Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-429

A nemzetgyűlés 429. ülése 1925. évi június hó 18-án, csütörtökön, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A kereskedelemügyi minister benyújtja a Görögországgal kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, továbbá a pénzügyminister jelentését a m. kir. miaisteriumnak a tenyészállatok vámmentes behozatalának engedélyezése tárgyában kibocsátott rendeletéről. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, — A mentelmi bizottság jolentésónek tárgyalása Nagy Vince és Propper Sándor ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Bethlen István, Rakovszky Iván, Walko Lajos, Mayer János, Pesthy Pál, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 50 perekor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Csik József jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Forgács Miklós jegyző ur. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek a nyíregyházai ügyvédi kamarának Erdőhegyi Lajos képviselő ur által ellenjegyzett és benyújtott kérvényét az országgyűlés felsőházának megalakításáról szóló törvényjavaslat módosítása tárgyában. Minthogy a felsőházról szóló törvényjavaslat a tárgyalásra kész ügyek között szerepel, a kérvény a törvényjavaslattal való együttes tárgyalás céljából letétetik a Ház asztalára. A kereskedelemügyi minister ur kíván szólani. Walkó Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Van szerencsém a Görögországgal 1925. évi június hó 4-én kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezésére, vonatkozó törvényjavaslatot benyújtani, kérve annak kinyomatását, szétosztását és az osztályok mellőzésével a külügyi és közgazdasági bizottsághoz való utasítását. Van szerencsém továbbá a m. kir. ministeriumnak tenyészállatok vámmentes behozatalának engedélyezése tárgyában a pénzügyminister ur helyett a pénzügyministeri jelentést benyújtani, kérve annak a pénzügyi bizottsághoz való utasítását. Elnök : A törvényjavaslat és a jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és az osztályok mellőzésével a törvényjavaslat kiadatik a külügyi és a közgazdasági bizottságnak, a pénzügyministeri jelentés pedig a pénzügyi bizottságnak. Napirend szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. 750, 817) 7. §-ának folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Vázsonyi Vilmos ! Vázsonyi Vilmos : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) A javaslat 7. §-a a Háznak ezen az oldalán meglehetős izgalmat keltett és a vita e pont körül épen ezért nagyon terjedelmes. MéltózNAPLÖ. XXXI n. tassék megengedni, hogy e kérdéshez a magam részéről is hozzászóljak, még pedig azzal az intencióval, hogy megkérjem a t. belügyminister urat, legyen kegyes ezt a kérdést behatóan megfontolás tárgyává tenni és ne fogja fel ezt az ügyet tisztán a politikai hatalom kezelésének szempontjából, mert hiszen maga az a tény, hogy a parlament egyik pártja a javaslatnak ezt az intézkedését maga ellen irányulónak tekinti (Halljuk !), már érdemessé teszi ezt arra, hogy a t. belügyminister ur ezzel a kérdéssel foglalkozzék. Különben is a parlamenti tárgyalásainknak az a célja, hogy meghallgassuk egymás aggályait és ne legyen kizárva a kapacitáció lehetősége. Amely pillanatban a kapacitáció lehetősége ki van zárva, az egész parlamenti élet meddőségét bizonyítja be épen maga a kormány. A 7. § egyik olyan pontjával kívánok előbb foglalkozni, amelyet kevesebb figyelemre méltattak. Ez a 7. § nyolcadik pontja. A 7. § nyolcadik pontja azt mondja : »kit bűntett vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságvesztés büntetésre ítéltek, az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés büntetés kiállásáig nem vehető fel a választók névjegyzékébe, kivéve, ha a büntetés végrehajtása feltételesen fel van függesztve vagy kegyelem utján elengedtetett, vagy elévült«. Ez a rendelkezés nézetem szerint teljesen igazságtalan és teljesen felesleges. A következő, kilencedik pont felsorolja azokat a fontos és jelentős deliktumot, amelyek elkövetői a választójogból ki vannak rekesztve. Semmiféle szükség nincs tehát arra, hogy általános szabályként mondassék ki az, hogy bármilyen bűntett vagy bármilyen legcsekélyebb szándékosan elkövetett vétség esetén nem lehet valakit felvenni a névjegyzékbe attól az időponttól kezdve, amikor jogerősen elitélték, a büntetés kiállásáig. Én ezt már annakidején teljesen igazságtalannak tartottam és épen azért javaslatomban mellőztem is. Megindokolom, hogy miért mellőztem. Azért mellőztem, mert gondolnunk kell pl. olyan esetre, hogy valakit könnyű testi sértésért vagy sajtó utján elkövetett becsületsértésért elitélnek egy-két heti vagy egyhavi fogházra és az illető betegsége címén vagy"más jogos oknál fogva halasztást kap, halasztást kap hosszabb ideig, akár egy esztendeig is büntetése kiállására. E rendelkezés szerint azért, mert törvényes hatóságtól törvényes okok alapján törvényesen halasztást kapott, őt a választók közé felvenni nem lehet. Egy ált a48