Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

A nemzetgyűlés 439. ülése 1925. olyan tények, amelyeken felizgulhatnak egyesek, amelyeken viszont a többiek vag}; még nem, vagy pedig már nem izgulhatnak fel És ki fogja megállapítani azt, hogy olyan nagymértékű nyugtalanságot okozott-e az az állítólagos izgatás, hogy a választók egy részét választási jogának gyakorlásában gátolta, illetőleg jogellenesen befolyásolta ? Méltóztassanak megengedni, hogy utaljak arra a szörnyű nagymértékű megfélemedésre és nyugtalanságra, amely itt Budapest székesfőváros egynémely részeit elfogta akkor, amikor ujságközlemények alapján hire ment annak, hogy az ébredő magyarok központi székházában Héjjas Iván beszédet tartott, amelynek végén kijelentette, hogy ha még egyszer a magyar égbolton felhők verődnek össze, ha még egyszer egy vörös vihar akarna lezúdulni erre a nemzetre, akkor majd ő lesz a magyar Isten nyila. Méltóztassék megengedni, hogy befejezésül pedig utaljak arra, amit Héjjas Iván nagyon hetyesen és precizen fejtett ki a bíróság előtt. Mikor azt kérdezték tőle : nem gondolja-e azt, hogy az ő kijelentése jogosan bizonyos nyugtalanságot keltett Budapesten, ő azt mondotta: begyulladt egyének alsónadrágja az ő meggyőződése számára nem barometer. ( Derültség jobb felől.) Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék parlamentáris kifejezést használni ' Lendvai István : Tisztelettel meghajlok az elnöki figyelmeztetés előtt. Én szó szerint idéztem a bíróság előtt elmondott kitételt, és nem tudom ma sem elbírálni, hogy az a kitétel, amelyet használt, textilipari szempontból valóban inparlamentáris-e. Én ezt a kifejezést nem idézhettem máskép Mindezek alapján kérem az igen t. belügyminister urat, méltóztassék lehetővé tenni, hogy az ominózus és lehetetlen 100. §-nak 3. pontja innen töröltessék. Egyébként mindenben csatlakozom az előttem ebben a tekintetben elhangzott felszólalásokhoz. Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Baticz Gyula ! Bafitz Gyula : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Ha olvassuk ezt a paragrafust és annak különböző bekezdéseit, az első pillanatra tényleg azt a látszatot kelti és szuggerálja az ember lelkébe, hogy valóban a választás tisztaságát akarja biztositani és csak olyan mandátumot kivan megtartani, amely valóban minden erőszakosságtól mentesen jött létre Ha azonban gondolkozunk a pontokon és azok szavain, és a különböző paragrafusokra való hivatkozásokon, akkor ez ellenkező meggyőződést vált ki az emberből A 100. § harmadik pontja ugyanis ezt mondja. (Olvassa): »Ha a második pontban vagy a jelen törvény 61. §-ának első bekezdésében megjelölt cselekményeket a választókkal szemben a képviselő tudta és előzetes beleegyezése nélkül követték el, és a felmerült és bebizonyított tényekből alaposan lehet következtetni, hogy azok a választás eredmén3'ére döntő befolyással voltak.« Megnézve a 61. § első és második bekezdését, a következőket találjuk. Az első bekezdés így szól (Olvassa): »Az országgyűlési képviselőválasztás elrendelésétől a választási eljárás befejezéséig tilos a választóknak bármely ellátásban való részesítése, kivéve azokat, akik a képviselőjelölttel közös háztartásban élnek vagy legszűkebb családjához tartoznak.« Különösen ennek a paragrafusnak második bekezdése ellen súlyos aggályok merültek fel tegnap és súlyos kifogásokat hoztak fel a felszólaló képviselő urak, mert hiszen a második bekezdés azt mondja (Olvassa): »Nem minősíthető az első bekezdésben emiitett ellátásnak a rendes rokoni és társadalmi érintkezés keretein belül szokásos olyan vendéglátás, amelynek körülményeiből nyilvánvaló, hogy az azzal nyújtott előny nem irányul a választók befolyásolására.« Amikor ezt a felszólalt t képviselőtársaink ki évi július hó 2-án, csütörtökön. 393 fogásolták, a belügyminister ur válaszában volt szives kitérni arra, hogy nem lehet megtiltani a családi összeköttetést, a család körzetéhez tartozó közeli hozzátartozók ellátását még választás alkalmával sem. Ezzel indokolta meg ennek a paragrafusnak helyességét, amelynek hatása alatt a paragrafust, mint ismeretes, a nemzetgyűlés többsége el is fogadta. Ha teljesen idegen pártatlan bíróság birálná el adott esetben azt, hogy vájjon az az élelemmel és itallal való ellátás tényleg nem a választók befolyását célozza-e, akkor talán megnyugvást kelhetne az emiitett 61. §. is és a 100. 8. is; tudjuk azonban, hogy a választások előkészítésénél és lebonyolításánál a választói törvényben felemiitett külömböző bizottságok és a választási elnökök az irányitók és a vezetők és ezek végeredményben mégis csak közelebb állnak a hatóságokhoz és a kormányhoz, inkább feltehető tehát az, hogy ezt a szakaszt kormányzati szempontból fogják elbírálni és ha a választás alkalmával nem a kormánynak megfelelő vagy tetsző jelölt fogja megkapni a mandátumot, akkor nag)^on könnyen lehet a már megválasztott képviselőnek is a mandátumot megsemmisiteni ennek a szakasznak alapján. Könnyen rá lehet ugyanis fogni, hogv tényleg nem a szűkösen vett családi körhöz tartozó egyéneket látott el élelemmel és itallal. Ugy Nagjr Vincze, mint Rupert Rezső, val mint Lendvai képviselőtársaim elég világosan és logikusan kifejtették ezeknek a szakaszoknak a hátrányait. Ezek a szakaszok azzal a veszedelemmel járnak, hog3

r a legbecsületesebb eszközök alkalmazásával megválasztott képviselők mandátumát is meg lehet semmisíteni — s ez nem nagy megerőltetésbe kerül, — ha a mindenkori kormányzati politikával ellentétes magatartást fog tanúsítani, vagyis minden a kormány politikájával szemben kellemetlennek látszó képviselő mandátumát ennek alapján meg lehet semmisíteni. Nem hinném, hogy a kormánynak és az egj^ségespártnak az lenne mindenáron való törekvése, hogy ellenzékmentes parlamentet hozzon össze, mert hiszen elvégre a politikai erőviszom^ok is változnak, ma nekem, holnap neked, ami ma kellemes lehet a kormánynak, holnap kellemetlen lehet ugyanazoknak a férfiaknak, akik ma a kormányon állanak. Szerintem tehát itt csak egy szempont vezérelhet bennünket, ellenzéket és kormánypártot egyaránt, az, hogy a választójogi törvény alapján minél tisztább eszközökkel válasszák meg a képviselőket, ha pedig ilyen tiszta eszközökkel megválasztottak egy képviselőt, akkor annak a mandátumát ilyen erőszakos eszközökkel, ilyen erőszakos magyarázásokkal ne lehessen megsemmisiteni még akkor sem, ha az valakinek kellemetlen. Ennek következtében, mivel ez a szakasz igen nagy mértékben elősegíti annak lehetőségét, hogy tiszta esszközökkel megválasztott képviselők mandátumát is megsemmithessék, a magam részéről csatlakozom az előttem felszólalt t. képviselőtársaim által benyújtott javaslathoz, vagyis a magam részéről is ajánlom, hogy ennek a szakasznak ezeket a pontjait töröljük, hogy ezzel ne adjunk tápanyagot még a megválasztott képviselő ellen való mesterséges eszközök alkalmazásához is. Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. túloldal a választójogi vita folyamán, illetőleg az eljárási szabályok megtárgyalása folyamán mindig arra hivatkozott, hogy a túloldal az, amely a választások tisztaságát biztositani akarja. Ez hangzott addig, amig csak magukat az intézkedéseket állapítottuk meg. Ezek az intézkedések azonban szankció és tartalom nélküli szakaszok. Ez a 100. § az, amely átülteti az életbe 57*