Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-433

A nemzetgyűlés 433. ülése 1925. évi június hó 24-én, szerdán. 109 otthon alapszabályai a mai napig sincsenek jóvá­hagyva? 2. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy az akta több mint egy éve fent. fekszik a bel­ügyministerium illetékes osztályában és számta­lan kérésünkre állandóan kitérő választ adnak? 3. Van-e tudomása a helügyminister urnák arról, hogy a belügyminister ur maga személye­sen igérte meg, hogy a tótkomló si Munkás Otthon helyiségét Molnár György elnök lemondása után kinyittatja? 4. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Molnár György lemondott a tótkomlósi Földmives és Munkás Otthon elnökségéről és ennek dacára a mai napig sincs kinyitva a belüg}aTiinisteri utasitás következtében a Munkás Otthon ? 5. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Molnár Györgyöt az ellene emelt vád alól a szegedi Ítélőtábla jogerősen felmentette és az ellene inditott hajszát közönséges rágalomnak minősítette ? 6. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy a tótkomlósi Munkás Otthonban a nem­zeti szinü lobogó;, a jelvény és a kultuszminister ur által adományozott magyar könyvtár áll a tótajku földmivesek rendelkezésére ? 7. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy bűn a magyar nemzet ellen, bezárni egy olyan otthont a tótajku magyar földmunkás­ság körében, mely helyiségben magyar könyveket olvasnak, magyar előadásokat tartanak és magyar szellemet kultiválnak ? 8. Hajlandó-e a belügyminister ur igéretét betaitani és utasítani a közigazgatási alantas ható­ságokat, hogy a tótkomlósi Földmives- és Munkás Otthon helyiségét tegyék szabaddá a földmunkásság részére, másfelől, a Munkás Otthon alapszabályait jóváhagyni ? Dr. Dénes István nemzetgyűlési képviselő.« Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügy­minister urnák ! Következik Dénes István képviselő ur har­madik Írásbeli interpellációja az összkormányhoz a szárazság és a sáskajárás által elpusztított terü­letek földmunkássága tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét, felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa) : »Interpelláció az összkormányhoz. 1. Van-e tudomása az összkormánynak arról, hogy a Kunság és a Hajdúság egyes területeit a szárazság és a sáskajárás teljesen elpusztította ? 2. Van-e tudomása az összkormánynak arról, hogy a mezőgazdasági munkásság ezen szárazság és sáskapusztitás következtében oly nagy munka­nélküliségben szenved, amely e nagy magyar tö­megre egyenesen katasztrofális? 3. Hajlandó-e a kormány külön biztost ki­küldeni ezen kiszáradt területekre azon célból, hogy a munka nélkül maradt földmunkástömegek helyzetén való segítés módozatait tanulmányozza? 4. Hajlandó-e az összkormány sürgős intéz­kedéseket tenni, hogy a szárazság következtében munka nélkül maradt földmunkásság az állami uradalmakon vagy egyebütt mezőgazdasági, illetve földmunkálatokhoz jusson? Dr. Dénes István nem­zetgyűlési képviselő.« (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök : Kérem a jegyző urat, hogy a minister ur válaszát felolvasni szíveskedjék ! Héjj Imre jegyző (Olvassa) : »A m. kir. föld­művelésügyi ministertől. 80666/1925. sz./X—A. Válasz Dénes István nemzetgyűlési képviselő ur­nák a Kunság és Hajdúság egyes területem a a szárazság és sáskajárás által okozott károk tár­gyában az összkormányhoz intézett interpellá­ciójára. T. Nemzetgyűlés ! Dénes István nemzet­gyűlési képviselő ur a Kunság és Hajdúság egyes területeit ért szárazság és sáskajárás ügyében az összkormányhoz interpellációt intézett," amely­ben különböző kérdéseket vetett fel. Tekintettel az interpelláció tárgyára, a választ, mint szak­minister, a következőkben van szerencsém meg­adni : A marokkói sáska a folyó évben eddig nem tapasztalt óriási tömegben jelent meg. A föld­mivelésügyi kormány azonban a múlt évi meg­figyelések alapján már előre számolt a nagy fer­tőzés lehetőségével, s ezért a marokkói sáska irtá­sáról szóló 1907 : XXXI. t.-c. alapján a marokkói sáska állami vezetés alatt végzendő irtására a szükséges előkészületeket már a tél folyamán megtette. Mint az most a sáskairtás befejeztével meg­állapítást nyert, a törvényhatóságok támogatásá­val 30 állami szakközeg vezetése, irányítása és ellenőrzése alatt és 250 sáskairtó géppel lefoly­tatott irtási akció oly eredményesen történt meg, hogy a sáska a Kunságban és a Hajdúságban, ahol irtása Jászkisér, Dévaványa, Turkeve, Ecseg­puszta, Jászapáti, Nagykörű, Kunhegyes, Jász­ladány, Jászberény, Nádudvar, Hajdúszoboszló és Püspökladány községek határában és a Nagy­hortobágyon folyt, jelentékenyebb károkat sehol sem okozott. Az olasz sáska, melynek irtását a gazdaközön­ség végezte, jelentősebb károkat ezeken a terü­leteken nem okozott. A gazdasági munkásság szempontjából a szá­razság az, aminek következtében az interpelláció­ban jelzett vidékeken a gazdasági munkásság kere­seti lehetőségei lecsökkentek és ezeken a vidéke­ken a munkanélküliség nagyobb arányát ered­ményezte. A gazdasági és földmunkások várható munka­nélkülisége tekintetében saját hatáskörömben már korábban megfelelő védőintézkedéseket léptettem életbe és alárendelt, hatósági és hivatali szerveim utján gondoskodtam arról, hogy a mezőgazdasági munkások lehetőleg teljes számban az aratási, cséplési és más gazdasági munkáknál keresethez jussanak. A tett intézkedéseknek köszönhető, hogy a munkanélküliség a gazdasági munkák terén a multakhoz képest csökkent. Azon munkásokkal szemben azonban, akik a gazdasági munkákban elhelyezkedni nem tudtak — és itt elsősorban a hivatásos földmunkások jönnek tekintetbe — a viz-, ut- és vasútépítési munkálatok foganatba vételével kívánta a kormány a munkanélküliséget megszün­tetni és ezen munkálatok keretében kivánja az emiitett elemi csapást és munkaalkalom hiánya miatt kereset nélkül maradt gazdasági munká­sokat is elhelyezni. Idevonatkozólag jelenthetem, hogy kezdemé­nyezésemre a pénzügyminister ur megértő és jó­akaratú intézkedésével máris lehetővé tette a vízszabályozási és vízrendezési munkálatok meg­indítását, amenmdben az ármentesitő társulatok­nak a folyó év második felében esedékes ártéri járulékaira előlegeket utalványozott, hogy a munkanélküliség következményei enyhittessenek. 39 ármentesitő és belvizlevezető, valamint vizszabályozó társulat mintegy 70 milliárd korona előleget kapott, amellyel a ki vitelre váró munká­latok már is kezdetüket vették. E társulatok között azon vidékek társulatai vétettek elsősorban figye­lembe, ahol a terméseredmények rosszabbodtak és a gazdasági munkanélküliek száma a legnagyobb. Megvilágításul : az Alsószabolcsi-tiszai ármen­tesitő társulat mintegy 3 és % milliárd, a Berettyói vizszabályozó társulat több, mint 4 milliárd, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom