Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-436

2,48 A nemzetgyűlés 436. ülése 1925. kezzék. (Farkas István : Amit nem igyekszik megtenni ! — Esztergályos János : De a tanú nem köteles a csapdába ugrani !) Ami tehát ehhez a tárgyhoz nem tartozik, hanem alkalmas arra, hogy a vizsgálatot bonyolultabbá tegye, hogy a vizsgálatot más utakra terelje, azt az ügyész nemcsak jogosan, de kötelességszerűen kikapcsolja a vallomás anyagából, (Helyeslés a jobboldalon. — Rupert Rezső : Kormányozható tanúvallomások !) Ha az urak felelősségeket keresnek, annak is el fog jönni az ideje. Ha van jogosan vádolható és ha a bíróság tárgyalja az ügyet, akkor, ha van vádlott, a maga mentségére ha tud valamit, azt feltétlenül elő fogja hozni és akkor a biróság azt tárgyalni is fogja. Akkor van ideje annak keresni azt, hogy az illető tettes maga a felelős-e, vagy pedig korlátlan felelős. (Esztergályos János : Ha Fényes László beugrik, akkor már Beniczky mellett ül ma, mint tanú ! — Kováts-Nagy Sándor : Most már egy szavuk nincs többé î A legjobb, ha hallgatnak. — Zaj.) Végül az informáltságok helyességét illusztrálandó, kötelességemnek tartom reflektálni arra a megjegyzésre, hogy a Somogyi—Bacsó-ügyet legelőször vizsgáló százados-hadbiró Tahy, Györki igen t. képviselő ur állitása szerint azért mozdittatott el állásából, mert komoly szándéka volt, az ügyet felderiteni. Ez vaskos tévedés, amennyiben Tahy'százados-hadbírónak egyáltalán soha, semmi köze a Somogyi-ügy kezeléséhez nem volt. (Felkiállások a jobboldalon : Na lássák ! Derültség. — Györki Imre : Ez a tévedés ! Igen is volt ! — Szomjas Gusztáv : Ferdítenek az egész vonalon ! — Zaj. — Elnök csenget) Ellenben Tahy százados-hadbiró, mint ügyész szerepelt egy kémkedési perben és ebben a kémkedési perben való eljárása folytán Ítéltetett el és fosztatott meg rangjától — szószerint felolvasom a vonatkozó részeket, — a következő ítélettel (Halljuk ! Halljuk ! — Olvassa) : »A volt m. kir. budapesti katonai körletparancsnokság ügyészének helyettese — tehát ez a Tahy — 1920 április 13-án kémkedés gyanúja miatt letartóztatásba helyezett foglyok ügyében iratokat, hivatalos megbízás nélkül, az irodavezető megtévesztésével, magához vette abból a célból, hogy nevezetteknek lefoglalt készpénzét beszerezhesse, hogy hogy abból a védők által honorárium fejében támasztott követeléseket kielégíthesse (Rupert Rezső : Ez az önök hadbírósága ! — Zaj. — Felkiállások. Halljuk ! Halljuk !) és a gyanúsítottakat ennek mintegy ellenszolgáltatásaképen szabadlábra helyezte, ahelyett, hogy utasításához képest nevezetteket a rendőrfőkapitánysághoz kisértette volna át.« (Zaj a szélsőbaloldalon— KovátsNagy Sándor : Ez az önök védence ! — Farkas István : Ez az önök ügyésze ! — Zaj.) Ez a Tahy igenis ügyész volt és épen azért, mert hibát követett el, elvesztette egy hónapon belül rangját, börtönbüntetésre Ítéltetett és többé nem az, és ha azoK, akikre mi a dolgokat bízzuk, hasonló személyek volnának, hasonlókép jártak volna. Épen azért olvastam fel ezt az Ítéletet, hogy lássák az urak, hogy vádjaik hamisak, és hogy nem lehet ilyen vádakra felépítve, egy egész birói kart megvádolni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Györki Imre szólásra jelentkezik. — Felkiállások a jobboldalon ; Nem lehet ! Nem lehet ! — Szomjas Gusztáv : Ebből az igazmondásból nem kérünk többet 1 Elég volt ! ) Elnök : A képviselő urnák nincs joga most szólni. Györki Imre : Személyes megtámadtatás címén kérek szót. (Felkiáltások a jobboldalon ; Nem lehet, — Zaj.) évi június hó 27-én, szombaton. Elnök : Csendet kérek ! A képviselő urnák semmiféle címen nincs joga most szólni. (Zaj.) Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal.* Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 1925/26. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a pénzügyi bizottság szövegezésében, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot általánosságban elfogadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Klotürvitézek ! — Zaj.) Többség ! A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Most pedig következik a határozathozatal az általános vita során beadott egyes határozati javaslatok felett. A beadás sorrendje szerint következik Baross János képviselő ur I. sz. határozati javaslata az 1925. évi IX. te. 19. §-a alapján előlegben részesült állami és vármegyei alkalmazottak, továbbá az állami üzemeknél tényleges szolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak anyagi helyzetének javitása tárgyában. Kíván a pénzügyminister ur szólani ? (Bud János pénzügyminister : Nem !) Akkor kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés a határozati javaslatot elveti. Következik Baross János képviselő ur 2. sz. határozati javaslata az 1924/25. költségvetési év végén mutatkozó bevételi többletnek, valamint a felvett törlesztéses kölcsön hozadékából 30 millió aranykoronának hasznos beruházásokra való fordítása tárgyában. Kérdem, méltóztatnak-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem) ! Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik:.) Kisebbség. A Nemzetgyűlés a határozati javaslatot elveti. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) Következik Baross János képviselő ur III. sz. határozati javaslata az iránt, hogy a kincstári haszonrészesedés az 1925. évi második lakbérnegyeddel kezdődő hatállyal szüntettessék meg. Kérdem, méltóztatnak-e elfogadni a határozati javaslatot, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik lefogadják, szíveskedjék felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A,nemzetgyűlés a határozati javaslatot elveti. Következik Baross János képviselő ur TV. sz. határozati javaslata az iránt, hogy 1926. január 1-től kezdődőleg a jövedelemadónál a létminimum 800 aranykoronáról 1600 aranykoronára emeltessék fel. Kérdem, méltóztatnak-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen] Nem!) Kérdem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Nemzetgyűlés a határozati javaslatot elveti. Következik Baross János képviselő ur V. sz. határozati javaslata az iránt, hogy azok az adózók, akik jövedelemadót nem kötelesek fizetni, 1925. évi január hó 1-vel kezdődő hatállyal vagyonadóval csak abban az esetben róhatók meg, ha adóköteles vagyonuk értéke a 20.000 aranykorona értéket meghaladja. Kérdem méltóztatnak-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják,