Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-431

8 A nemzetgyűlés 431. ülése 1925, évi június hó 22-én, hétfőn. A legnehezebb kérdések egyike : a hadiözvegyek és hadirokkantak ellátása. Ez a kérdés még mindig nincsen végleg rendezve, mert ezt eddig az ország gazdasági viszonyai sem engedték meg. De épen azért, mert hiszen az egész ország s a nemzet nagy erkölcsi nyomás alatt áll a rokkantakkal és özvegyekkel szemben, teljesen honoráltam a népjóléti minister urnák ebben az irányban való törekvéseit, és ezért hozzájárultam ahhoz, hogy mig a múlt évi költségvetésbe csak 4*4 aranykorona vétetett fel, addig az idei költségvetésbe 10 millió aranykorona vétessék fel. De még ezzel sem tartom a kérdést megoldottnak. Épen azért, hogy ebben a kérdésben végre teljes nyugalom keletkezzék s hogy az érdekeltek lássák, hogy az összes tényezők komolyan foglalkoznak a helyzetükkel, továbbmenőleg még egy törvényjavaslatot fogunk beterjeszteni, lehetőleg még e hónap folyamán, amely törvényjavaslat ennek a kérdésnek még szervesebb és helyesebb megoldását fogja lehetővé tenni. Áttérek most a gazdasági tárcákra. Múlt évi költségvetési beszédemben felhívtam a figyelmet ezeknek a tárcáknak rossz ellátására. Épen ezért, ahol csak lehetett, ezeknek a tárcáknak másképen közvetett utón siettem segítségére, és nem egy cél megoldását tettem lehetővé, hitel- és egyéb akciók révén. Ami a két gazdasági tárcát illeti, ezeknél a mostani helyzetet rendkívül meg fogja javitani az, hogy tulajdonképen a hasznos beruházások tömegesebb része erre a két tárcára esik. Különösen, ha a földmivelésügyi ministeri tárcát nézem, a múltból is azt lehet konstatálni, hogy ez a tárca inkább csak egy nagy közigazgatási szervezet, de azért oly kérdések is merülnek itt fel, amelyek más utón kivannak megoldást. Épen ezért azt hiszem, a helyes ut az, hogy tényleg a hasznos beruházások utján törekedjünk céljai támogatására. Ami az idei költségvetést illeti, a kereskedelmi tárcánál, különösen az utak karbahozására és építésére helyeztünk nagy súlyt, és ezért ezt a tételt, függetlenül a hasznos beruházásoktól is, 1*2 millió koronával emeltem, ugy, hogy az idei költségvetésben már, nem számítva a beruházásokat és teljesen kikapcsolva a személyi járandóságokat, az utakra 4-2 aranykorona jut, ami igen lényeges javulás a múlttal szemben. A költségvetés szempontjából kisebb jelentőségű kérdés, de az ország általános gazdasági viszonyaira óriási kihatású az úgynevezett energiagazdálkodás problémája. Akármely államot vizsgálunk meg ebből a szempontból, konstatálhatjuk, hogy a kormányok ezzel a kérdéssel mindenütt rendkívül intenziven foglalkoztak. Épen ezért a kereskedelemügyi minister ur megszervezte az energia gazdálkodási tanácsot vagy bizottságot, — nem emlékszem egész határozottan a névre. A magam részérő] azt tartom; hogy nem haszontalan dolog erre fordítani kiadásokat, mert bármit fogunk tenni az energia gazdálkodás helyesebb és okszerűbb megvalósítása érdekében, az óriási kihatással lesz az ország egész gazdasági életére. A földmivelésügyi tárcánál röviden felemlítem, hogy ennek a tárcának siettem más utakon leginkább segítségére. Az év folyamán az ármentesitőtársulatok részére 80 milliárd előleget biztositottani, a községeknek tenyészállatok beszerzésére 30 milliárd kölcsönt adtam, a Dunavölgyi Árvizmentesitő Társulatnak pedig, ahol 123.000 hold terület ármentesitéséről van szó, 14 milliárdot. Ezenkívül voltak még egyéb hitelakciók is, amelyekről később fogok beszámolni. Ugy a 12 milliós beruházással, amelyről később fogok beszélni, mint más hasznos beruházással minden tekintetben segítségére fogok jönni a földmivelésügynek ezentúl is, ami által a termelők érdekeit és a többtermelés előmozdítását biztosítva látom. A költségvetésben beruházásokra mint állandó tétel, ezúttal is 12 millió aranykorona van felvéve. Ez a beruházás tulaj donképen az u. n. közigazgatási beruházás célját szolgálja. Csak végig kell nézni az országon s látjuk, hog^ igen sok helyen milyen rossz a csendőrség és a rendőrség alkalmazottainak elhelyezése, de ugyanezt mondhatom a magam tárcája körébe tartozó épületekre is. Nagyon sok helyen a törvénykezési épületek is rendkivül rossz karban vannak, (Ugy van ! Ugy van !) vagy abszolút rosszul vannak elhelyezve a hivatalok, úgyhogy ebben a tekintetben a lehetőség határain belül figyelembe vettem az egyes tárcák kívánságait. Pár millió, körülbelül 5—6 millió korona, fog ezen a címen rendelkezésre állani. Kiemelek egypár tételt, amelyek közérdekű jellegüknél fogva alkalmasak arra, hogy magukra irányítsák a figyelmet. Múlt évi költségvetési beszédemben beszámoltam arról, hogy pénzverdét kívánok létesiteni. Elengedhetetlennek tartom, hogy pénzverde létesüljön és ez a kérdés már megvalósulás előtt is áll, hiszen a szükséges gépek megvannak, a szükséges épület is rendelkezésre áll, illetve a kiköltöztetés, remélem, rövid idő alatt meg fog történni ugy, hogy a régi pénzverdét vissza fogjuk tudni állítani. Hogy ezt a munkát befejezzem — amelyre annál is inkább sürgős szükség van, mert, amint később rá fogok térni, a valutareform megvalósítása előtt állunk — az idei költségvetésben ezeknek a munkálatoknak befejezésére 350 ezer aranykoronát irányoztam elő. A kereskedelemügyi ministerium tárcájánál hidépitésekre, ebben az évben 890 ezer aranykorona irányoztatott elő. Itt csak megemlítem azt a régi követelést, amely az úgynevezett Matolcs— Szamos-i hid építésének befejezésében jelentkezik. A községek nagy száma áll ugyanis ma minden közlekedési kapcsolat nélkül. Ennek befejezése is bele van véve az előirányzatba s ezáltal ez a régi, jogos panasz meg fog szűnni. Ugyancsak ennek a tárcának keretén belül a kiépítetlen utak fejlesztésére és karbantartására további 986 ezer koronát irányoztam elő. A földmivelésügyi ministerium költségvetésébe, mint remélem, folytonosan visszatérő összeget, állítottam be. 1,350.000 koronát vizimunkálatokra. Ennek következménye lesz, hogy ha lassan és fokozatosan is, de vizimüveinket rendszeresen tudjuk majd rendbehozni. Szükségét éreztem annak az óhajnak is eleget tenni, hogy két uj földmives iskola építése lehetővé tétessék, Ennek a célnak elérésére, első részlet gyanánt, 100 ezer aranykorona irányoztatott elő. Ami a kultuszministerium költségvetését illeti, már a múlt évi költségvetési beszédemben is rámutattam arra, hogy minden erővel arra kell törekednünk, hogy a széles néprétegek kulturnivóját emeljük. Ebben a tekintetben nagy fogyatékosságok vannak, nagyon sok tanya van iskola nélkül, miért is ezen a hiányon az ország érdekében szükséges segíteni különösen akkor, amikor a földbirtokreform következtében a kisexisztenciák száma anynyira megnövekedett. E téren különböző megoldásokat kerestünk s végül sikerült épen ennek a 12 milliós beruházásnak kapcsán 2 millió aranykoronát biztosítani erre a célra (Éljenzés a jobboldalon.) amely abszolúte nem lebecsülendő összeg, de amely mellett szükség lesz még az érdekeltségek áldozatkészségére is. Mivel ezt a tételt évről-évre visszatérő tételnek tartom, azt hiszem, hogy a kultuszminister ur ezt a kérdést gyökeres és helyes megoldás felé viheti. Az előirányzott 12 millióban a vidéki egyetemek 880 ezer aranykoronával, a szolnoki bábaképző 300 ezer aranykoronával, a polgári iskolák