Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-439
À nemzetgyűlés 439. ülése 1925. A belügy minister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről ragaszkodom ennek a bekezdésnek fentartásához, mert amennyiben ez az intézkedés a javaslatból kimaradna, a titkos szavazás teljesen illuzoriussá válnék. Az igen t. képviselő ur azt mondja, hogy idő telik bele, amig a, publikum megtanulja a választás technikáját. Én ez után az idő után is szeretném, ha a titkos szavazás valóban titkos maradna. Nem akarom részletesen issertetni az u. n. olasz rendszert, amely a titkos szavazásnál való visszaélések elhárítására szolgál. Ezek az intézkedések köztumodásuak. De köztudomású az is, hogy amennyiben ennek a rendszernek lehetőséget engedünk, a választások többé abszolúte nem titkosak. Az igen t. képviselő uraknak, akik a titkos választás álláspontján állanak, elsősorban kellett volna ilyen intézkedést követelniök, ha a javaslatban nem foglaltatott volna benne. Kérem tehát, méltóztassanak az eredeti szöveget elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom, Következik a határozathozatal. A 76. §-nak csupán a 4. bekezdése támadtatott meg. A többi bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A 4. bekezdéssel szemben áll Peyer képviselő urnák törlési javaslata. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben Peyer Károly képviselő ur javaslatával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, Peyer képviselő ur törlést indítványozó javaslatát pedig elvetette. Következik a 77. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 77. §-f). Elnök : Kivan valaki a szakaszhoz szólni? (Nem !) Ha a szakaszhoz szólni senki nem kivan, azt, mint meg nem támadóttat, elfogadottnak jelentem, ki. Következik a 78. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a szakasz szövegét felolvasni ! Forgács Miklós Jegyző (olvassa a 78. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni ! RuMnek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 78. § 2. és 3. bekezdése részben azonos rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket a könnyebb megérthetés és áttekintés végett a 2. bekezdésben össze kellene vonni és a 3. bekezdést a mostani 3. bekezdés utolsó mondatából kellene megalkotni, amely esetben a 2. bekezdés a következőkép hangza.iék (olvassa) »Titkos szavazás esetében olyan szavazókörben, amelyben a választók száma a 600-at nem haladja meg, a zárórát a választás napjának csak esti 8 órája után, ott pedig, ahol a választók száma a 600-at meghaladja, csak a választás második napjának esti 8 órája után lehet kitűzni. Ha a szavazás megkezdését elhalasztották vagy a szavazást felfüggesztették, a zárórát csak akkor lehet kitűzni, ha a 600-náí kevesebb választót számláló szavazókörben már legalább 12 óra, a 600-nál több választót számláló szavazókörben pedig már legalább 24 óra állott szavazás céljából a választók rendelkezésére.» A 3. bekezdés pedig a következőkép hangzanék (olvassa) : »Azt az időtartamot, amely szavazás céljából az előző bekezdés értelmében az egyes szavazókörökben a választók rendelkezésére áll, idejekorán közhirré kell tenni.« (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Meskó Zoltán ! Meskó Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! A 78. § arról intézkedik, hogy a szavazás mennyi ideig tartson. A titkos szavazásnál azt mondja a javasat, hogy reggel 8 órától este 8 óráig tartson, amenyévi július hó 2-án, csütörtökön. 377 nyiben pedig 600-nál több szavazó van, akkor másnapra kell átvinni a szavazást. Nem tudom megérteni és nem minősíthetem másnak, mint választási taktikának azt az eljárást és azt az intézkedést, hogy a nyilt szavazásnál nincsen pontosan meghatározva a szavazás ideje. A belügyminister ur azt mondotta a választójogi bizottság tárgyalása alkalmával, hogy nem lehet a választási elnököt, vagy a választási küldöttség elnökét kitenni annak, hogy órákig ott üljön, ha már esetleg nincs is jelentkező a szavazásra. Ebben akkor lenne logika, ha ugyanezt mondanánk ki a titkos szavazásnál is. Ha a titkos szavazás választási elnöke ott tud ülni, ha nem is jelentkezik szavazó egész este 8 óráig, akkor kérdem, hogy miért ne ülhetne ott az elnök a nyilt szavazásnál is ? Talán azért nem ülhet ott, hogy az egyes pártok ne tudják, hogyan szavaztak a választók ? Ezt nem tekinthetem másnak, mint csak taktikázásnak; nem lehet másnak minősíteni, mint a választás befolyásolásának. Igaz, hogy most módosítottak a javaslaton és azt mondják, hogy legalább 6 óráig köteles az elnök szavaztatni. Nekem szomorú tapasztalataim vannak épen a mostani tabi választásokból kifolyólag ; onnan szereztem tapasztalataimat. (Mozgás a jobboldalon.) Ezen kár mosolyogni, mert a tisztességes ember minden visszaélés felett megbotránkozik és nem mosolyog ! Most legutóbb is azt tapasztaltam — nem tudom ki volt a választási elnök — hogy a választási elnök azzal küldötte vissza az embereket, hogy menjenek ebédelni, ebéd után majd szavazhatnak. Erre hazamentek és amikor visszajöttek, a választási aktus már déli 12 órakor le volt zárva. Ott pedig, ahol a kormánypártnak erős sanszai voltak és számítottak arra, hogy az ő pártjukra fognak szavazni, este 10 óráig is szavazhattak a választók. A választás tisztaságának megőrzése minden becsületes politikus számára a becsület kérdése. Ez nem lehet pártkérdés. Épen ezért indítványozom, hogy ép ugy, mint a titkos szavazásnál, a nyílt szavazásnál is pontosan határoztassék meg az az idő, amely alatt mindenki szavazhat. Ez azért fontos, mert pl. az egyik községben kidobolták, hogy szavazni lehet este 8 óráig és már délután 4 órakor lezárták a szavazást. Ha az elnöknek módot adunk arra, hogy amikor gyéren jelentkeznek a választók, zárórát tűzhessen ki, akkor ezzel a hatalmával könnyen visszaélhet. (Graeifl Jenő : Hat órán túl tűzheti csak ki a zárórát !) Ha azt mondom, hogy hat óráig kell az elnöknek szavaztani, tehát reggel 8 órától délután 4 óriáig nem zárhatja le a szavazást, ezzel még nem érem el, hogy visszaéléseket ne lehessen elkövetni, mert egyszerűen azt mondja, hogy egy óra hosszáig nem jött senki szavazásra, gyéren jelentkeznek és igy kihúzzák az időt esetleg estig. Megteheti azt is, hogy éjei 11 órakor tűzi ki a zárórát, mint ahogy az az egyik bácsmegyei főispán választásánál 1922-ben történt, vagy pedig egészen éjszakára tűzték ki a zárórát, de azért másnap délig lehetett szavazni, addig, amig a kormánypárti jelöltnek 3 vagy 4 többsége nem lett. Az ilyen eljárás ellen nekünk tiltakoznunk kell. Meg kell határoznunk, hogy meddig lehet szavazni ; annak a választópolgárnak tudnia kell, hogy reggel 8 órától este 8 óráig szavazhat. (Rakovszky Iván belügyminister : Kettőig 1) Miért kettőig? Reggel 8 órától este 8 óráig szavazhat, 8 órán túl nem lehet senkinek sem szavaznia, mert nekünk éjjeli szavazókra nincs szükségünk. Nincs semmi szükség arra, hogy az éjszaka leple alatt a homályból behozzanak a rendőrök szavazni embereket. (Peyer Károly : Mint Dorogon !) Megtörtént más kerületben — neveket nem mondok — hogy fel55*
