Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-438
A nemzetgyűlés 438. ülése 1925. évi július hó 1-en, szerdán. 33? kevesebb legyen azért, mert egy olyan képviselő pályázik a kerület megbízatásáért az elkövetkező ciklusra is, aki a kerületet már egyszer képviselte. (Farkas István : Ez a testhez szabott választójog !) Ezt semmiféle szemponttal nem tudnák nekem elfogadhatóan megmagyarázni. Ez egyszerű kivételezés, őszintén kimondom, tisztára a kormánypárti képviselő urak részére adott kedvezmény, (Györki Imre : Mandátumbiztositás !), hogy nekik minél kevesebb legyen a fáradságuk, minél kevesebb legyen a dolguk és — hozzáteszem — a kockázatuk, amikor annak a kerületnek mandátumára ismét pályáznak, olyan kerületnek a mandátumára, amelyről — sőt amelyekről — egészen nyugodtan megállapíthatjuk, hogy bizony nem óhajtja az illető képviselő személyét továbbra is a kerület képviselőjeként látni. (Esztergályos János : Pedig de sokan lesznek ilyenek egységespártiak ! — Györki Imre : Remélem legalább is ! — Esztergályos János : Azért számitanak rá már az ajánlásnál is !) Amire én különösen utalni kívánok, az a 18-ik bekezdés. Erről a kérdésről előttem már többen beszéltek, s így magam sem akarok részletesebben kiterjeszkedni rá, hiszen módom sincs erre. Én azonban ezt a bekezdést az állam presztízse, az állam tekintélye szempontjából is mérlegelem. Én ugyanis nem vagyok hajlandó honorálni azokat az altatásokat, hogy ez nem az emigrációban élő néhány kiváló magyar politikus ellen kodifikáltatott ; nem vagyok hajlandó honorálni az olyan kijelentéseket, hogy ez a 18-ik bekezdés tulaj donképen egy generális intézkedés, mert nagyon jól tudom, hogy a kormány kire céloz, hogy a kormány kiknek helyzetére szabta ezt a 18-ik bekezdést, és nagyon jól tudja mindenki, miért történt ez. Épen ezért kapcsolom ezt össze az állam tekintélyével. Mert higyjék el t. képviselőtársaim, egyáltalában nem növeli államunk tekintélyét és dicsőségét, ha meg tudják róla, hogy ityen szakaszokkal, ilyen rendelkezésekkel keíl védekeznie bizonyos, emigrációban élő és — ismételten hozzáteszem — kiváló politikusok hazatérése ellen. Ha csak a kormány presztízséről volna szó, őszintén megvallom, egyetlen szót sem emelnék ez ellen, mert — ebben azután igazán destruktívnak érzem magamat — minél kevesebb ennek a kormánynak a tekintélye, annál jobb, és minél jobban fogy ez a kevés tekintély, az is annál jobb. De én az állam tekintélyét látom csorbítva azzal, hogy ilyen félsz-szakaszokat, ilyen félelmi rendelkezéseket iktatnak törvénybe, hogy egy állam törvényeiben Garami, Lovászy, Buchinger és hasonló ilyen szakaszok legyenek ; hogy egy állam olyan helyzetbe kerüljön polgáraival szemben, hogy ityen méltatlan és tekintébyt egyáltalán nem növelő módon kivan ellenük védekezni. Épen ezért nagyon megfontolandónak tartom, még ha a többség szempontjai szerint mérlegelem is a dolgot, vájjon ezt a rendelkezést benne hagyjuk-e a* törvényjavaslatban. Az a módosítás, amelyet a t. előadó ur, ha jól sejtem, a kormány nevében, vagy annak tudtával és beleegyezésével terjesztett elő, egyáltalában nem enyhíti ennek a szakasznak azt a jellegét, amely benne van. Épen azért nagyon ajánlom a t. többség figyelmébe, hogy fontolja meg jól az ügyet, gondolja meg a maga szempontjai szerint is, hogy tulaj donképen miről van szó, és fogadja el azt az indítványunkat, mely ennek az egész rendelkezésnek törlését javasolja. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha azonban mégsem engednék meg nekünk, hogy esetleg meggondolásaink vagy felismeréseink után induljunk, akkor igazán semmi sem lehet akadálya annak, hogy ez esetben a Vázsonyi képviselő ur által, ugyancsak ehhez a bekezdéshez előterjesztett módosító indítványt fogadják el. Én a magam részéről a törlésre vonatkozó indítványt fogadom el, mert ezt tartom a leghelyesebbnek. (Farkas István : Leghelyesebb volna az egész törvényt törölni.) Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. A házszabályok 223. §-a értelmében bemutatom a függőben levő indítványok és interpellációk jegyzékét. Tudomásul vétetik. Bemutatom a soproni ügyvédi kamarának östör József képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét az országgyűlés felsőházának megalakításáról szóló törvényjavaslat módosítása tárgyában. (Györki Imre: Egyéb bajunk nincs, mint a felsőház !) Minthogy a felsőházról szóló törvényjavaslat a tárgyalásra kész ügyek között van, a soproni ügyvédi kamara kérvénye letétetik la Ház asztalára. Bemutatom Eckhardt Tibor képviselő u: levelét, melyben arra való hivatkozással, hogy a folyó évi június hó 27-ére SchadI tanácselnöknek az Esti Kurir által történt megrágalmazása tárgyában bejegyzett interpellációját az igazságügyminister úrral történt megállapodás következtében nem indokolta meg, a házszabályok 197. §-ának hatodik bekezdése alapján kéri, hog5' távolmaradását a Ház igazolja. Javaslom, hogy az igazolást elfogadni méltóztassék. Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen !) Ha igen ily értelemben mondom ki a határozatot. Rubinek István képviselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. (Szakács Andor : Minden nap van mentelmi ügy !) RuMnek István : T. Nemzetgyűlés ! A Nemzetgyűlés folyó évi június hó 23-án tartott ülésében az elnöknek eziránt feltett, kérdésére Peyer Károly képviselő urat az ülésben tanúsított magatartása miatt a mentelmi bizottsághoz utasítottad A mentelmi bizottság folyó évi június hó 25-én tartott ülésében az ügyet vizsgálat alá véve a gyorsírói jegyzetek alapján tényként megállapította, hogy elnök, mielőtt Peyer Károly képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasította volna, nevezettet állandó közbeszólásai és illetőleg a tanácskozás rendjét zavaró magaviselete miatt már kétizben rendreutasította. Megállapította továbbá, hogy ennek ellenére nevezett képviselő ur a nemzetgyűlés tanácskozásait zavaró magaviseletét továbbra is folytatta, majd a nemzetgyűlés házszabályaira vonatkozólag tett közbeszólásával »minden gyalázatosságra van itt paragrafus« a Nemzetgyűlés méltóságát súlyosan megsértette. Megállapította továbbá a mentelmi bizottság, hogy nevezett képviselő ur a nemzetgyűlés méltóságának megsértése miatt egyizben volt már a mentelmi bizottság előtt. (Derültség a szélsőbaloldalon.) E tényállás alapján javasolja a mentelmi bizottság a t. Nemzetgyűlésnek, hog} 7 utasítsa Peyer Károly képviselő urat arra, hogy a nemzetgyűlés méltóságát sértő magatartás miatt a nemzetgyűlést ünnepélyesen kövesse meg. A mentelmi bizottság többségi határozatával szemben Györki Imre és Rupert Rezső képviselő urak kisebbségi véleményt jelentettek be. Elnök : Györki Imre képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. Györki Imre : T. Nemzetgyűlés 1 Az előadó ur előadmánya némileg kiegészítésre szorul. Az előadó ur ugyanis csak arról számolt be, hogy sértés történt Peyer Károly képviselőtársunk részéről a házszabályokkal szemben s arról, hogy az elnöki rendreutasitás ellenére ezt a sértő kiNAPLÓ. XXXIV. 4%