Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-431

30 A nemzetgyűlés 431. ülése 1925. évi június hó 22-én, hétfőn. gozik a kerületekben és egy másik apparátus, ugyancsak a kerületekből kiindulva, egészen fel a központig, az országos lajstromig. A magam részéről ezen indítványok elől ezen technikai komplikációk miatt vagyok kénytelen elzárkózni. Mégis csak nagy különbség az, ha a székesfővárosban egy-egy közigazgatási kerületben 8 vagy 4 választókerület eredményét fogjuk összeszámítani, vagy ha egy országos apparátust kell megmozdítani attól a kerületi székhelytől kezdve a fővárosig, ahol nagy kerületi távolságokat és nehézségeket kell legyűrni, ahol a szavazólapokat fel kell szállítani ellenőrizve és őrizve, nehogy, kicserélés és hamisítás történjék meg. Tudjuk, hogy a titkosságnak legnagyobb, veszedelme éppen az urnák kicserélése, — nem a hivatalos hamisítás, — amit nem lehet elkerülni abban az esetben, ha az egész országból kell összeszedni az urnákat és szavazatokat. A dán-rendszer, vagy az a másik rendszer, amelyet Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam ajánlott, talán kevésbé komplikált, mert megállapított eredményből indul ki, ennek azonban másik rendkívüli nagy hátránya van, az, hogy elmérgesiti a választást. Mert mihelyt a kisebb* scgi, tehát a kerületben nem érvényesült szavazatok utólag mégis hatással vannak és az illető párt javára az országos lajstromba iratnak, abban a percben .minden párt arra fog törekedni, hogy ott is, ahol jóformán semmi talaja sincs, jelöltet állítson, ahol pedig talaja van, még ha kilátása sincs a győzelemre, szorítsa, hogy mennél több szavazatot kapjon. Minden kerületben a dolgok természetes rendje szerint és a pártoknak az országos lajstromba vetett reménysége folytán a jelöltek száma nagyobb lesz, .mint különben (Vázsonyi Vilmos : Eszerint talán nem?) a választási propaganda erősebb és elkeseredettebb lesz, mint rendesen, és végeredményben ezek az országos lajstromok csekély eredményt fognak elérni az országgjnilés összetétele szempontjából, odakint a választókerületekben azonban a választási aktus folyamán ez a rendszer azzal a hatással fog járni, hogy elkeseredettebben, mérgesebben, kiméletlenebbül fognak az emberek belemenni a választásba. (Vázsonyi Vilmos : Itt nem lehet vicceket csinálni, hiszen ajánló kell, ezer, ötszáz ajánló !) Ha a másik eszmét fogjuk meg, amelyet Huszár Károly t. képviselőtársam a bizottságban felvetett, hogy hozzuk a pártokat abba a helyzetbe, hogy a kerületi választási propaganda és választási harc módszereire kevésbé alkalmas, vagy azokban kevésbé ügyes, de nagy érdemű és kiváló egyéneket behozhassanak a parlamentbe országos lajstrom utján, ezt az eszmét abszolúte magamévá teszem. (Vázsonyi Vilmos : Ugyanaz az eredmény ! Minden párt fog jelölni itt is !) Nem áll az, hogy ez a rendszer többségi pártnak használna. Ilyet csak azok a t. képviselő urak mondhattak, akik talán nem olvasták el pontosan a szakaszt és nincsenek tisztában azzal, miről van szó. (Vázsonyi Vilmos : Én mindjárt olyan fiu vagyok ! — Derültség.) Ha én egyszer azt mondom, hogy minden pártnak azok a szavazatai, amelyekkel az egyes kerületekben mandátumhoz jutott, még egyszer összeadatnak, tehát a már lajstromozott szavazatok még egyszer összeadatnak, és az így összeadott eredményből lajstrom alapján ismét ujabb mandátumokat kapnak, bocsánatot kérek, a többségi párt és a kisebbségi párt teljesen egyforma sánsszal indul neki ennek az újra való összeszámlálásnak. (Rupert Rezsi : Tessék ideadni nekünk a csendőröket, szolgabirákat !) Elhiszem, hogyha a képviselő ur megkapná a csendőröket és szolgabirákat, nagyon erőszakos választást csinálna. (Derültség. — Vázsonyi Vilmos : Mi letétbe helyeznénk őket !) Semmiféle összefüggésben ez a kérdés az Ernsztféle indítvánnyal és a bizottsági szöveggel nincs. Itt arról van szó, hogy az egyszer már lezajlott választások alapján az érvényes szavazatok ujabb országos lista formájában mandátumok alakjává lesznek. Minthogy pedig csak olyan pártokról lehet szó, amelj'ek amúgy is kaptak már mandátumot, ez aránylagosan egyformán érvényesül a nagyobb és a kisebb pártokra. Ha az igen t. képviselő urak azt mondják, — amit én tagadok, hogy ugy lenne, — hogy a kerületi beosztás természetszerűen mindig a többségi pártnak fog használni, akkor ebből levonva a további konzekvenciát, arra az eredményre jutunk, hogy ez a lajstromrendszer a kisebbségi pártoknak fog használni. Mert ha valóban a többségi pártoknak vannak kisebb kerületeik, akkor aránylagosan az országos lajstromban kevesebb szavazat fog jutni nekik, mintha azoknak a kisebbségi pártoknak, amelyek a képviselő urak felfogása szerint nagy szavazótömegeket magukban foglaló kerületeket képviselnek. Ez a logika. (Vázsonyi Vilmos : Nagyon mulatságos !) Félretéve a többség és kisebbség kérdését, mindenesetre a kerületi beosztás tévedéseinek némi helyreigazítása foglaltatik ebben a rendszerben, mert azok a- pártok, amelyek esetleg azért jutottak kevesebb mandátumhoz, bár több szavazatuk volt, mert nagy kerületben választották meg jelöltjüket, az országos lajstromnál mindenesetre ennek bizonyos rekompenzáció ját fogják kapni. Tehát a kerületi beosztás igazságtalanságait ez a rendszer is hivatva van ellensúlyozni. Viszont ez a rendszer azzal a nagy előnnyel is jár, (Zaj balfelől.) hogy a pártok be tudják hozni az országgyűlésbe a maguk kiváló vezető egyéniségeit. Ez ismét egyaránt érdeke minden pártnak, de az én igénytelen meggyőződésem szerint előnye a köznek, előnye az országgyűlésnek is. Mert méltóztassanak elhinni, az országgyűlés munkájának, a tanácskozás komolyságának és mélységének csak hasznára van az, ha van az országgyűlésnek a régi politikusok és gyakorlott emberekből álló rétege, társasága, amely a fiatalokat vezetni és oktatni tudja, amely megőrzi a régi parlamenti rutin tradicióit és amely ha nem szellemileg, de mindenesetre gyarkolatánál fogva alkalmas arra, hogy irányt szabjon, irányítson a nemzetgyűlésen. Ezért fogadtuk el a bizottságban Ernsz Sándor t. képviselőtársam indítványát. (Vázsonyi Vilmos : Már neki sem kell !) Ezért mondottuk, hogy Huszár Károly indítványának két célja közül ezt a célt honoráljuk és erre vonatkozóan a konzekvenciákat levonjuk. (Vázsonyi Vilmos : Térjünk át a. dán hitre ! Ez a javaslat Ernsztnek sem kell !) Ő van hivatva ennek bejelentésére. Mindezek alapján a magam részéről kérem, méltóztassék a bizottsági szöveget elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Mindössze még két megjegyzést teszek. Egyes képviselő urak azt indítványozták, hogy az egész szakasz hagyassák ki. Tekintettel arra, hogy a szakasz 1. bekezdése intézkedik arról, hogy egytalán milyen választási és szavazási rendszer honosittassék meg, az egész szakaszt eltörölni nem lehet. Elismerem azonban azokat az aggályokat, amiket Őrffy t. képviselőtársam hangoztatott, nevezetesen, hogy az előbb vázolt célt nem érhetjük el akkor, ha az általános választások előtt történik a lajstromokra a jelölés, mert akkor még egyetlen párt sem lehet azzal tisztában, kik azok a kiváló vezető egyéniségek, akik a kerületi választás alapján nem lesznek a parlamentnek tagjai. Helyes tehát, ha a lajstromos jelölés csak az általános választások után történik meg, mert a pártok csak akkor vannak abban a helyzetben, hogy Ítéletet alkothatnak afelől, kik azok, akiket szükségesnek tartanak a parlamentbe behozni. Mert