Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-431

20 A nemzetgyűlés 431. ülése 192, ben, amikor felszabadítottuk a forgalmat, a kereskedelem egy kissé erősebb mohósággal Vetette magát reá. Például 1923 augusztus—december hónapjaiban 34 millió aranykorona volt az átlagbehozatal, mig 1924-ben — veszem csak az augusztust, amikor tulaj donképen már a forgalom felszabadítása kezdődött — a forgalom havonta 70 millió aranykoronát tett ki a behozatalban. Ez éreztette rendkívül kedvezőtlen hatását. Hiába figyelmeztettük és hivtuk fel óvatosan az érdekeltek figyelmét arra, hogy ez nem jelenti azt, mintha bárki is ezek megszorítására törekednék s hogy ez nehéz helyzetet fog teremteni a kereskedelem részéré. Látszik azonban, hogy a kereskedelem ma ebben a tekintetben józanabbul fogja fel a helyzetet. Ezt mutatja az, hogy bár a most eltelt hónapokban is van egy körülbelül 40 milliós emelkedés, de mégis sokkal racionálisabban alakul a forgalom, mert mig a múlt évben négy hónap alatt 192 millió volt a forgalom, addig most az 232 milliót tett ki. Azt akarom még jelezni, hogy a helyzet az, hogy, sajnos, a forgalom passzivitása emelkedett. Épen maga a főbiztos ur is arra hivja fel a figyelmet, hogy azok a panaszok, amelyeket sok oldalról hangoztatnak, mintha mi gátolnók a behozatalt a nagy vámtarifával, abszolúte nem helytállók ; inkább egy túlzott behozatal jelentkezik, amely azonban — remélem — kellő szerves kapcsolatba fog jönni a gazdasági élettel. Mig a múlt évben a passzivitás 45 millió aranykorona volt, addig most 153 milliót tett ki. Ha azonban ennek az évnek adatait veszem, akkor azt látjuk, hogy mig 1924 első hónapjaiban az 33 millió volt, most 58 millió. Megvagyok győződve, hogy ha termésünket baj nem éri, ezt a passzivitást nagyon szépen ki fogjuk tudni egyenlíteni és az idei gazdasági év sem lesz kedvezőtlenebb, mint a múlt gazdasági év. Még egy örvendetes tényt akarok leszögezni. (Halljuk ! Halljuk !) Ha azt nézem, hogy hogyan alakul a behozatal — a kivitelről nem beszélek, hiszen azt mindenki tudja — azt látom, hogy a nyersanyagoknak és félgyártmányoknak behozatala növekszik erősen. Amig 1921-ben ezekben csak 18% volt a forgalom, most 27% ; viszont ha a félgyártmányok forgalmát is számításba veszem 34%-ról 50%-ra emelkedett, ami szintén termelésünk megerősödését vonja maga után. Az áralakulásra nézve csak annyit akarok megjegyezni —- amit különben mindenki tud — hogy teljesen felszabadítva a forgalmat, beilleszkedtünk a világpiaci áralakulásba, ami kifejezésre jut indexszámunkban is. Ez most 41-et tesz ki, s az év elejétől számitva 10%-os csökkenés következett be. Ha nézem a világpiacon egyéb államok helyzetét, általában azt találom, hogy sok állam van, amely még nagyobb drágasággal küzd, ugy, hogy mi mégsem vagyunk olyan nagyon rossz helyzetben. Remélem, hogy ez a folyamat a termelés fokozásával és megjavulásával mindenütt csak javulni fog, s azt hiszem, hogy azok az adómérséklések, amelyeket itt bejelentettem, különösen pedig ha figyelembe vesszük a forgalmiadó és a házbérrészesedés kérdését, amely kifejezésre jut a kereskedelmi üzleteknél, továbbá, ha figyelembe veszszük azt, hogy a házbérek tekintetében a mostani félévtől kezdve a teljes rendes szorzószám áll be — mert hiszen az csak egy véletlen volt, hogy a 17 ezres szorzószám alakult ki — kedvezően fognak kihatni egész gazdasági életünkre Ezekben törekedtem lehetőleg részletességgel vázolni — hiszen nehéz az összehasonlítás a különböző költségvetésekkel — a költségvetési helyzetet és az ország gazdasági helyzetét. Csak arra akarok még utalni, hogyha megteremtettük az egyensúlyt az államháztartásban, teljes erővel kell arra törekednünk, hogy megteremtsük azt a gazdasági életben is. De ennek van további előfeltétele is, Mind. évi június hó 22-én, hétfőn, ezt az egyensúlyt megteremteni, fentartani és biztosítani csak akkor lehet, ha megteremtjük a lelkek egyensúlyát is. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Ennek az országnak nincs szüksége örökös izgalmakra, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) itt nyugalomra van szükség. (Rupert Rezső : Tessék feloszlatni az Ébredőket !) Én nagyobb bűnt nem tudok, mint ezt az idegzetileg annyira igénybe vett társadalmat folytonos injekciókkal, ujabb izgalmaknak kitenni. (Rothenstein Mór : Kik izgatják?) Ha azt akarjuk, hogy azt a megkezdett munkát, amelyért ez a nemzet annyi áldozatot hozott, eredménnyel folytassuk le — s ehhez kötöm a magam részéről egész lényemet és prezstisemet — akkor azt hiszem, három feltétel kell (Rakovszky István : Rendszerváltozás ! — Zaj.) és pedig nyugalom, megfeszitett munka és takarékosság az egész vonalon. Ebben voltam bátor a költségvetést ismertetni. (Élénk helyeslés, éljenzés és laps a jobbotdalon és a középen.) Elnök : A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólani ! Gr. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fentartásáról szóló törvényjavaslatot benyújtani. Kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az osztályok mellőzésével a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságokhoz utasítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A most benyújtott törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatnai s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az osztályok mellőzésével a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságokhoz utasittatik. Áttérünk napirendünkre. (Felkiáltások a balfelől : Szünetel kérünk !) Következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. 750, 817) 12. §-ának folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Pikier Emil képviselő ur, aki legutóbbi ülésünkön beszédének elhalasztására engedélyt kapott. Felkiáltások : Nincs itt !) Minthogy a képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Most pedig javaslom, hogy a 12. § vitáját szakítsuk meg és térjünk át a törvényjavaslat 132. §-ának a tárgyalására s ennek letárgyalása után folytassuk a 12. § vitáját. Méltóztatnak ehhez a javaslatomhoz hozzájárulni. (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a törvényjavaslat 132. §-át felolvasni. Láng János jegyző (olvassa a törvényjavaslat 132. §-cü.) f Elnök : Szólásra következik ? Láng János Jegyző : Gróf Apponyi Albert ! Gr. Apponyi Albert : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Nekem ezzel a szakasszal szemben súlyos aggodalmaim vannak. Ezeknek az aggodalmaknak a kútforrása pedig az a rendkivül komoly felfogás, melyet az eskü szentsége és annak minden konzekvenciája iránt táplálok. A magam részéről a most tárgyalás alatt levő szakasznak egyetlen egy tételével sem állok politikai ellentétben. Ha politikai nyilatkozat tételéről van szó, szívesen aláírom mindazt, ami ebben a szakaszban bent foglaltatik. Igen nagy különbség van azonban egy politikai nyilatkozattal összekötött felelősség és az eskü konzekvenciái között. A politikai nyilatkozat mindig kötelez ugyan erkölcsileg, de kötelez rebus sic stantibus. Az eskü abszolúte minden körülmények és eshetőségek között kötelez, ha csak annak letétele mellett nem megyünk egy olyan kazuiszti-