Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-430

436 A nemzetgyűlés 430. ütése 1925. évi június 19-én, pénteken. kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Reisinger Ferenc: Mit kezdett? — Barla-Szanó József: Október 3í-én a kommunizmust ! — Propper Sándor : Valótlant mond! — Reisinger Ferenc: Beszéljen! Ki kezdte ? — Nagy zaj!) Csendet kérek, képviselő urak ! (Propper Sándor : Valótlant állit ! — BarlaSzabó József: Nem cáfolta meg, amit a lapokban olvashatott !) Barla Szabó képviselő urat másodízben kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Reisinger Ferene — Barla-Szabó Józsefhez : Miket kiabál ide ?) Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak a felszólaló képviselő urat zavarni ! Esztergályos János : Felszóiitásomra a t. rendőrtisztviselő ur a következőkel mondotta: Képviselő ur, ez nemcsak az én álláspontom, hanem ez hivatalos álláspont is, hogy önnek nem szabad beszélnie ! (Rakovszky Iván belügyminiszter : Ha nincs bejelentve ! A bejelentő követett el mulasztást !) De bocsánat, miniszter ur, én a kerületnek képviselője vagyok ! A miniszter ur Karcagon be volt jelentve ? (Zaj a szélsőbaloldalon, — Rakovszky Iván belügyminiszter: Igen! — Huszár Dezső: Mi mindig bejelentjük!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni ! (Zaj!) Reisinger képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni ! — Reisinger Ferene : Miskolcon be volt jelentve a szónok, mégsem engedték beszélni !) Reisinger képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani ! — Nagy Vince: Akkor azért nem engedik, mert be volt jelentve! -• (Ugy van! a szélsőbaloldalon!) Esztergályos János : Miután én azt hiszem, hogy mint nemzetgyűlési képviselőnek legkisebb jogom az, hogy választókerületemben saját választópolgáraim meghívására megjelenjek, s ott legalább három percet beszélhessek és miután valószínűleg a belügyminiszter ur utasítására nem engedték meg nekem, hogy beszéljek, és tiltották meg felszólalásomat, ebben mentelmi jogom megsértését látom és ezt tisztelettel bejelentem. Elnök: A házszabályok 182. §-ának 2. bekezdése értelmében a bejelentés vita nélkül a mentelmi bizottsághoz utasittatik. Pataesi Dénes képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti ! Pataesi Dénes : T. Nemzetgyűlés ! Ámbár nem szeretek személyes ügjrekkel idehozakodni, mégis meg kell ezt tennem, mert Szilágyi Lajos képviselő ur mai beszédében annyira megtámadott és olyan valótlan állításokat mondott rólam, hogy azokat szó nélkül nem hagyhatom. Nagyon sajnálom, hogy a t. képviselő ur nincs itl. Elsősorban is azt mondotta — amint a gyorsírói feljegyzésekből megállapítottam s kiírtam, — hogy (olvassa) ; »mikép viselkedtek a kormánypárti képviselők, köztük Pataesi, aki állandó kísérője volt Bethlen István grófnak és ő volt az egyik disz paraszt Bethlen gróf környezetében azon a körúton, melyett Biharvármegyében tettek.« Először is, t. Nemzetgyűlés, Bethlen István gróf ministerelnök urnák kíséretében egyetlen egyszer sem utaztam Biharvármegyébe. így tehát már az első állítás is valótlan. (Esztergályos János : Tagadják, hogy vele jártak !) Másodszor pedig : nem vagyok diszparaszt, én dolgozó földmives vagyok (Reisinger Ferene : Hol dolgozik ?) és épen a földmivesre nem illik, munkájánál fogva, a »paraszti szó. mert nem a ruha, nem a foglalkozás teszi az embert, hanem a viselkedése, ellenben épen azokra illik, akik erre viselkedésükkel rászolgáltak! (Ugy van! Taps jobb felől. — Reisinger Ferenc: Nem is földmives ! Iródiák ! — Rupert Rezső : Szilágyi nem sértésnek szánta !) Majd ha önökön lesz a sor, akkor beszéljenek ! Azt hiszem, hogy a józan, becsületes törvényhozónak meg kell hallgatnia a másik embor védeke zését! Meg kell azonban jegyeznem, hogy Szilágyi Lajos képviselő urnák, igenis, nagy szüksége volt ilyen diszparasztokra, mert boldogult nagyatádi Szabó István és a vele leutazott képviselők nélkül sohasem lett volna belőle sem bihari főispán, sem nemzetgyűlési képviselő. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Röviden akarok végezni. (Reisinger Ferenc: Legjobb védekezés a támadás, mondja Pataesi őrmester !) Azt mondja (olvassa): »Csak címeit mondom el elmefuttatásainak. Négyes fogatról és rug-kapáló lóról beszélt, persze a rug-kapáló lo mi voltunk. Beszélt a/, okos gazdáról és a rossz lóról, a rossz ló mi voltunk. Beszélt az abrakos tarisznyáról és a lóról, az abrakos tarisznya persze a mi oldalunkon jelentett valami anyagi előnyt«. Hát, t képviselőtársaim, én ezt ilyen formában nem mondtam, nem is állítottam ilyeneket, és ha talán példákat állítottam is fel, akkor is nem ilyen formában tettem. Csodálkozom ezen, mert ha valakinek nem inge, ne vegye magára, ha pedig valaki magára ismer, arról sem tehetek. (Ugy van ! jobb felől.) Azt mondja továbbá, hogj

r egy helyütt »császárlakájnak«, más helyütt pedig »kommunistának« neveztem, s azt kérdi, hogy miképen fér össze ez a kettő. Kijelentettem, hogy soha ilyenforma szólásmodorban nem beszéltem Szilágyi Lajos képviselő úrról. Ha azonban azt kérdezi, hogyan lehet valaki egyszerre kettő, akkor én bátorkodom megkérdezni : hogyan lehet valaki egyszer legitimista, másszor pedig hogyan ülhet a nemzetközi radikális páholyban ? Hogy gyanús arcú emberek vannak, arról nem tehetek. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mi az?) Ez gyanús is, meg Janus is. (Derültség a jobboldalon.) Ugy folytatta aztán, hogy államtitkárnak hdtam ki magamat, pedig akkpr már nem voltam az. T. Nemzetgyűlés ! Én a rangot sohasem kerestem, a rangra, a címre soha büszke nem voltam. Egyre voltam és vagyok büszke mindig : becsületes, keresztény magyar mivoltomra. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Arra, hogy ő engem ezzel, hogy államtitkár voltam, gúnynak akar kiállítani, csak azt felelem, hogy nem tehettem soha arról, hogy Szilágyi Lajos képviselő ur vágyainak netovábbja meg nem valósulhatott, amennyiben mindig a honvédelmi államtitkári szék felé irányultak vágyai. /Igaz ! Ugy van ! Taps a jobboldalon. — Erdőhegyi" Lajos : Ez Szilágyinak fáj ! — Derültség a bal- és szélsőbaloldalon •— Pakots József: Szivén szúrta Szilágyit ! Rémes ! Teli találat ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Patacsi Dénes : T. Nemzetgyűlés ! Ugy a magam, mint földmives társaim nevében visszautasítom azt a gúnyt, amely nemcsak rám, hanem, egész földmivelő társadalomra akar éles szatíraként lecsapni, — visszautasítom azért, mert azt hiszem, hogy ha a magyar földmivelő becsületes, tiszta lelkű, mindenkor felér egy császári és királyi kamarással ! (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Annyit meg kell még jegyeznem, hogy nem követem Szilágyi Lajos képviselő urat epéskedései utján, (Helyeslés jobbfelől.j mert nem vagyok az a magyar, aki Coriolán-i bosszúból és egyéni hiúságom kielégítése végett többre becsüljem a gyűlöletet és a bosszút, mint sem a hazát szeressem. Ellenben az ő cselekedete azt mutatja, hogy nagyobb benne a gyűlölet, a Coriolan-i bosszú, mint a hazaszeretet, s ezért epéskedéseit a leghatározottabban visszautasítom. (Zaj bal felől. — Élénk helyeslés a jobboldalon. — Szónokot többen üdvözlik. — Szijj Rálint : Az a paraszt aki olyan nyilatkozatokat tesz !) Elnök : A házszabályok 205 §-ának a) pontja