Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-437

266 A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden. Elnök : Kivan még valaki szólni? (Nem !) Senki szólni nem kívánván, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a gazdasági bizottság azon javaslatát, hogy az elnök hatalmaztassék fel arra, hogy az állami igazgatásban közelebbről eszközlendő státus-rendezéssel egyidejűleg és annak arányaihoz alkalmazottan saját hatáskörében megállapíthassa és eszközölhesse a törvényhozás adminisztrációjában az ennek különleges természetéhez és viszonyaihoz, valamint az állam pénzügyeihez mérten indokoltnak mutatkozó státusrendezést, s annak alapján a megfelelő összegeket az állami költségvetés tárgyalása során végleg megállapítandó költségvetésbe beállíthassa és utalványozhassa? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a gazdasági bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség ! A Ház az elnöknek az erre vonatkozó felhatalmazást megadja. Kérdem \most a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a gazdasági bizottság azon javaslatát, amelyben kimondani kéri, hogy a köztisztviselő képviselők visszatartott lakbérösszegei az illető képviselőknek fizettessenek vissza? Kérem azokat a képviselő urakat, akik a gazdasági bizottság ezen javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség Î A Ház a gazdasági bizottság javaslatát elfogadta. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e elfogadni a gazdasági bizottság azon javaslatát, hogy az 5600. M. E. számú kormányrendelet intencióinak megfelelően a tényleges szolgálatban levő köztisztviselők részére minden esetben a magasabb összegű lakáspénz utaltassék ki 1925 május 1-től visszamenőleg? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a gazdasági bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség Î A Ház a gazdasági bizottság javaslatát elfogadta. A gazdasági bizottság negyedik javaslatánál Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur elleninditványt adott be. A kérdést a következőkép teszem fel : Elméltóztatik-e fogadni a gazdasági bizottság jelentésével kapcsolatban bemutatott 1925—26. évi előirányzatot és az annak keretében való utalványozásra, valamint a képviselői illetmények és a statusrendezés tekintetében jelzett intézkedésekre az elnök felhatalmazását, szemben HegymegiKiss Pál képviselő ur azon indítványával, hogy a felsőházi átalányösszeg hagyassék ki ebből a javaslatból. Külön fogom azután szavazás alá bocsátani a gyorsírókra vonatkozó indítványt. (Helyeslés.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a gazdasági bizottság jelentését fogadják el, szemben Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur inditvánj^ával, méltóztassanak felállani ! (Megtörténik.) Többség A Ház ilyen értelemben határozott. Következik külön határozat Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur azon inditványa fölött, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a gazdasági bizottságot, hogy a parlamenti gyorsírók rendkívüli munkásságának méltányos díjazására vonatkozólag terjesszen elő pótjavaslatot. (Felkiáltások jobbfelől : Ezt mi is elfogadjuk !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik ezt a javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség. Kimondom a határozatot, hogj^ a nemzetgyűlés elfogadja Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur javaslatát. (Helyeslés.) Napirend szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. 750, 817) részletes tárgyalása és pedig a 15. §. Miután Kabók Lajos képviselő ur a folyó évi június hó 23-án tartott ülésünkön beszédének elmondására halasztást kapott, igy Kabók Lajos képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások : Nincs jelen !) A képviselő ur nincs jelen, igy töröltetik. A 15. §-hoz feliratkozva senki nem lévén, kérdem a t. Házat, kiván-e még valaki szólani ? (Nemi) A 15. §-hoz szólni senki sem kivan, igy a szakaszt, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 16. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni ! Forgács Miklós jegyző (olvassa a 16. §-t.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Vázsonyi Vilmos ! Vázsonyi Vilmos : T. Nemzetgyűlés ! A 16. § megállapítja azt, hogy kik a központi választmány tagjai. A 16. § szerint a központi választmány az elnökből és a törvényhatósági bizottságnak, illetőleg a rendezett tanácsú városok képviselőtestületének közgyűlése által választott tagokból áll. A magam részéről helyesnek tartom azt a gondolatot, amelyet felvetettem már 1917-ben, javaslatom beterjesztése alkalmával, amely szerint a központi választmánynak legyen egy birótagja is. Ennek a birótagnak javaslatom szerint az lett volna a hivatása, hogy mindazon kérdésekben, amelyek a választójogot illetik, mindazon kérdésekben, amelyek jogi természetűek, a központi választmánynak szavazójoggal biró előadója, a központi választmány hatáskörébe tartozó minden egyéb ügyeknél pedig a hozandó határozathoz kizárólag a törvényszerűség szempontjából szól hozzá. Javaslatom szerint ezt a bíró-tagot és helyettesét a kir. ítélőtábla elnöki tanácsa rendelte volna ki és erről értesítette volna a központi választmány elnökét. Minthogy a központi választmányok tulaj donképen a törvényhatóságok révén alakulnak, pártemberekből állanak, annak következtében, habár eskü köti is őket, mégis szükséges, hogy a törvényszerűség szempontjából állandóan kontroll alatt Jegyének. Különben is a központi választmány előadója tisztviselő szokott lenni és nem választott bizottsági tag. Sokkal megfelelőbbnek tartom, ha jogi kérdésben az előadás tisztjét birói funkcionárius tölti be. Ezt célozta javaslatomnak ez a rendelkezése. Ez a rendelkezés minden baj nélkül beilleszthető, mert hiszen a választási biztosoknak, akik a birói karból vétetnek institúciója tulaj donképen már bizonyos kettőséget involvál a választás vezetése tekintetében. Én tehát magam részéről beterjesztem azt a módositóinditványt, hogy a 16. § 1. bekezdése után, amely megjelöli, hogy kik a tagjai a központi választmánynak, beiktattassék még a következő szöveg olvassa) : »Ezenfelül tagja még a központi választmánynak a kir. ítélőtábla elnöki tanácsa által az elsőfokú bíróságok vagy kir. ítélőtábla itélőbirái közül kijelölt biró, aki az ideiglenes névjegyzék ellen benyújtott felszólalások és észrevételek tárgyalásánál és általában olyan kérdésekben, amelyeknél a határozat ellen közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye, a központi választmánynak szavazati joggal biró előadója, a központi választmány hatáskörébe tartozó minden egyéb ügyben pedig a hozandó határozathoz kizárólag törvényszerűség szempontjából hozzászólhat. A birói tagot és helyettesét a kir. ítélőtábla elnöki tanácsa minden év december havában a következő naptári évre kijelöli és kijelöléséről a központi választmány elnökét kellő időben értesiti«. Ajánlom ezen indítványom elfogadását. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólni? (Nem !) Szólni senki sem kivan, a vitát bezáram. A belügyminister ur kivan szólani. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés 1 Elismerem Vázsonyi Vilmos igen t. képI viselőtársam indítványának logikus voltát, hogy