Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-435
200 A nemzetgyűlés 435. ülése 1925. évi június hó 26-án, pénteken. társuk rablása, fosztogatása, a zászlóalj-kasszának feltörése, kirablása s emiatt panaszt emeltek, és amikor Prónay Pál, aki a zászlóalj parancsnoka volt és aki maga is szükségesnek tartotta becsületének megvédését, e tekintetben szintén panaszt emelt és feljelentést tett a honvédelmi ministeriumnál, akkor kiszállt egy katonai vizsgálóbizottság, egy u. n. tábornoki bizottság, és ez a tábornoki bizottság vizsgálta meg azt, vájjon megfelelnek-e a valóságnak azok a vádak, amelyek a feljelentésben foglaltatnak, vájjon igaz-e, hogy a nyugatmagyarországi felkelésben résztvevő egyes tisztek ott loptak, raboltak, fosztogattak, betöréseket vittek véghez és gyilkoltak. S amikor a tábornoki vizsgálóbizottság ezt a tényt kivizsgálta, akkor megállapította a feljelentésben szereplő tisztekről, hogy igen is résztvettek ebben a fosztogatásban és rablásban, sőt annyira ment a tábornoki bizottságnak a megállapítása, hogy az egyes tisztek lakásán megtalálták még a fosztogatásból eredő bűnjeleket is. (Zaj a balés a szélsőbaloldalon. — Rakovszky István : Szép tisztek !) Természetes, hogy ezek után megindul az eljárás azok ellen a tisztek ellen és ezeket a tiszteket kiközösítik abból a hadseregből, ahová nem valók ; megindul az eljárás és igyekeznek ezeket az embereket, ugy-e, börtönbe juttatni, mert másutt, mint a börtönben nincs azoknak helyük, akik hazafias szándékból . . . Elnök (csenget) : A képviselő ur súlyos vádakat emel tisztek ellen. Teljesen helyeslem, hogy ha a képviselő ur visszaélésekről tud, azokat itt a Házban szóváteszi, de kérem, ne méltóztassék ezeket a vádakat általánosságban hangoztatni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem általánosságban !) Méltóztassék konkretizálni és nem az egész tisztikart érinteni. Nagyon kérem a képviselő urat, méltóztassék vádjait konkrét formába önteni. ( Ugy van ! jobb felől és a középen. — Halász Móric : Név szerint kell megnevezni ezeket a frátereket !) Györki ímre : T. Nemzetgyűlés ! Magam igyekszem a dolgot a legteljesebb mértékben különválasztani és távol van tőlem, hogy a hadsereg becsületes, jóérzésű és hazafias szándékú tisztjeit a legcsekélyebb mértékben is megbántsam, sőt épen az ő érdekükben hozom ezt a kérdést ide és a nemzetgyűlésben teszem szóvá, hogy azt a néhány brigantit, akik résztvettek ebben a fosztogatásban, igenis biróság elé állítsák, büntessék meg, hogy ne szennyezzék be a többi tiszt becsületét. Elnök : Ismételten kérem a képviselő urat, hogy ha ezt a célt kivan ja szolgálni, méltóztassék a vádakat konkretizálni azokkal szemben, akikre beszéde vonatkozik ! (B. Podmaniczky Endre : Neveket ! — Kabók Lajos : Jobban tudják, mint mi ! — Matiez Gyula : Léderer is ott volt ! — Egy hang (fobbfelől) : Le van tartóztatva ! — Bâtiez Gyula : De nem azért van ám letartóztatva ! Kodelka meggyilkolásáért van lefogva !) Györki Imre : A nevekre vonatkozólag, t. Nemzetgyűlés, miután ezt az ügyet gyűjtőnévvel kezelik a legfőbb honvédtörvényszéknél, csak azt tudom megjelölni, hogy ezt az ügyet »Inczédy Ágoston és társai« név alatt tartják ott nyilván, és ha a t. Nemzetgyűlésnek elég felvilág okításul ez, akkor megjelölhetem, hogy P. I. 396/2. szám alatt kezelik azt a feljelentést és azt a vizsgálatot, amely e tisztek ellen folyt és amely ezidőszerint is részben folyamatban van. Én tehát nem általánosságban mondottam vádjaimat, hanem hangoztattam, hogy mindössze egy kisded csoport volt az, amely rabolt és fosztogatott. Ezeket értettem, és arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék segédkezet nyújtani abban a tekintetben, (Szomjas Gusztáv : Nem kell segédkezet nyújtani, elintézi a biróság !), hogy ezek ellen a bírósági eljárás lefolytattathassék és ezáltal a többi tiszt becsülete megvédessék. (Szomjas Gusztáv : Meglesz az !) Már most, hogy visszatérjek ennek a nyugatmagyarországi rablásnak és fosztogatásnak kérdésére, hogy visszatérjek arra, hogy miként törték fel és rabolták ki a zászlóalj pénztárát, s az abból ellopott, elrabolt pénzből Nógrád megyében egy tiszti bérletet létesítettek, hogy ezáltal a tiszti kasszájukat és egyéni kasszájukat növeljék, ismétlem, hogy a büntető eljárás a honvédbiróságnál ezek ellen a tisztek ellen megindult. Ismétlem, hogy előzetesen tábornoki vizsgálóbizottság szállt ki és ez megállapította a bűncselekményeket, mert meg is találta a bűnjeleket. Ebben az ügyben azonban az eljárás megszüntetése már teljesen hasonlatos módon történt meg, mint ahogyan a Somogyi-ügj^ben történt ; a vizsgálat is teljesen ugyanolyan metódus szerint folyt le, mint ahogyan a Somogyi—Bacsó-gyilkossági ügyben lefolyt. Előre kell vetnem azt, hogy jóval a feljelentés után egy évvel kezdették meg tulaj donképen ebben az ügyben a nyomozást. Ez alatt az egy év alatt elég idejük volt arra, hogy mindazokat a naplókat, mindazokat az okmányokat, mindazokat a könyveket, amelyek a bizonyítás komoly eszközei lehettek volna, részben ellopják, részben pedig meghamisítsák. Amikor pedig az a lopás és ez a hamisítás már megtörtént, akkor megindult az eljárás. Megindult, az eljárás és ennek az ügynek is volt egy becsületes katonája, volt egy becsületes birója, aki minden politikai melléktekintet nélkül igyekezett az igazságot felderíteni. De alighogy meglátták, hogy ez a felderítés veszélyes egyes emberekre nézve, alighogy meglátták, hogy egyes emberek cirkulusait ez a politikamentes kivizsgálás zavarja, már is beállott az az eredmény, amelyet más ügyben is láttunk, s amelyet a szegedi körletparancsnokság ügyészségének átiratából is láttunk és annak eredményeként felmutathatunk, hogy megvonták az ügyészségtől a megbízást és az ügyet más ügyészre szignálták át. Ugyanezt láttuk a nyugatmagyarországi rablás és fosztogatás ügyében is, hogy amikor az ügyész komolyan akarta hivatását teljesíteni, egyszerűen elvették tőle és uj ügyészhez szignálták az ügyet, aki aztán gondoskodott arról, hogy a vizsgálat kellő eredménynyel ne járjon és a bűntetteseket épen ugy ne lehessen felderíteni, mint ahogyan nem tudták a Somogyi—Bacsó-féle gyilkossági ügyben felderíteni. De nemcsak ez történt, hanem ugyancsak hasonlóan a Somogyi—Bacsó-gyilkossági iratok ügyéhez, — amikor egyrészt a honvédelmi minister ur itt azt a kijelentést tette, hogy nem áll érdekében és nem akar semmit sem elhallgatni és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja az összes aktákat, a másik napon pedig az igazságügyminister ur a Népszava ellen tiltott közlés miatt eljárást tétetett folyamatba, -— ebben az ügyben is, a nyugatmagyarországi felkelők ügyében, azt az ügyvédet, az ügyvédnek azt a helyettesét, aki a honvédbiróságnál eljárt az iratok tanulmányozása, lemásolása végett, állandóan zaklatták, állandó kellemetlenkedésekkel bosszantották és a leglehetetlenebb vexaturának tették ki, f hogy ez által lehetetlenné tegyék, hogy az iratokba betekinthessen és megállapíthassa a lopást, hamisítást, a dátumok kivakarását, ami nyilvánvalóan felfedezhető ezekből az iratokból. De az is történt, hogy anélkül, hogy az ebben az ügyben elsőrendű sértettként szereplő Prónay Pált értesítették volna, egyszerűen megszüntető határozatot hoztak. A megszüntető határozatot tehát nem kézbesítették ki a sértettnek, illetőleg talán még furcsább eset történt. A vezető ügyész
