Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

274 A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. tassék elfogadni és belevenni a szakaszba, hogy ajánlott küldeményként posta utján kézbesítendő, bár én ezt rendkivül nehézkesnek és komplikáltnak tartom, vagy pedig azt a sokkal egyszerűbb módot fogadjuk el, hogy a házfelügyelőknek adatik át átvételi elismervény ellenében. Végre meg fog szűnni ennek a törvénynek, mégpedig az előző szakasznak rendelkezése folytán az az ideális állapot, amelyet Budapesten bizonyos egyének teremtettek, akiknek személyét megállapítani nem lehet, csak ténykedéseit lehet érezni, hogy olyan választói névjegyzéket állítottak össze, amelyhez foghatót a világon még sohol sem állítottak össze. Az ilyen botrányos állapotok meg fognak szűnni már azáltal, hogy a jövőben minden egyes ház kapuja alatt ki kell függeszteni a választásra jogosultak névjegyzékét és egyúttal ki kell függeszteni azok névjegyzékét is, akiket újonnan felvettek, vagy akik kihagyattak. Az összeírás és a választók nyilvántartása tehát a legnagyobb nyilvánosság előtt történik s ez maga kizárja azt, hogy a jövőben megtörténhessenek azok a kedélyes csalások, melyek a választói névjegyzék összeállításával történtek. A jövőben nem lehet megtenni azt, hogy üres telkekre helyeznek el százszámra választókat, akik, természetesen, nem tudnak választani s hogy egyes betűket egészen kihagynak. (Propper Sándor : Egész utcasorokat hagynak ki.) Ezért végeredményben mégis azoknak kell a felelősséget vállalniok, akik az előző rezsimben a központi választmányban voltak s ez alól a felelősség alól hiába akarnak kibújni, mert végeredményben nem az adminisztráció felelős ezért a munkáért, hanem az a központi választmány, amely tűrte ezt a munkát, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) nem akarom azt mondani, hogy talán hallgatásával elősegítette. Épen ezért a magam részéről minden olyan rendelkezéshez és minden olyan indítványhoz, mely a visszaéléseket kizárja és a visszaéléseket meg akarja akadályozni, a legnagyobb készséggel hozzájárulok. Hozzájárulok ahhoz is, hogy kivétessenek azok a szavak, hogy »munkaadója, alkalmazottja vagy szomszédja« töltheti ki a szavazólapokat, miután feltételezhető, hogy így visszaélések történhetnek. Amennyiben azonban a választói igazolványok kézbesítéséről van szó, ezt méltóztassék vagy olyan értelemben módosítani, hogy a szavazólapok ajánlott küldeményként kézbesittessenek, vagy pedig a házfelügyelőnek kézbesittessenek átvételi-iv ellenében. Elnök : Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : Petrovácz igen t. képviselőtársam módosító indítványát a magam részéről elfogadom, mert hiszen tényleg bőven elég, ha a házbeliek tölthetik ki a számlálólapot az esetben, ha valakit a kitöltésben testi fogyatkozása akadályoz. Még az illető érdekelteket sem éri semmi hátrány azzal, ha a házbelieket is felhatalmazzuk a kitöltésre, mert hisz ezek jól ismerik az érdekeltek viszonyait. A második módosítást a magam részéről nem tudom elfogadni, és pedig azért nem, mert a képviselő ur okfejtésénél fogva tulaj donképen már a 28. §-nál kellett volna beadni ezt a módositó javaslatot, mert nem ugy van a dolog, amint azt Peyer Károly t. képviselőtársam félreértette, mintha itt a szavazóigazolványok kézbesítéséről volna szó, sőt még a számlálólapok kézbesítéséről sincsen szó, ahol mindenütt el tudok képzelni visszaéléseket. Itt egyszerűen arról intézkedik a szakasz, hogy a házban kifüggesztett névjegyzéket a lakóknak arra tett megjegyzéseivel együtt a házgondnok, esetleg a házfelügyelő felterjeszti a központi választmányhoz. Ha már a 28. §-ban benne maradt ez az intézkedés, ahol helyessége csakugyan vitatható, következetlenek lennénk, ha itt egy ilyen egyszerű feladatnál akarnók megmenteni azt, amit a 28. §-nál esetleg nem eléggé gondoltunk meg. Ezért kérem, maradjunk meg az eredeti szövegnél. Hiszen itt visszaélés el sem képzelhető. Egyszerűen arról van szó, hogy az egyszer már kifüggesztve volt névjegjzéket és az arra vonatkozólag tett megjegyzéseket a házfelügyelő és a házgondnok hivatalos helyre juttassa. Ezért kérem, méltóztassék az előadó ur által benyújtott szöveget Petrovácz Gyula igen t. képviselőtársam első módositásával elfogadni. (Hehjeslés a jobboldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. A 29. §-hoz az előadó ur egészen uj szöveget adott be. Amennyiben az előadó ur szövegét méltóztatnak elfogadni, akkor el fog esni teljesen az eredeti szöveg. Az előadó ur által javasolt uj szöveghez Petrovácz Gyula képviselő ur további módosításokat indítványozott. Ha el méltóztatnak fogadni az előadó ur szövegezését, akkor azokat a módosításokat, amelyeket Petrovácz képviselő ur indítványozott, külön fogom szavazás alá bocsátani. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a 29. §-t eredeti szövegezésben, szemben az előadó ur javaslatával, igen vagy nem? Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani ! Az eredeti szöveg nem fogadtatott el. Következik a határozathozatal az előadó ur uj szövege felett. Az előadó ur által javasolt 1., 2., 3., 4. bekezdés nem támadtatott meg, ezeket tehát elfogadottaknak jelentem ki. Az előadó ur által javasolt 5. bekezdéssel szemben Petrovácz képviselő ur ellentétes indítványt nyújtott be, illetve azt javasolja, hogy abból kihagyassanak a »munkaadója, alkalmazottja vagy szomszédja« szavak. A két javaslatot szembeállítom egymással. Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni az előadó ur szövegét, a Petrovácz képviselő ur által proponált szöveget fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az 5. bekezdést eredeti szövegben fogadják el, szemben Petrovácz képviselő ur módositásával, szíveskedjenek felállani. A Ház Petrovácz képviselő ur szövegezésében fogadta el az 5. bekezdést. Következik a határozathozatal a 6. bekezdés felett, amelyet, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentek ki. A 7. bekezdéssel szemben Petrovácz Gyula képviselő ur két módositó indítványt tett. Elsősorban a »a ház gondozója« helyett »posta utján« szavak felvételét, második indítványában pedig a bekezdés törlését kivánja. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a 29. § 7. bekezdését eredeti szövegezésben, Petrovácz képviselő űr kétrendbeli módositásával szemben ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bekezdést eredeti szövegben fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség Î A nemzetgyűlés a 7. bekezdést az előadó ur által benyújtott szövegezésében fogadta el s igy Petrovácz Gyula képviselő ur kétrendbeli modo sitványa elesik. A 8., 9., 10., 11., 12. és 13. bekezdések meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 30. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a 30. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Puky Endre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az imént elfogadott határozmányokból következik, hogy a központi választmány, illetőleg az általa