Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.
Ülésnapok - 1922-435
A nemzetgyűlés 435. ülése 1925. évi június hó 26-án, pénteken, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Propper Sándor ügyében. — A mentelmi bizottság benyújtja jelentését Drozdy Győző, Esztergályos János, Saly Endre ós Klárik Ferenc mentelmi joguk bejelentett megsértése tárgyában, továbbá a nemzetgyűlés mentelmi jogának, valamint Peidl Gyula, Peyer Károly, Propper Sándor, Szeder Ferenc, Vanozák János, Farkas István mentelmi jogának külföldi tényezők által törtónt megsértése ügyében, — végül jelentéseit Wild József, Gömbös Gyula, Drozdy - Győző, Peyer Károly és Vanozák János kétrendbeli mentelmi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének, megállapítása. — Elnöki előterjesztések. — Az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen vannak : Vass József, Bad János, Mayer János, Pestiig Pál, gr. Csákg Károlg. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 05 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Csik József jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat (írom, 871, 873) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Kiss Menyhért képviselő ur, aki beszédének elhalasztására a tegnapi ülésben engedélyt kapott. Kiss Menyhért képviselő urat illeti a szó ! Kiss Menyhért : Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Az indemnitási törvényjavaslat alkalmat és módot ad a képviselőknek arra, hogy két szempontból bírálják a kormány működését ; bírálják pénzügyi és gazdasági szempontból és aztán bírálják politikai szempontból és felvessék a kormányzattal szemben a bizalom kérdését. A baloldali képviselő urak közül többen vannak, akik a bizalom felvetésére nem tartják alkalmasnak az indemnitás megszavazását vagy meg nem szavazását. Én azonban azon a véleményen vagyok, hogy épen ennél a kérdésnél, ahol az ország pénzügyi és gazdasági talpraállitásáról van szó, van helye annak a kijelentésnek, hogy az ember ezzel a kormányzattal szemben bizalommal viseltetik-e, igen, vagy nem? Az én bizalmatlanságom oka épen a pénzügyi és gazdasági tekintetben súlyos és az egy óráig tartó beszédemben épen azokkal a gazdasági kérdésekkel kivánok foglalkozni, amelyekre vonatkozólag nagyon szeretném, ha az igen t. túloldali képviselő urakat is jobb belátásra bírhatnám (Derültség és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Ezt várhatja !) és különösen jobb belátásra birhatnám az igen t. pénzügyminister urat, mert olyan konkrét panaszokat és sérelmeket fogok felsorolni, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni és amelyek felsorakoztatása meg f °gja győzni az igen t. túloldalt is arról, hogy nem pártpolitikai szempontból hozom fel ezeket a konkrét sérelmeket, hanem inkább azért, hogy meggyőzzem az igen t. urakat, hogy hassanak rá a jóakaratú igen t. pénzügyminister úrra, hogy ezeket a sérelmeket eliminálja. Igen t. Nemzetgyűlés ! A költségvetés maga, az indemnitási javaslat és az a beszéd, amelyet a minister ur elmondani szíves volt, mindenesetre eredmény abból a szempontból, hogy végre-valahára tudjuk azt, hogy egyenlegbe jutott az ország pénzügyi helyzete és tudjuk, hogy mennyi kiadásunk és mennyi bevételünk van és a jövő évre nézve pontosan tudjuk, hogy mekkora az az összeg, amelyet a minister ur beruházásra kivan fordítani. Igaz, hogy amig eljutottunk ehhez a normális politikai helyzethez, addig az ország elégett, elpusztult és a tönkrement exisztenciák százai, ezrei sírnak és kétségbe vannak esve, s akik még megvannak és élnek, várják egy jobb jövendő kialakulását. A minister ur költségvetési beszédében bejelentette, hogy 389 milliárddal több lesz a jövő évi kiadás. Igaz ugyan, hogy ennek: a fedezéséről is kivan gondoskodni. A jelenlegi költségvetés pedig 545 milliárd felesleget tartalmaz. Interpelláció formájában már érdeklődtek innen baloldali képviselőtársaim, hogy a minister ur beruházási programmja hogyan alakul ki. Ő erre nézve beszédében már részletesen nyilatkozott, mindazonáltal attól félünk, — és ennek a félelemnek kivánok kifejezést adni,— hogy ezeknél a beruházásoknál egyes osztályok a többi osztályok rovására előnyben részesülnek. Azt szeretnők, ha a minister ur tényleg állampolitikai magaslatra emelkednék és nem favorizálna egyes osztályokat a többiek rovására ; hű lenne ahhoz az alapigazsághoz, amelyet többször hangoztatott, hogy Magyarország elsősorban agrárország, elsősorban tehát agrárérdekeltségeket elégítené ki, amennyiben pedig azok kielégítése után még pénz állana rendelkezésére, abból az összegből természetesen más igényeket is ki kellene elégítenie. Óhajtanánk tehát, hogy ne következzék az, hogy egyes intézményeket favorizáljanak és tulaj donképen az ország adózó polgárainak filléreiből tartsanak el vagy duzzasszanak nagyra, a többiek rovására. Az igen t. minister ur súlyos adóterheket rótt NAPLÓ. XXXIV. á<i
