Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-430

430 A nemzetgyűlés 430. ülése 1925, évi június 19-én, pénteken. tassék beszédét befejezni. (Rothenstein Mór: Annál többen szólunk hozzá ! — Zaj és felkiáltások a jobboldalon ; Ugy is hozzászólnak !) — Csendet kérek. Tegyék a képviselő urak lehetővé, hogy a képviselő ur beszédét befejezze. Propper Sándor : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Mi nem vagyunk a hadügyminister ur álláspontján, a »csak azért is« álláspontján. (Zaj a jobboldalon. — Br. Podmaniczky Endre : Húzni akarják !) Arról van szó, hogy ennél a szakasznál a mi felfogásunkat alaposan ki kell fejteni és ha a nemzetgyűlés pártunk egyik tagjának nem adja meg az alkalmat, hogy ezt kifejtse, természetszerűleg többnek kell felszólalni. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak a jobboldalon. (Folytonos zaj a jobboldalon és a középen. —- Esztergályos János : Bessenyey képviselő ur nem lesz főpolgármester, hiába erőlködik. — Zaj.) Propper Sándor : Legalább annyit tegyenek meg a képviselő urak, hogy közbeszólásokkal ne fosszanak meg még attól a néhány perctől is, amely rendelkezésemre áll. (Zaj a jobb- és a baloldalon. — Szabó Imre : Loyalitás és egységes párt ? Hogy gondolod azt ? — Zaj és élénk jelkiáltások a jobboldalon : Folytassa ! — Elnök csenget.) Mi ezt mindenkor meg fogjuk adni önöknek és mindenkor meg is adtuk. Még egy szempontot szeretnék kifejteni és pedig azt, hogy ennek a burkolt nemzeti ajándéknak a mindenkori többségi párt részére való nyújtásánál az indokolás az, hogy országos nagy értékeket akarnak a parlamentbe juttatni. A célzat nyilvánvaló. Nem gondolja ezt senki sem komolyan. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Ha komolyan akarják, van erre mód e nélkül a módszer nélkül is. Példa rá Jászberény és Apponyi Albert képviselőtársunk (Mozgás a jobboldalon.), akinek már nem tudom mennyi ciklus óta egyetlen egy párt sem állit ellenjelöltet. Ha vannak ilyen abszolút értékek, ilyen tekintélyek, felléptethetik őket bárhol, még a programmbeszéd alól is felmenthetik őket, egy párt sem állit velük szemben ellenjelöltet, ugy, hogy a mandátum biztos. Természetesen ennek abszolút értéknek kell lennie. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék most már beszédét befejezni, mert különben kénytelen volnék a szót megvonni. Propper Sándor ; Befejezem és kérem a javaslatom elfogadását. Elnök : Szólásra következik? Petrovics György jegyző : Senki sincs feliratkozva. Elnök : Kérdem, kiván-e még valaki szólani? Reisinger képviselő ur kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Reisinger Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Előre kijelentem, hogy ezt a szakaszt igy egészében, ahogy van, el nem fogadhatom. Bár ezt a szakaszt teljes egészében rossznak tartom, azon elveknél fogva, melyek abban le vannak fektetve, azért szólalok fel, hogy segítsek kimutatni az abban foglalt lehetetlenségeket, és azt a szándékot, melyet a kormányzópárt evvel a szakasszal takar. Felfogásom szerint, ha ez a szakasz törvényerőre emelkedik, akkor hivatott lesz a ma uralmon lévő egységespárt uralmát az idők végtelenségéig biztosítani. Ebben a nemzetgyűlésben már letárgyaltunk néhány törvényjavaslatot, melyekből többé-kevésbé kiviláglott az egységespártnak az a szándéka, hogy uralmát biztositsa, de ennél jellegzetesebb, tipikusabb szakaszt még ebben a Házban sem sikerült szerkeszteni. Ennek a szakasznak 2. pontja meghatározza, hogy a kormánynak joga lesz a választókerületeket rendeleti utón összevonni vagy szétosztani, mindaddig, mig a kormány a Ház elé törvényjavaslatot nem terjeszt. Ez a szakasz azonban nem mondja meg, hogy melyik az a végső határidő, ameddig a kormány köteles lesz a Ház elé törvényjavaslatot terjesztem. Az előttem szóló Hegymegi-Kiss Pál igen t. képviselőtársam is, de magam is az általános vitánál részletesen foglalkoztam azzal, hogy mit jelent a kormánypárt birtokában a választási geometria. Rámutattam arra, hogy vannak kerületek ebben az országban, ahol 2000-en aluli választó választ képviselőt ugyanakkor, amikor a sokkalta intelligensebb Budapesten 20.000 ember választ egy képviselőt. A vidéki nagyobb városokban 10—15.000 választó küld egy követet ugyanakkor, amikor valamely határmenti falucska másfélezer választója küldhet képviselőt. De ez az állapot sem meríti ki azt a lehetőséget, amelynek kimerítését az eddigi tapasztalatok után ettől a kormánytól várhatjuk. Bizonyos, hogy ez a szakasz azt célozza, hogy a kormány-, párt örök időkig fenn tudja tartani uralmát ebben az országban. A párt-diktatura, amely ebből a szakaszból messze kikiabál, nagyon érdekesen igazolható Őrffy képviselő urnák a mai napon pótlólag megtett javaslatával is. A 7. pont ugyanis azt tartalmazza, hogy az egyes pártoknak a választások előtt 10 nappal be kell jelenteniök, hogy mint párt részt vesznek a Képviselőválasztáson, illetőieg be kell jelenteniök a képviselők névsorát. Őrffy Képviselő ur azt javasolja, hogy ez ne a választás megejtése előtt 10 nappal, hanem a választás után 6 nappal történhessék meg, azért, hogy e pártoknak érdemes, de az általános választásokon kibukott jelöltjeit igy be lehessen hozni az országgyűlésbe. Én kétségbevonom, hogy ez ugy van, amint Őrffy Képviselő ur akarja, mert hiszen — amint Propper képviselő ur is kimutatta — itt nincs szó pártokról, itt csak egy pártról van szó, az egységes pártról. (Éhn Kálmán : Nem áll ! Minden párt a számaránya szerint !) Igen, de ez a számarány ugy fog esni, hogy pl. 23 képviselőből 20—21 képviselő lesz, mert hiszen nem kötelező a 10%-ot Kimeríteni, s majd a belügy minister ur fogja megállapítani, hogy csak 8% lesz az arány. A lajstromos szavazást tehát esetleg nem 25 helyen fogják elrendelni, hanem 22 helyen, s akkor ebből az egységes pártnak jut a túlnyomó nagy rész. Különben is illuzórius dolog pártokról beszélni, mert úgyszólván csak két pártról beszélhetünk komolyan, sőt arról sem komolyan. A javaslat szerint a kisebb pártoknak különböző drótakadályoKon kell keresztülmenniök. Az 5. pont szerint valamely párt csak az esetben jön tekintetbe, ha a részéről tett országgyűlési képviselői ajánlást legalább 10 jelölt személyére nézve elfogadták. Azután a javaslat felkínálja a kisebb pártoknak a lehetőséget, hogy egyesüljenek. Vegyük pl. a ma is létező Országos Nemzeti Demokratapártot. Jelenleg is 5 képviselője ül a nemzetgyűlésben ennek a régi, háboruelőtti időből származó országos pártnak. Méltóztassék megmondani, hogy ez a párt mit fog kapni ebből a 25 mandátumból. (Rothenstein Mór : Mandátumot semmiesetre !) Már pedig ez régebben létező párt, mint az egységespárt. (Propper Sándor : Az egységespárt a legújabb párt !) Nekünk még halvány reményünk sem volt arról, hogy minket mint pártot fognak biztosítani, amikor az Országos Demokratapárt ebben az országban már szerepet játszott, mégpedig oly szerepet, hogy a ma is vezető embere, Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam, egészen a ministeri állásig jutott el. Az Országos Nemzeti Demokrata-pártnak eszerint a drótakadály szerint egyetlen mandátuma sem lesz ebből. Először arra gondoltam, hogy ez az egységespárti okoskodás nagybölcsen az ellenzéki padokig húzódó fajvédőket, s a kormánypárt jobbszárnyát akarja