Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-421

2 À nemzetgyűlés 421. ütése 1925. is nagykorúnak kell lennie, másodsorban bizonyos elemi műveltséggel kell birnia. Én a 24 esztendőt és a 4 elemi iskolának megfelelő műveltséget oly megtámadhatatlanul helyes választójogi alapfeltételnek tekintem, melyet a magam részéről készséggel elfogadok. (Meskó Zoltán: Nőknél a 30 év sok !) Nem mondhatom el azonban ugyanezt a nők választójogáról. (Proppcr Sándor : Az egész világon 21 év a korhatár !) Bocsánatot kérek, ha a magánjogokkal való rendelkezés a nagykorúsághoz van kötve, akkor a közjogokkal való rendelkezés sem lehet kisebb korhatárhoz kötve. (Ellentmondások a szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán : Hát a katonáskodás ? Doberdóra vitték az embereket !) Az más lapra tartozik. Én az olyan embernek, aki nincs jogosítva önmagában egy váltót aláirni vagy egy magánjogi ügyletet megkötni, közjogositványokat sem adnék. Ezt én vitathatatlanul helyes álláspontnak tartom. De nem tartom helyesnek és túlzottnak tartom a törvényjavaslat rendelkezéseit a női választójog terén. A női választójog terén a javaslat mindkét kritériumnál egy magasabb fokot állapit meg. Korban 24 év helyett 30 évet, iskolai képzettségben pedig négy elemi helyett hat elemit. (Zaj balfelöl.) Engedelmet kérek, hogy felolvassam a javaslatnak errevonatkozó indokolását, mert ezt végtelenül gyengének tartom. A javaslat indokolása azt mondja (olvassa) : »A 30 éves korhatárnak megállapítása egyfelől azért volt kívánatos, mert a választójog gyakorlásához megkívánt érettséget ebben a korban még a közérdekű, politikai eseményekkel csak szórványosan és felületesen foglalkozó nőkről is joggal fel lehet tételezni, másfelől pedig, mert az ezen a korhatáron alul levő nőket veszi talán legjobban igénybe a gyermekeik gondozásával járó anyai kötelesség. Az értelmi kelléknek hat elemi iskolában való megállapítása azt kívánja biztositani, hogy a nők közül csak azok kerülhessenek a választók közé, akik a minimálisnál valamivel magasabb alaki képzettséggel rendelkeznek«. Ezek az indokok végtelenül laposak, felületesek s én a magam részéről egyik indokolást sem tartom helytállónak. Nem tartom helytállónak azt, hogy egy nő a fejlettség fokára, melyet a férfi 24 éves korában ér el, csak 30 éves korában jut el. Hiszen köztudomású, hogy a nő fejlettsége ugy értelmi, mint fizikai szempontból sokkal korábban kezdődik. Ha összehasonlítunk egy 18 éves férfit és egy 18 éves leányt, nincs senki, aki vitathatná, hogy nem az utóbbinál van a fejlettség magasabb foka értelmi és fizikai szempontból. Azt a szempontot sem fogadhatom el, hogy azért van szükség a 30 éves korhatárra, mert előbb a gyermekek nevelésével és gondozásával járó kötelességek visszatartják a nőt a politikai kérdésekkel való foglalkozástól. A magam részéről nem tudom belátni azt, hogyha ötévenként egyszer szavazni kell, azzal elhanyagolja a nő gyermekei nevelésével járó kötelességét. (Ugy van ! balfelöl.) Én a férfiaknak és nőknek tökéletesen egyenlő választójogi kritériumot adnék (Helyeslés a baloldalon.) s ez oly meggyőződésem, melynek a szavazásnál is kifejezést kivánok adni. Nem tudom megérteni, miért kell hat elemi iskolai végzettséget követelni egy nőtől és miért kell a hat elemivel meg állapíttatni ugyanazt az értelmi nívót, melyet a férfiválasztó négy elemi utján tud megszerezni. (Ugy van ! a baloldalon.) Ennek magyarázható indoka általában nincs. Ha csak az nem, amit a mélyen tisztelt belügyi államtitkár ur itt kifejtett. A "belügyi államtitkár ur azt mondotta, hogy miután numerikusan a nők nagyobb számban vannak, mint a férfiak, attól kell tartani, hogy (Meskó Zoltán : Nagyobb baj ne évi június hó 4-én, csütörtökön legyen ! Bár az egész egységespártban nok ülnének !) a nők érvényesülése a politikai életben fokozottabban fog megnyilvánulni és igy a férfiaknak a közéletben való szereplése a nőknek a választójogba való bevonása utján esetleg háttérbe szorul. T. Nemzetgyűlés ! Sehol a világon, ahol női választójog van, külön női párt nem alakult. Sehol a világon a nők másként nem helyezkedtek el, mint a meglevő pártkereteken belül és sehol a világon nem vállaltak annyi mandátumot, mint amennyi őket számarányuknál fogva megillette volna, (Pakots József : Hol van a minister? Nincs minister !) mert az összes parlamentekben és az összes olyan közületekben, ahol női választójog van, a nők létszáma mindenütt a minimális határon alul marad. A nők a politikában fokozottabb szerénységet mutatnak, mint a férfiak és akkor, amikor ennek a 245 tagú parlamentnek csak egy női képviselője van, mikor egy 250 tagú fővárosi közgyűlésnek 5—6 női tagja van, mikor az angol parlamentnek és más parlamentnek is csak szórványosan 5—6—8—10 női képviselője van, akkor nem szabad attól tartani, hogy a nők számarányuk fölényét arra fogják kihasználni, hogy a férfiak számát majorizálják. (Meskó Zoltán : Ä nők pláne nem tartanak össze !) Tény az, hogy mindazoknak, akik konzervatív állásponton vannak, kivánniok kell a nők választójogának kiterjesztését azért, mert a nők mindig a konzervatív oldalon állanak. (Ugy van ! balfelől.) Azoknak, akik a polgári gondolat jegyében élnek, szintén nem kell félniök a nők választójogától, mert az a distinkció, melyet a javaslat tesz polgári osztály és munkásosztály között — amelyet én nem tartok helyesnek — szintén azt mutatja, hogy a nők a polgári osztályban erőteljesebben és sokkal nagyobb számmal vannak képviselve, mint a munkásosztályban. Százalékban kifejezve a munkásosztálynál a férfiak aránya sokkal nagyobb, mint a nők arányszáma ; aki tehát a polgári gondolat jegyében él, annak igenis kívánnia kell a nők választójogának kiterjesztését. A nőknek a politikában való megjelenése kivétel nélkül a szociális gondolat jegyében történik. Minden nőképviselő, bármely közülethez tartozik, kivétel nélkül mindig a szociális gondolatot, a polgári, konzervatív irányban értelmezett szociális gondolatot erősiti, úgyhogy semmi ok nincs a nők választójogától váló félelemre. Én azt szeretném és azt próbálom a részletes tárgyalásnál elérni, hogy e két korlát közül legalább az egyiket ejtse el a kormány. (Propper Sándor : Teljes egyenjogúságot !) Az elvi álláspontom a teljes egyformaság, de amennyiben ezt keresztülvinni nem lehet, véleményem szerint jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Ennek következtében szeretném, ha legalább az egyik kritériumot elengednék. Az, amit én elengedni kérnék : a hat elemi. Nem akarok abba a hibába esni, melybe beleesett Vázsonyi mélyen t. képviselő ur, akkor, amikor a választójogi javaslatát csinálta, mikor négy polgári osztályhoz akarta kötni a nők választójogát, ami csakis a városi nőknek kedvez. (Pakots József : Kompromisszum volt !) Bocsánatot kérek, akár kompromisszum volt, akár nem, ennek a reformjavaslatnak élén Vázsonyi Vilmos neve áll, (Rothenstein Mór : Mikor volt az !) ennek következtében megjegyzéseimet másnak nem adresszálhatom. Én tehát helytelennek tartottam, hogy a mélyen t. akkori választójogi miniszter ur kizárólag csak a városi nőknek, amiből következik, hogy legnagyobb részében a zsidó nőknek akarta a választójogot biztositani. (Derültség és zaj a szélsőbaloldalon. — Pakots József : Itt vagyunk !) Mert a négy polgári osztály elvégzése semmi körülmények között nem a vidéki nők szokása ; a négy polgári osztály elvégzése főként a városi, legfőké-