Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-436

254 A nemzetgyűlés 436. ütése 1925. párti képviselő, aki félti a saját mandátumát. Senki más ebben az országban nem kivánja ezt a választójogot, ugy hogy ennek tárgyalása akár két esztendővel későbbre is maradhat ; nem fogja megsinyleni az ország és nem fog érte senki verekedni, hogy ezt a törvényjavaslatot tárgyalják már egj^szer le. Ellenben a másik javaslat tényleg sürgős, és azt hiszem, hogyha a kormány komolyan veszi a maga szavát, igéretét és kijelentését, hogy ezt sürgősnek tartja, akkor a kormánynak is el kell fogadnia azt az álláspontot, amelyet itt Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársam képviselt, amikor azt javasolta, hogy a választójogi törvényjavaslat helyett tűzzük napirendre ezt a másik felhatalmazási javaslatot. Hegymegi-Kiss Pál képviselőtársam javaslatához csatlakozom. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Szakáts József ! Szakáts József : T. Nemzetgyűlés ! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Pikler Emil : Vagy van logika a világon, vagy nincs !) A pártközi értekezleten nem vettem részt, csak az újságokból értesültem annak lefolyásáról. Ugy értesültem az újságokból, hogy az egyöntetű megállapodás azért nem sikerült, mert az ellenzék bizonyos feltételekhez kötötte az indenmitással kapcsolatosan, illetve annak tartalmába belekapcsolva egyéb, adópolitikai törvények letárgyalását is. Mivel pedig a kormány folyó hó 22-én terjesztette be az indemnitásról szóló javaslatot, és igen súlyos következményei lettek volna annak, ha az még e hó folyamán törvényerőre nem emelkedik, .amennyiben július 1-én ex-lexbe mentünk volna, és miután a kormánynak komoly törekvése volt, hogy az indemnitási törvényjavaslattal egyidejűleg oldja meg mindazokat a fontos, a tisztviselőkérdésre, a beruházásokra és bizonyos adókedvezményekre vonatkozó javaslatait, amelyeket a kormány — óhajtása szerint — már a most következő költségvetési év elején, azaz július 1-én életbe is akart léptetni, akárhogy vitázunk itt, akárhogy csürjük-csavarjuk a dolgot, mégis az ellenzékre hárul a felelősség azért . . . (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon : — Pikler Emil : Jöjjünk be holnap és tárgyaljuk le, akkor életbelép ! — Baross János : Egy nap alatt letárgyaljuk ! — Állandó zaj a baloldalon.) Elnök ; Csendet kérek. Szakáts József : . . . mégis az ellenzékre hárul a felelősség azért, hogy ezek a javaslatok július l-ig, a költségvetési év kezdetéig törvényerőre nem emelkednek. (Zaj.) Mi végtelenül sajnáljuk azt, hogy nem sikerült olyan cxpedienst találnunk, hogy dacára az ellenzék makacskodásainak a kormánynak ezt a tervezetét törvényerőre emeljük. (Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Tárgyaljuk le vasárnap ! — Rupert Rezső : A diétákon is tárgyaltak vasárnap !) Azonban miután az ellenzék részéről határozati javaslat formájában történt a korrigálás, amely határozati javaslatra vonatkozólag a házszabályok nem engedik meg, hogy oly módon tárgyaljuk, hogy az maga is törvényerőre emelkedjék és miután a házszabályok egyéb megoldási módot kizárnak, nem tudtuk ezt a kérdést július l-ig a legjobb akarat mellett sem elintézni. (Zaj.) Én itt csak egyetlenegy páldára hivatkozom. Méltóztattak olvasni az újságból, hogy Franciaországban milyen nehéz pénzügyi viszonyok vannak jelenleg. Caillaux pénzügyminister tegnapelőtt beterjesztetett egy javaslatot és azt egyetlen egy ülésen, a tegnapi éjjeli ülésen megszavazták. (Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Mi is megszavazzuk ! — Kováts-Kagy Sándor : Miért beszéltek négy napig?) Elnök Csendet kérek I évi június hó '27-én, szombaton. Szakáts József : Amikor idő lett volna rá, önök nem engedték, ma pedig már nincsen idő és igy kénytelenek vagyunk a megszakított törvényjavaslatot tovább tárgyalni. Ennélfogva én az elnöki napirendi indítványt fogadom el. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : A ministerelnökhelyettes ur kivan szólni. Vass József, a ministerelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Nekem tulaj donképen igen nagy elégtételemre szolgál az az igen tiszteletreméltó sürgetés és vehemencia, amely itt megnyilvánul az igen t. ellenzék részéről abban az irányban, (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. —• Baross János : Az ellenzék tárgyilagosságát bizonyítja. — Ellenmondások a jobboldalon.), hogy az indemnityből kivett paragrafusok törvényjavaslata tárgyaltassék. Én nem akarom semmiképen az igen t. ellenzéki urakat azzal megvádolni, hogy azt a taktikai hibát, amelyet annakidején elkövettek, (Zaj és ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon. — Baross János : Tessék a javaslatot napirendre tűzni ! — Elnök csenget.) ilyen módon kísérlik meg valamiképen helyrehozni ; mert hogy egy nagy taktikai hibát elkövettek az urak, az egészen ' bizonyos. (Ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem akarom azt állítani, de a dolognak egészen oiyan a formája. (Zaj.) Bátorságot veszek magamnak, hogy az egész kérdésnek a genezisét négy-öt mondatban megvilágítsam. (Halljuk ! Halljuk '.) A ministertanács annakidején foglalkozott azzai a kérdéssel, hogy ezt a fontos államjogi javaslatot — értem alatta a választójogi javaslatot — meg kell szakítani, és pedig meg kell szakítani elsősorban azért, hogy le lehessen tárgyalni a kormánynak adandó índemnityt, felhatalmazást. (Szakács Andor : Ez megvan !) A kormány vezető gondolata az volt, hogy mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kormány sürgetőknek ítél a gazdasági élet szempontjából, beilleszti az indemnity-javaslatba azért, hogy ne kelljen a választójogi vitát két vagy több alkalommal megszakítani, hanem hogy egyetlen alkalommal el lehessen a kérdést intézni. (Zaj a baloldalon. Halljuk! HalljukJ jobbfelől.) Én egy pártközi értekezletre hivtam össze a pártok vezetőit az elnök ur utján és ott előterjesztettem azt a kérésemet, hogy az indemnityjavaslatot ebben a megbővitett formájában méltóztassék spontán elhatározással a házszabályokban megszabott négy napon belül keresztülereszteni. (Rupert Rezső : Csak a klotürt nem fogadtuk el !) A klotür, amelyet a házszabályok előirnak, t. i. a négy nap — akár kívánják a t. képviselő urak elfogadni, akár nem — érvényben van. Én sem többet, sem kevesebbet nem kértem. Azt kértem, méltóztassanak spontán elhatározással most már eltekinteni attól, hogy a négy napi tárgyalási idő kizárólag egy olyan indemnityjavaslatra vonatkozik és érvényes, amelyben csak felhatalmazás van a múlt évi költségvetés alapján az ügyek továbbvitelére. Azt kértem tehát, hogy méltóztassanak ettől eltekinteni, és igy egy precedenst nem teremtő spontán elhatározással lehetővé tenni, hogy a négy napon belül letárgyaltassék ebben a megbővitett formájában az indemnity-j avaslat. Ehhez a pártok vezetői nem járultak hozzá különböző okokból. Részint junktimot kívántak teremteni a választójogi törvényjavaslat kapcsán, részint más gondolatokat vetettek fel, amelyek inkább az általános kormányzati politika körébe tartoznak. (Rubinek István : Zsarolás ! — Zaj és ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) A teljes objektiv igazsághoz hiven konstatálni kívánom, hogy ez a pártközi konferencia nem honorálta az én kérésemet, amelyet a kormány