felállani. /Megtörténik.) Többség ! A Ház az eredeti indítványt fogadta el, ennek kö­vetkeztében az összes indítványok elesnek. Hátra van még a határozathozatal a 10. bekez­dés felett, amelynek eredeti szövegével szemben áll Propper Sándor és Farkas István képviselő urak törlő indítványa. Felolvasásuk felesleges. Kér dem a t. Hazat, méltóztatik-e a 10. bekezdést ere­deti szövegében, szemben Propper Sándor és Far­kas István képviselő urak törlő indítványával el­fogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöve­get fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtör­ténik.] Többség! A Ház az eredeti szöveget fogadta el, Propper Sándor és Farkas István képviselő urak indítványait elvetette. Ezzel a 12-ik § tárgyalása befejeződött. Követ­kezik a 13. §. Az előadó ur kivan szólani! (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Amidőn a választójogi bizottság a 13. § t tárgyalta, a kor­mány eredeti javaslatával szemben aként határo­zott, illetőleg olyan szöveget hoz javaslatba, hogy az olyan választókerületekben, amelyek egynél több képviselőt választanak, lajstromos legyen a szavazás. A választójogi bizottság azonban ugyan­akkor nem intézkedett és nem illesztett be rendel­kezést arra vonatkozólag, hogy pótképviselők is választassanak és pedig milyen számban. Etekimet­ben nincsen rendelkezés a javaslat későbbi szaka­szaiban sem. miután pedig ez egy elvi rendelkezés és ennek itt van helye, ennek pótlásául vagyok bátor javaslatot előterjeszteni. Javaslom, hog} 7 uj harmadik bekezdés gyanánt vétessék fel a követ­kező szöveg (Olvassa): »Ahol a képviselőket az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással választják, ott minden lajstrom jelöltjei közül ugyanannyi lesz a pótképviselő, mint ahány képviselői hely az illető kerületet illeti.« Ennek következtében, természetesen, a következő bekezdé­sek számozása is megváltozik. Egyúttal vagyok bátor bejelenteni, hogy az ötödik fejezethez, amely nem tárgyaltatik ezúttal, még pedig leginkább a 28. és 39. §-okhoz egy meg állapodás, illetőleg megbeszélés alapján, amelvet a t. kormány az ellenzék képviselőivel tartott a vá­lasztók összeírása és az ideiglenes névjegyzék összeállítása tekintetében, részletesebb módosító és kiegészítő javaslatot szándékozom tenni. Ennek ismertetése nem lehet a jelen alkalom feladata, minthogy azonban ez az indítvány terjedelmesebb és súlyt heh/ezek a magam részéről arra, hogy ezen terjedelmes indítvánnyal a nemzetgyűlés min den tagjának idején módjában legyen előre meg­ismerkedni, vagyok bátor ezt ismertetés nélkül most beterjeszteni azzal a kéréssel, hogy annak kinyomatása iránt kegyeskedjenek rendelkezni. (Helyeslés.) A 28. és a 29. §-on eszközlendő módo­sításokkal kapcsolatosan azután az egész V. fejezet NAPLÓ. XXXIV. , évi június hó 22-én, hétfőn, 33 további folyamán egyes kisebb értelemszerű módo­sítások teendők, amelyek szintén ezzel a főmódo­sitással kapcsolatosan ki tennének nyomandók. Kérem méltóztassaunak ezek kinyomatását el­rendelni. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur indítványa felett a ház­szabályok 206. |-a alapján a Ház vita nélkül egyszerű szavazással dönt. Felteszem a kérdést, méltóztal­nak-e hozzájárulni ahhoz, hogy az. előadó ur indít­ványa kinyomassék és a Ház tagjai között szét­osztassék ? (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot Szólásra következik'? Héjj Imre jegyző: Apponyi Albert gróf! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik! Héjj Imre jegyző: Petrovácz Gyula ! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik! Héjj Imre jegyző: P'arkas Tibor! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik ! Héjj Imre jegyző: Haller József! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik ! Héjj Imre jegyző: Szakács Andor! Elnök : Szakács Andor képviselő urat illeti a szó ! Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! Ez a 13. § ^Baütz Gyula: Szerencsétlen szám!) foglalja magá­ban azt a sirt, amelyben az ország legnagyobb részének választói szabadságát méltóztatnak elte­metni, vagy legalább is méltóztatnak akarni elte­metni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Szakáes Andor: Végtelenül sajnálom, hogy gróf Apponyi Albert t. képviselőtársunk nem volt jelen és nem az ő szavai nyitották meg ennél a szakasznál harcunkat a kormány álláspontjával szemben: Nem hisszük ugyan, hogy 7 még az ő szavainak is olyan súlyuk lenne önök előtt, hogy igazságait magukévá téve, ennek a szakasznak égbekiáltó igazságtalanságait korrigálnák, de azért mégis végtelenül fájlaljuk felszólalásának elmaradását, mert a nemzet közvéleménye minden esetre kellőképen értékelte volna az ő argumen­tálását és az ország gondolkozásában még inkább gyökeret vert volna az a felfogás, hogy a nyilt szavazási módszer mellett a titkosság elvonásával igazi alkotmányosságról beszélni nem lehet, s itt csak az a cél a kormány részéről, hogy ha simán nem megy, akkor uralmát hatalmi eszközökkel is biztosithassa. Egyáltalában megfoghatatlan előttem az a disztinkció . .. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Szakáes Andor : . . . amelyet ez a javaslat itt a választójog gyakorlására nézve felállít. Megfogha­tatlan előttem, miért tartják önök szükségesnek, hogy a fővárosnak és a vidéki törvényhatóságok­nak közönsége titkosan gyakorolja szavazati jogát, mindenféle más kerületekben lévő választópolgár pedig, ugy a rendezett tanácsú városokban, mint a nagy- és kisközségekben, nyilvánosan kénysze­rüljön leadni szavazatát Még senkitől sem hallottuk, hogy mire alapítják ezt a megkülönböztetést, hogy micsoda indoka van annak, hogy Budapesten a nagy tömegekben együttélő gyári munkásság, amely már szervezettségénéi és nélkülözhetetlenségénél fogva is kellőképen meg van védve mindenféle gazdasági befolyásolástól, amelynek tehát voltaképen nincs is olyan nagy szüksége a titkosság garanciájára, titkosan adhassa le szavazatát, az a vidéki föld­mivelő proletár pedig, aki a gazdasági imperium­nak, a gazdasági el nyomásnak mindenféle hátránya alatt nyög, odaálljon nyilvánosan és igy adja le legtöbb esetben meggyőződése ellenére a maga voksát. Az egyik előző szakasznál azt mondotta az igen t. belügyminister ur, hogy az uradalmak nem tud­nak befolyást gyakorolni a szavazókra, mert semmi impérium nincs a kezükben épen ugy, mint ahogy 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom