Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

A nemzetgyűlés 429. ülése 1925. évi június hó 18-án, csütörtökön. 363 hogy ez az elkeseredést és az elégedetlenséget szítani fogja azok között, akik úgyis azt mondják nekünk, hogy hiába ültök ti ott benn, nem tudtok elérni semmit. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Való­szinü, hogy növekedni fog az a tábor, amelynek körében mindjobban erősödni fog az a hang, amely felénk irányul : Lépjetek ki a parlamentből ! így vagyunk tehát ezzel a paragrafussal is, mert ma­gunk között megmondhatjuk, ezután nem érdemes itt maradnunk, ha mindenki ki van annak téve, hogy egy napra elitélik és elveszíti választójogát. A közszabadságok terén, amint mondottam már, az utolsó helyen állunk. Hogyan állunk a sajtószabadsággal ? A Népszavának körülbelül 50 év alatt nem volt annyi sajtópere, mint ebben az évben. Én olvastam a régi Népszavakat, olvasom a mait is és látom, hogy régebben élesebben írtak, mint ma, de azért ma semmiségekért — alig van valami a cikkekben — sajtópert indítanak és elitélik a szerkesztőt. (Mozgás a szélsöbaloldalon. — Propper Sándor : Hogyne, parancsra ! Az Ébredők parancsára !) Amikor ilyen viszonyok között élünk, amikor ilyen szabadságok vannak, akkor nem lehet ilyen szakaszokkal jönni, amelyek még inkább korláto­zók. Mondom, 1918-ban talán nem is vettük figye­lembe, nem is törődtünk vele, ha bizonyos korláto­zás volt, — igaz, hogy nem is volt alkalmunk állást foglalni ellene, mert nem voltunk a parlamentben, de nem is tartottuk a dolgot annyira veszélyesnek, — de ma, amikor közszabadságok nincsenek, az ilyen korlátozásodat veszélyeseknek tartjuk és ezért nem fogadhatjuk el. Csatlakozom Várnai Dániel képviselőtársam javaslatához. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Sütő József ! Sütő József : T. Nemzetgyűlés ! Ha felszólalok, azért teszem, mert ugy érzem, hogy ennél a sza­kasznál meg kell tennie a kötelességét minden­kinek, aki ebben az országban a jogot és az emberi szabadságot csak egy pillanatig is szereti. Ez a szakasz a rémségek sorozatával van tele. Ugy érezzük, hogy ez a szakasz a dolgozó munkás­ság ellen készült, amelynek még alig pár eszten­deje van a magyar nemzetgyűlésben képviselete. (Ugij van ! a szélsöbaloldalon.) Ez a képviselet há­rom esztendőn át a maga erős munkálkodásával és odaadó tehetségével felhasznált minden lehető­séget, hogy a szociális kérdéseket előbbre vigye és megértesse az ezeréves alkotmány híveivel és az uralkodóosztállyal, hogy itt nemcsak egy osztály él, hanem van egy másik osztály is, amely élni akar és ez a dolgozó munkások osztálya. Ezt az osztályt akarják ezzel a szakasszal béklyóba kötni. A" túlsó oldalnak tudnia kell, hogy mi az ország különböző területein a szociálpolitika ne­velőmunkáját folytatjuk. (Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) Önök elmulasztják, hogy ebben a tekin­tetben iskoláztassák a népet, ezt az iskolát mi igyekezünk szóval nyújtani a népnek. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az akadályoknak egész sorozatán kell keresztül esnünk, amikor egy ülést bejelentünk. Amikor egy ülést bejelentünk és megtartunk, akkor nálunk, Magyarországon attól függ az izgatás fo­galmának megállapítása, hogy vájjon jóindulatu-e vagy rosszindulatu-e az a jegyző vagy az a szolga­bíró, aki azon a gyűlésen résztvesz. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor : És többnyire mind rosszindulatú !) Nekem hosszú gyakorlatom van ezen a téren, sokszor beszéltem ebben az or­szágban a dolgozó néphez és mondhatom, hogy az izgatások sorozatát fogták rám az életben, pedig mindig azon voltam, hogy felvilágosító munkám olyan legyen, amely alkalmas arra, hogy azt a dolgozó nép becsülettel megértse. Azért ennél a szakasznál arra kérem a t. Nemzetgyűlést és a túloldalt is, vegye figyelembe azokat a szempontokat, amelyek Magyarországon még ma is fennállanak. A sajtószabadság korlátok közé van szorítva, gyülekezési jogunk nem teljes, hanem szintén korlátozott, mert amíg a nyugati államokban minden rendőri asszisztencia nélkül lehet gyülekezni és elmondhatja a szónok a maga mondanivalóját, addig nálunk minden szavát lejegyzik és csak rosszakarat kell hozzá, hogy ezt a szakaszt akár a képviselővel, akár más szónok­kal szemben alkalmazzák. Komolyan intem a nemzetgyűlést, hogyha azt akarják, hogy a dolgozó munkásosztály is résztvegyen a nemzetgyűlés munkálataiban, akkor ezt a szakaszt dobják a fenébe, mert ez a fenébe való. (Zaj és felkiédtások jobb/elől : Micsoda beszéd ez?) Elnök : Kérem, méltóztassék parlamentáris kifejezéseket használni ! Sütő Józscí : Bocsánatot kérek, hogy ezt mondottam, de felhevültségemben beszélek" ilyen módon ez ellen a szakasz ellen, azért, mert ezzel a szakasszal nem értek egyet. (Hegedűs György : Utoljára még izgat egyet !) Amikor ezzel a szakasz­szal foglalkozom, bizonyos elfogódottságot érzek magamban, mert ez a javaslat azt célozza, hogy lehetetlenné tétessék az, hogy a dolgozó munkás­ság képviselete a jövőben egyáltalában részt vehessen a nemzetgyűlésen. Azért tisztelettel arra kérném a nemzetgyűlést, hogy fogadja cl Várnai Dániel képviselőtársam javaslatát. (Helyes­lés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! Ennél a szakasznál nekem is fel kell szólalnom, mert ami­től a szociáldemokrata párt jogosan fél, attól jogosan félnek mindazok a pártok, amelyek uj eszmékért, uj gondolatokért, uj ideákért, uj mentalitásért harcolnak a politikai élet. porondján. (Ugy van ! baljelöl.) Én már a gyakorlatban álltam a magyar bíróság előtt ; harcoltam gondolatokért és a magyar bíróság előtt is tapasztaltam, — amely bíróság alkotmányjogi biztosíték a magyar nemzet életében — hogy az izgatás definíciójába nagyon sokszor olyan fogalmakat vonnak be, amelyek­alkalmazásával a legjobbhiszemü emberre is rá­terithetik az izgatás vádját. (Ugy van ! balfelől.) Ma, amikor Európának legnagyobb részében a magántulajdon elvét támadják és ezen az alapon van kormányzati szisztéma ; ma, amikor rendkívül zavaros a politikai helyzet és amikor a legtöbb államban nagyon demokratikus és igen radikális irányzat uralkodik, ma azok, akik a nép széles rétegeiért harcolnak, igen könnyen összeütközésbe jönnek az izgatás vádjával magával és igen köny­nyen felelősségre vonják őket. Én ebben a szakaszban — épen ugy, mint egy másik szakaszban, ahol az igen t. kormányzat és az előadó ur oda tendál, hogy azok a szerkesz­tők, akiket rágalmazásért például két alkalommal jogerősen elitéltek, kizárassanak annak a lehető­ségéből, hogy a nemzetgyűlés termében megjelen­hessenek — olyan jogtalan és retográd lépést látok, amelynek megtételétől szeretném az igen t. kormányt megóvni s amelynek fontosságára kötelességem az ország közvéleményét figyelmez­tetni. (Ugy van! balfelől.) Ha például olyan kerületben, ahol a föld­reformot nem hajtották végre, vagy nagyon ke­véssé hajtották végre, vagy csak ugy hajtották végre, hogy az a földreform inkább porhintésnek, mint földosztásnak mihősithető, a képviselő élénk szinekkei ecseteli a földreform végrehajtásának szükségességét, ha utal a novella ama pontjára, hogy újból fel lehet venni a tárgyalásokat, igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom