Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-439

À nemzetgyűlés 439. ülése 1925. nem kerülünk ellentétbe a Ház által egyszer már behozott határozattal. ( Ugy van ! jobb felől.) Ami magát a kérdést illeti, nekem módomban volt a bizottságban hosszasan nyilatkozni erről a kérdésről. Mindenekelőtt is azt vagyok bátor kijelenteni, hogy felfogásom szerint abszolúte nem elvi kérdésről van szó, mert mindazok a veszedelmek, amelyek egyes képviselő urak felfogása szerint ahhoz fűződnek, ha a választó köteles megjelenni a nyilvános szavazásu kerületben is a szavazatszedő küldöttség előtt, nem forognak fenn. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Szilágyi Lajos Ellenkező véleményen vagyunk ! — Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Én nem ugy ismerem a magyar népet. . . (Rothenstein Mór : De én ismerem ugy ! — Derültség és felkiáltások a jobboldalon Móric ! Móric ! — Szomjas Gusztáv : A Dob-utcát és a Rombachutcát ismeri ! — Egy hang a jobboldalon : Fajmagyar !) Elnök : Csendet kérek Î Rakovszky Iván belügyminister : Én nem ugy ismerem a magyar népet, hogy ha megjelenik valaki a szavazatszedő küldöttség előtt és fel van jogositva arra, hogy ne szavazzon, ne merje kimondani, hogy ő nem szavaz. Csak ilyen kautéla mellett és csak ilyen formában (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől ! — Meskó Zoltán : Maga sem hiszi a minister ur !) tudtam elképzelni a javaslat eredeti szövegének megalkotásánál is azt, hogy nyilt szavazásu kerületekben kötelező legyen a szavazás, mert hiszen tényleg a 14. § tartalmát megadó későbbi intézkedésekben a javaslat eredeti szövege is ezt tartalmazza. Én a bizottságban kifejtettem azt, hogy a kötelező szavazás tulaj donképen biztosíték arra nézve, hogy a választóközönség akarata valóban megnyilvánuljon. (Pikler Emil : Ha titkos ! Nyütnál teljesen irreleváns ! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! ( Meskó Zoltán : A kötelező nyilt szavazás abszurdum ! — Szomjas Gusztáv : Akkor a kötelező titkos szavazás is abszurdum!) Rakovszky Iván belügyminister : Hiába alkotjuk meg a legtökéletesebb szavazati jogot, hiába gondoskodunk arról, hogy a névjegyzékek a legtökéletesebben legyenek összeállítva, ha nem gondoskodunk arról is, hogy a névjegyzékekbe bekerült választók csakugyan le is szavaztak, vagy legalábbis kijelentsék, hogy ők nem szavaznak. (Pikler Emil : A titkossággal ezt elérjük ! Ha általános, titkos a választás, akkor jönnek szavazni ! Akkor nincs terror ! Akkor mindenki jön szavazni !) Ez volt a felfogásom a bizottsági tárgyalás alkalmával, amint ezt ott részletesen ki is fejtettem. Hogy a 14. § tárgyalásánál belenyugodtam abba, hogy a Ház többsége döntse el a kérdést és nem kértem a nemzetgyűlést arra, hogy az eredeti szöveget fogadja el, ez azért történt, mert más gondolatmenetből indultam ki. Én t. i. ugy képzelem — és azt hiszem, a mi t. kisgazda-képviselőtársaink szintén belátják, hogy ebben némileg igazam van, — hogyha mi megteremtünk ilyen intézkedést és majd a legközelebbi választás alkalmával ennek következtében kint faluhelyeken a választópolgároknak és polgárnőknek nagyobb számát fogják elitélni, amiért nem vettek részt a szavazásban, ez a legnagyobb elégületlenséget fogja kelteni. Ettől féltem én és tisztára ez a praktikus indok vezetett, amikor belenyugodtam abba, hogy a 14. § eredeti szövege elejtessék. Ha a falu népéből kikerült igen t. képviselő urak ezt az aggodalmat nem osztják, mindenesetre az ő lelkük rajta, én nem vehetem fel velük a vitát, mert ők jobban ismerik pillanatnyilag a falu hangulatát, mint én. (Rupert Rezső : Dehogy ismerik ! — Zaj.) Sajnos, manapság keveset jutok abba a helyzetbe, hogy hosszabb időt falun tölthessek. (Állandó zaj.) lUPlA XXXIV. évi július hó 2-án, csütörtökön. 375 Még egyszer leszegezem azt, hogy itt nem elvi kérdésről van szó. Ez praktikus, technikai kérdés. Az a kérdés, azt kivánjuk-e, hogy mindenki szavazzon, vagy legalább nyilatkoztassa ki, hogy indifferens akar maradni a szavazásnál, igen vagy nem ? Minthogy ezt nem tekintem elvi kérdésnek és súlyos hordereje a kérdésnek különben sincs, a magam részéről ugyanazt az álláspontot foglalom el, mint a 14. § tárgyalásánál és a t. Nemzetgyűlés döntésére bizom a kérdést. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A hatodik fejezet, 6. alcíméhez Györki Imre képviselő ur elleninditványt nyújtott be, amelyben azt javasolja, hogy a címből a »különösen« szó hagyassék ki. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 6. alcímet eredeti szövegezésében, szemben Györki Imre képviselő indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A Ház az eredeti szöveget fogadta el. A 74. § eredeti szövegét, miután az meg nem támadtatott, elfogadottnak jelentem ki. Szijj Bálint képviselő ur a 74. §-hoz uj első bekezdést javasolt, amelynek szövege a következő (olvassa) : »Minden választó köteles nyilvános szavazás esetében is a választási bizottság előtt megjelenni, még ha szavazni nem is kivan.« Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e ezt az indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a szavazatokat megszámlálni. Forgács Miklós és Héjj Imre jegyzők (megszámlálják a szavazatokat): Negyvenegy ! (Nagy zaj balfelől. Felkiáltások : Kállay is felállt. — Pikler Emil : És ez lehetett pénzügymínister Magyarországon ! — Meskó Zoltán : A belügyi államtitkár a ministere ellen !) Elnök : Ellenpróbát kérek ! Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt nem fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urakat, sziveskedjenek a szavazatokat összeszámlálni. Forgács Miklós és Héjj Imre jegyzők (megszámlálják a szavazatokat): Harmincnyolc ! Elnök : Igen-nel szavazott 41, nem-mel 38 képviselő, tehát a többség Szijj Bálint képviselő ur indítványát elfogadta. (Nagy zaj balfelől. — Felkiáltások : Hallatlan ! — Taps jobbfelől. — Farkas István : Terroristák ! — Pakots József : Majd kiebrudalják magukat onnan ! Gondoskodunk róla ! — Meskó Zoltán : Szegy éljék magukat ! — Állandó zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Csontos Imre : Nincs igazságtok ! — Felkiáltások a szélsőbalról : Szégyeljék magukat ! —• Folytonos zaj.) Csendet kérek ! (Farkas István : Szegy éljék magukat ! Rabbilincset csináltak a nép, a falu számára ! — Nagy zaj.) Csendet kérek ! Farkas István : A falu gyilkosai !) Csendet kérek I (Folytonos zaj.) Az ülést felfüggesztem. (Szünzt után.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a 75. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 75. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 75. § 3. bekezdéséhez egy stiláris módosítást kívánok ajánlani. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Prop55