Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

276 A nemzetgyűlés 437. ïdêse 1925. évi június M 30-án] kedden. ben az esetekben az összeiró-külclöttség által az egyes tagoknak adott megbízatás arra fog szorítkozni, hogy érdeklődik a hatósági közegek munkája iránt, azt esetleg ellenőrzi, azután az összeiró-küldöttségnek jelentést tesz. A magam részéről tehát nem tartom lényegesnek a kérdés mikénti eldöntését, nem ragaszkodom az előadó ur által benyújtott szöveghez, belenyugszom abba, ha a Ház bölcsesége ugy döntene, hogy a javaslatban foglalt eredeti szöveget kivánja törvényerőre emelni. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. A 30. §-hoz az előadó ur adott be egy indítványt, amely azt célozza, hogy a bizottság által javasolt szöveg elébe egy pótlórész vétessék fel. Az eredeti szövegre fogom feltenni a kérdést, úgyhogy azzal szembeállítom az előadó ur által proponált szöveget. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottság által proponált szöveget fogadják el szemben az előadó ur által proponált uj szöveggel, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottság által proponált szöveget fogadta el, szemben az előadó ur indítványával. Következik a 31. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 31. §-t). Elnök : Szólásra következik? Héjj Imre jegyző : Vázsonyi Vilmos 1 Elnök : Vázsonyi Vilmos képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi Vilmos : T. Nemzetgyűlés ! A 31. § igen helyes rendelkezéseket foglal magában, amennyiben a központi választmánynak feladatává teszi, hogy hivatalból győződjék meg arról, hogy a választó az elemi iskolai képzettséggel tényleg rendelkezik-e vagy nem. Erre nézve teljesen elegendő, ha a választó számlálólapján megjelölte hozzávetőleg azt az intézetet és azt az esztendőt, ahol és amikor iskoláit elvégezte. Ez tulajdonképen át van véve abból a bizonyos pótlólagos rendeletből, amelyet a t. belügyminister ur akkor bocsátott ki, mikor a választói névjegyzékek dolgában nagyobbmértékü fogj-atékosságok jöttek napvilágra épen a fővárosban. Ha ezt helyesnek tartom a négy elemi iskolai képzettség szempontjából, akkor ugyancsak a t. belügyminister ur ismert rendelete alapján helyesnek kell tartanom ezt ezen pótrendelet egyéb pontjai tekintetében is. Az én kérelmem tulaj donképen az, hogy ezen pótrendelet pontjai, amelyek egészen helyesek, logikusan illesztessenek bele ebbe a törvényjavaslatba. A törvényjavaslat a magyar állampolgárság szempontjából, azt hiszem, a 3. pontban kimondja azt, hogy mindaddig, amig nem lesz tisztázva az állampolgárság kérdése, a központi választmány a magyar állampolgárságot vélelmezni köteles annál, ki a megcsonkitatlan Magyarország területén született, ha a békeszerződés életbeléptét közvetlenül megelőző négy éven át Magyarországnak a békeszerződés által megállapított határain belül valamely községben egyfolytában lakott. Ugy emlékszem, hogy a pótrendelet ehhez is bizonyos következtetéseket fűzött s a központi választmánynak bizonyos kötelezettségeit állapította meg. Jelesül megállapította a központi választmánynak azt a kötelezettségét, hogy legalább azon a helyen, ahol a választó lakik, szerezzen meggyőződést arról, vájjon az a választó azon a helyen lakik-e már négy esztendeje és ne hagyja ki az integer Magyarország területén születettet akkor, ha az például Budapesten vagy más városban vagy más községben lakik már négy esztendő óta és erről hatósági bizonylat alapján meggyőződés szerezhető, illetőleg, ha a hatóság, amiként ez a pótrendeletnek helyes rendszere, arra kellő időben nemleges választ nem ad. Ezt keresztülviszi a javaslat a 31. §-nál az elemi iskolai képesítés tekintetében. Szeretném, ha ezt keresztülvinné minden egyéb ok tekintetében is, keresztülvinné a magyar állampolgárságra vonatkozólag. Épen ezért én azt javasolom, méltóztassék a 31. |-hoz uj. ötödik bekezdésül a következőket hozzáfűzni (Olvassa) : »Azt a választót, aki a kiigazítás évére érvényes névjegyzékbe fel van véve, ha a megcsonkitatlan Magyarország területén született (3. §), a magyar állampolgárság hiánya miatt csak akkor lehet a névjegyzékből kihagyni, ha legalább lakóhelyének ilietékes hatósága megkerestetett és annak értesítése szerint nem lakott négy éven át egyfolytában a községben«. Ez semmi egyéb, mint átvétele a pótrendeletnek. Nem kívánok egyebet, mint azt, ami a pótrendeletben foglaltatik. Azt, hogy az egész Magyarországon kutassák ki, hogy milyen helyeken lakott az illető, nem tehetem hivatalos kötelességévé adat nélkül a központi választmánynak, vagy összeiróküldöttségnek. Azt azonban, hogy attól a községtől, amelyben lakik, amelynek a névjegyzékéről épen szó van, hogy attól a községtől, mielőtt ezen a címen kihagyatnék, megkérdezzék — ami nagyobb fáradságba nem kerül, — hogy vájjon itt lakik-e már négy esztendő óta, ezt a kötelmet joggal ráróhatom a központi választmányra. Minthogy ez teljesen megfelel azoknak az intencióknak, amelyekből kifolyólag a belügyminister ur készítette annakidején a rendeletét s minthogy ez teljesen ugyanannak a logikának felel meg, amely az előbb az elemi iskolai képzettség tekintetében már külön paragrafusban kifejezésre jutott, remélem, hogy a t. belügyminister ur is hozzájárul ahhoz, hogy ez az indítvány elfogadtassék. (Helyeslés baljelöl.) Elnök : Az előadó ur nem kívánván szólni, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemze— gyűlés ! A Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur által benyújtott javaslathoz a magam részéről is hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 31. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Vázsonyi Vilmos képviselő ur a 4. bekezdés után egy uj bekezdést indítványozott. Felteszem tehát a kérdést, elméltóztatnak-e fogadni a Vázsonyi Vilmos képviselő ur által javasolt uj bekezdést, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a Vázsonyi Vilmos képviselő ur által proponált uj 5. bekezdést elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A nemzetgyűlés a Vázsonji Vilmos képviselő ur által javasolt uj 5. bekezdést elfogadta. Következik a 32. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző: (olvassa a 32. szakaszt). Elnök : Kivan valaki szólni ? (Saly Endre szólásra jelentkezik). Saly Endre képviselő urat illeti a szó. Saly Endre : T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslat előző szakaszaiban megállapítja azt, hogy az összeírások hivatalból csak ötévenkint történnek, egyébként pedig csak vallomás alapján állítják össze a névjegyzékeket. Azokat veszik fel a névjegyzékbe, akik önként jelentkeznek az összeíró küldöttségeknél és felvétetni óhajtják magukat a választói névjegyzékbe. Erre vonatkozólag a 32. § előírja azt, hogy ezek az összeíró küldöttségek kötelesek működésüket legkésőbb március 10-én megkezdeni és kötelesek azt is közzétenni hirdetményben, hogy mikortól-meddig működnek. De nincs előírva a törvényjavaslatban az, hogy a vonatkozó falragaszba, felhívásba belevétessék az is, hogy a hivatalos óráikat mikor tartják ezek