Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-437
A nemzetgyűlés 437. ülése 1925. évi június hó 30-án, kedden, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Az mdomnitásról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A gazdasági bizottságnak a nemzetgyűlés 192Ï/2B. évi költségvetéséről szóló jelentésének tárgyalása. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indítvány- és intorpollációskönyvek felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Rakovszky Iván. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 órakor) (Az elnöki széket Huszár Károly foglaUa el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig pedig Láng János jegyző ur. Napirend szerint következik az 1925/26.költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő államikiadásokról szóló törvényjavaslat (írom. 871, 873) harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Forgács Miklós Jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.). Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a nemzetgyűlés 1925/26. évi költségelőirányzata tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Fráter Pál előadó : T. Nemzetgyűlés ! A gazdasági bizottság előadójának kényszerű távolléte folytán nekem van szerencsém a gazdasági bizottság jelentését beterjeszteni és azt röviden a következőkben ismertetni. (Halljuk ! Halljuk !) A hászabályok 278. §-a alapján a gazdasági bizottság kötelességszerüleg összeállította a Háznak az 1925/26. költségvetési évre szóló költségelőirányzatát. Ebben az előirányzatban a kiadások főösszege 40,505.039.000 koronában van megállapítva, ami a legutóbbi előirányzathoz képest 8,163.219.000 korona többletet jelent. Ez a többlet az első pillatásra meglehetősen nagynak látszik, ha azonban alátámasztjuk a múlt országgyűlések és nemzetgyűlések kiadásainak főösszegével, ez a nagy különbség eloszlik, illetőleg a maga értékére száll alá. A jelentésben is felsorolt statisztikai adatok szerint 1902-ben papirkoronára átszámítva az akkori országgyűlés kiadásai 61 milliárd papirkoronát tettek ki, 1904-ben 67 milliárd papirkoronát, 1914(15-ben 83-7 milliárdot, 1917/18-ban pedig 94-4 milliárdot, mig ezzel szemben az 1924/25. költségvetési évben a nemzetgyűlés kiadásai 32.341,820.000 korona volt, a mostani előirányzat pedig 40.505,039.000 koronában sommázódik. Ha ezek a költségvetési adatok nem is tüntetik fel a csonka ország területi viszonyaihoz képest szükséges összegszerű változásokat, ennek oka egyrészt az, hogy a nemzet közvagyonában szereplő ennek az épületnek fentartási költségei a csonkaság folytán nem csökkentek és a nemzetgyűlés adminisztrációja egy csöppet sem lett olcsóbb, sőt a nemzetgyűlésnek az ülések időtartama tekintetében kifejtett határtalanul intenzivebb munkálkodása az országgyűlésekkel szemben a költségelőirányzatok tekintetében megtakarításokat szinte lehetetlenné tett. Az egész költségelőirányzat természetesen az 1924. évi IV. tc-ben lefektetett szanálási törvény keretei között marad a létszámokat és a kereteket illetőleg ; a dologi kiadásoKnál pedig a legnagyobb mérvű megtakarításokat tartva szem előtt, a legtakarékosabb szellemben kívánta azt a bizottság összeállítani. A küszöbön álló felsőházi javaslat a törvényhozás második kamaráját létesítvén, a nemzetgyűlésnek és a nemzetgyűlés gazdasági bizottságának előre abba a helyzetbe kellett hoznia a meg alakuló felsőházat, hogy megalakulása pillanatában megfelelő anyagi eszközök álljanak rendelkezésére. Ennél fogva a felsőháznak az 1925/26. költségvetési évben kifejtendő működésére a bizottság egy átalányösszegben 5.100,000.000 koronát irányzott elő. (Pikler Emil : Kár a pénzért ! Nagyon kár ! — Szabó Imre : Nagyon gavallérok !) Ez az 5.100.000.000 korona a felsőház adminisztrációjának kielégítésével és zavartalan menetének biztosításával, a felsőház választott tisztviselőinek illetményeivel és a vidéki törvényhatóságok és egyéb érdekképviseletek kiküldötteinek megtérítendő díjaival merül majd ki annak idején, ha a felsőház működését megkezdi. Hangsúlyozni kivánja a gazdasági bizottság — és azt hiszi, ehhez a t. Nemzetgyűlés is hozzájárul — hogy ez a provideálás nem kíván beavatkozás lenni a megalakuló felsőház önálló költségvetési jogába. (Klárik Ferenc : Szóval még több lesz !) A nemzetgyűlés személyi járandóságai rovatán 1.680,952.000 korona többlet állapitható meg, amelyből 1.467,000.000 korona a képviselők és NAPLÓ, xxxiv. 39
