Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-436

260 A nemzetgyűlés 436. ülése 1925 con még nem lehetett jól megosztozkodni, még nem sürgős! — Nagy zaj jobbfelől.) — Perlaki György: Alattomos gyanúsítások! Mindig gyanúsítás 1 — Rupert Rezső: Nem a ministerekre, hanem a különféle aspiránsokra értettem! — Zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) Tehát arra megy az egész játék, hogy az ellenzéket kényszerítsék arra, hogy a választójogi törvényjavaslatot gyorsan tárgyalja le, az egyes szakaszokhoz ne szóljon hozzá, mert ha a szakaszokhoz hozzászól, ha még huzamosabb ideig foglalkozik a javaslat rendelkezéseivel, akkor naponta ráolvassák az ellenzék fejére, hogy még mindig hátra v

t-n a tisztviselők fizetésrendezésének kérdése, hátra van a beruházások elintézése és az adózás megkönnyítése, amikre az ellenzék magatartása miatt nem kerülhet sor. A t. házelnök ur beszélt a pártközi konferenciákról. Elmondotta, hogy ő minő pártközi konferenciákat nem vállal és sajnálja, hogy a legutóbbi konferenciának ilyen következményei voltak s hogy az egész céltalan volt. Hát igenis, mi is azt mondjuk, hogy ilyen pártközi konferenciát ne méltóztassék többé összehívni, mert az utolsó eset volt, t. házelnök ur, hogy mi leültünk tárgyalni a kormány tagjaival. (Nagy zaj jobbfelől és a középen. — Perlaki György : Micsoda arrogancia !) Az utolsó eset volt abból az egyszerű okból, mert sem a t. ministerelnök-helyettes ur, sem a pénzügyminister ur nem tartotta szükségesnek és nem volt eléggé lojális, hogy teljesítse azt a kötelezettséget, hogy elárulja nekünk, hogy mire készül, hogy felállva a zöldasztaltól, amikor elhagyjuk az elnöki szobát és bejövünk ide az ülésterembe, akkor az a meglepetés fog érni bennünket, hogy a pénzügyminisler ur nyomban felállt és benyújtotta itt a már előre elkészített — mert honnan vette volna elő, ha nem lett volna előre elkészítve — szétválasztott törvényjavaslatot. Azalatt az idő alatt, amig mi az elnök ur szobájától ideérkeztünk, nincs a világnak olyan gj^orsan iró vagy gépelő embere, aki ezt a törvényjavaslatot leírhatta volna. Ez fizikai lehetetlenség. Ennek előre el kellett készítve lennie, különben a minister ur nem állhatott volna itt fel és nem nyújthatta volna itt be a szétválasztott javaslatot. Ez az egyik megjegyzésem. A ministertlnök ur helyettese tehát a pártközi konferencián nem tartotta szükségesnek megtisztelni az e lenzéket azzal, hogy elárulja kártyáit, (Ruppert Rezső : Kortesfogás volt az egész !>, hogy megmondja, mire készül : hogy nyomban, amint az ülésterembe betoppanunk, micsoda meglepetés fog érni bennünket. A másik, amit meg akarok jegyezni az, hogy olyan pártközi konferenciára pedig ezentúl nem megyünk el, amelyen az egységespárt részéről nem lesz jelen egy pártvezér, tehát egy elnök, vagy alelnök, aki garanciát vállal nekünk azért, hogy mindazok a nyilatkozatok, amelyek ott a kormán}

7 részéről elhangzanak, az egységespárt által akceptáltainak is (Yass József népjóléti és munkaügyi miniszter, helyettes ministerehiök : Almássy László jelen volt!) Ha tudtuk volna, hogy olyan urakkal ülünk egy asztalnál, (Zaj és mozgás jobbfelől.) akik képesek megcsinálni, hogy a délelőtti barátságos hangú tárgyalás után délután megszavazzák a Hedry Lőrinc indítványát — mondom, ha tudtuk volna, hogy ilyen urakkal ülünk együtt, akkor kijelenthetem a t. helyettesminiszterelnök urnák, hogy az a pártközi konferencia nagyon rövid ideig tartott volna, mert mi csak beléptünk volna oda, s ha láttuk volna ezeket az urakat, akik ilyen illojalitásra képesek az ellenzékkel szemben, nyomban otthagytuk volna a termet és neun ültünk volna le velük egy asztalhoz. (Nagy zaj jobbfelől és a középen. — Halász Móric: Legalánb tízszer megmondtuk már, hogy Hedry a saját feje szerint járt el! Mi sem tudtunk rcla előzőleg!) Elnök: A helyettes miniszterelnök ur kíván szólni. évi június hó 27-én

} szombaton. Vass József népjóléti és munkaügyi minister, helyettesministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Bocsánatot kérek, hogy ezt a végnélkülinek látszó vitát a magam részéről is nyújtani vagyok kénytelen, de két momentumot le kívánok szögezni. (Halljuk ! Halljuk !} Az egyik az, hogy mint emiitettem a pénzügyminister ur a pártközi konferencia előtt, az elnök ur szobájában odajött hozzám, s ekkor mondta, hogy abban az esetben, ha nem sikerül a pártközi konferencián a megegyezés, akkor külön javaslatot kell benyújtani, s akkor beszélt arról is, hogy hogyan lehet ezt megcsinálni. Ezen beszélgetés következtében az elnök ur tanácsosa telefonált át a nyomdába, hogy a kész szedést válasszák szét és külön csináljanak levonatot uj cimmel, s azt küldjék be a házba Ez a dolog tehát nem annyi idő alatt történt, amig Szilágyi Lajos képviselő ur az elnöki szobából idejött, hanem folyamatban volt a konferencia egész ideje alatt. A másik pedig az. hogy Hedry Lőrinc t. képviselő ur a délutáni ülésen mit csinált, azt én delelőtt, sőt egészen addig a pillanatig, amig magam ufólag nem értesübem erről, nem tudhadtam. (Uqy van ! jobbfelől.) Ha tehát feltételezi Szilágyi Lajos képviselő ur azt, hogy akár nekünk, a kormánynak akár az egységespárt jelen volt elnökének erről tadomásunk volt, ugy tévedésben van. (Felkiáltások jobbfelől; Senki sem tudta!) Következőleg minden ehhez fűzött konzekvenciája, szintén téves. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) — Nagy Vincze: Lehet, de akkor nincs pártfegyelem ! Elnök: Most pedig áttérünk az interpellációkra. Kérem a jegyző urat, hogy Bodó János képviselő urnák a csereilletékre vonatkozó törvényes rendelkezések módositása tárgyában bejegyzett írásbeli interpellációját felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós Jegyző (olvássa) : »Interpelláció a m kir. pénzügyminister úrhoz. Hajlandó-e a pénzügyminister ur intézkedni, hogy mindazok, akik megszállott területről, innen oda átmenőidegen nemzetiségű optálókkal házat és löldet cserélnek, szemben a szokásos belföldi csereilletek nagyságával, megfelelő kedvezményben részesüljenek, illetve mindazt a megszállott területen az illető államok teszik, illetékmentességben részesüljenek, annál is inkább, mivel sajnos,

1 az ideoptáló magyarokat a megszállott területeken különféle adók behajtása címén jóformán kifosztják, mig az innen csere utján a megszállott területre elmenő, sem itt, sem odaát csereilleték fejében egy krajcárt sem fizet? Bodó János s. k.« Az interpelláció kiadatík a pénzügj^minister urnák. Következik Bodó János képviselő ur második írásbeli interpellációja a belügyminister úrhoz a Nagy magyarországi illetőségűek visszahonositásának egyszerűsítése tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy az interpellációt felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa) : »Interpelláció a m. kir. belügyminister úrhoz. Hajlandó-e a belügyminister ur intézkezdni, hogy a magyarországi illetőségű és a megszállott területről csonkaMagyarországon letelepedett szemétyek állampolgárságának igazolása a megyei, illetve a városi közigazgatási hatóságok utján eszközöltessék ? Ezzel lehetővé válik, hogy a jelenleg 1—2 évig az állampolgársági igazolványra váró személyek ehhez akár iparjog megszerzése, akár házasságkötés szempontjából, vagy más okból pár héten belül hozzájutnak, ami egzisztenciális szempontból fontos érdek. Egyben szükséges volna a most megkívánt sok anyaköiryvi okmánj

7 csatolásának is a megváltoztatása, illetve az adatok egyszerűbb igazolási módja, mivel az okmányok beszerzése megszállott teiületről, különösen a vagyontalanok szempontjábóligen költséges, sokszor keresz'ülvihetetlen, mert az elI küldött pénz dacára sem kapja meg a volt illetőségi