Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-428
326 A nemzetgyűlés 428. ülése 1925. évi június 17-én, szerdán. akik szóban, vagy Írásban ezt az eszmét alkotmányos utón propagálják, megfosztják a választói jogosultságtól, s a választhatóságtól, akkor természetes, hogy a tömegek is elveszítik akaratnyilvánítás] lehetőségüket, mert vezéreiktől, szószólóiktól megfosztatván, választási küzdelembe egyáltalában nem bocsátkozhatnak. Van itt még egy rendelkezés — ezt előttem szólott t. képviselőtársaim már szóvátették — amely az igazgatókat akarja kizárni nem is a képviselővé választás lehetőségétől, hanem a választói jogosultságból. Emlékébe idézem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a nemzetgyűlés egyik igen kiváló, de talán legszerényebb tagjának ügyében — Haller József képviselőtársunkra gondolok — a mentelmi bizottság egyszer elénk terjesztett egy jelentést. A bíróság kikérte Haller Józsefet, mert a büntető hatóságok véleménye szerint a földbirtok-törvénnyel kapcsolatosan izgatás bűntettét követte el. Haller József ügyében a mentelmi bizottság megtette előterjesztését és a nemzetgyűlés bölcsesége ugy ítélt ebben az ügyben, hogy Haller Józsefet nem lehet kiadni a büntető bíróságnak, hogy izgatás bűntette miatt ellene lefolytassa az eljárást, még pedig azért nem, mert amit ő abban az izgatónak ítélt beszédében kívánt, hogy t. i. a földreform-alaptörvény fogyatékosságai egy novellával reparáltassanak, az a kormánynak és a törvényhozásnak programmjává vált, azt. a törvényhozás bizonyos idő multán törvényalkotás formájában megvalósította. Ha Haller József nem képviselő akkor és a nemzetgyűlés nem tudja őt a mentelmi jog palládiumával a bírói üldözés elől igen helyesen megvédelmezni, lehetséges, hogy Haller Józsefet elitélik. (Pikler Emil : Egészen bizonyos I) tulajdon elleni izgatás miatt, a nemzetgyűlés pedig egy értékes tagjától ilyen módon méltatlanul megfosztatott volna. De felhívom kisgazda-képviselőtársaim figyelmét arra is, hogy hiszen az elmúlt esztendőkben a biróságok és a kormány hatóságai egész sereg volt kisgazda képviselő ellen indítottak bűnvádi eljárást izgatás miatt. Pákozdy Andrást elitélték, ( Hegy megí-Kiss Pál : Nagy Pál l) Nagy Pált Jánoshalmáról csendőrök vitték Szekszárdra. (Malasits Géza : Kardos Noé!) izgatás vádja alatt és azt hiszem, ez az eljárás csak azért szűnt meg azután, mert időközben szegény boldog emlékezetű Nagy Pál meghalt. Ilyen jogszabályt törvénybe iktatni, szerény véleményem szerint, nem lehet. Ez nem jelentene egyebet, mint azt, hogy az uralmon lévő rendszer olyan szakaszt iktat törvénybe, amely nemcsak a képviselővé való megválasztásból rekeszti ki a rendszer ellenfeleit, akik egyébként demokratikus utón törekszenek a rendszer megbuktatására, hanem még a választók egész tömegét is meg akarja fosztani választói jogosultságuktól. Itt van a 14. bekezdés, amelyet különösen szociáldemokrata képviselőtársaim és Nagy Vince képviselő ur is már súlyosan kifogásoltak. Ez a 14. bekezdés egész egyszerűen az emigránsok ellen van törvénybe iktatva. Ezt nevezhetnők lexKárolyinak, lex-Lovászynak, vagy ahogy méltóztatik. Nagyon sötét alkotmányos zsarnoki korszakoktól eltekintve, még nem találtam törvényhozási intézkedést, amely ennyire egyéni szempontból sújtani óhajtott volna a választójog kodifikálásánál, mint ahogy azt ez a javaslat tervezi. Ebben a tekintetben csatlakozom Nagy Vince t. képviselőtársam felfogásához, hogy valaki csak akkor fosztathassák meg e 14. pont'értelmében a választójogtól, ha büntető birói Ítélettel állapították meg róla a hűtlenséget, vagy az itt statuált egyéb kizáró okok egyikét. Elnök : A képviselő ur beszédideje lejárt. Kérem, szíveskedjék beszédét befejezni. Szakács Andor : Tisztelettel kérek öt perc meghosszabbítást. Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e hozzájárulni, hogy a képviselő ur beszédideje öt perccel meghosszabbíttassák. (Igen !) Ha méltóztatnak hozzájárulni, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Szakács Andor : Itt van azután a 15. pont második frésze, amely a büntetőtörvénykönyvben megállapított kizárási okok mellett még egy külön monstruózus kizárási ok sort halmoz fel. Értem a katonai büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekmények eseteit. Már több izben bátor voltam itt kifejezést adni annak a véleményemnek, hogy ezen a kis csonka Magyarországon külön katonabiráskodás fenntartása merőben képtelenség. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Pikler Emil : Anakronizmus \) Ez az alkotmányjogi képtelenség, Ausztriára emlékeztető gyászos anakronizmus, amelynek semmi jelentősége és hivatása nincs és amely amellett végtelenül költséges dolog is. Nemcsak a polgári büntetőtörvénykönyv alapján statuál ez a szakasz bizonyos kizárási okokat, hanem ebben a pontban a katonai büntetőtörvénykönyv alapján is. Ilyen pl. a közcsend és rend elleni vétség, amelyet katonai szempontból bírálnak meg. Ez szintén azt vonja maga után, hogy aki elköveti, megfosztatik választói jogosultságától. Ezt nem tudnám honorálni, mert nagyon különböző a közcsend és közrend elleni vétség aszerint, hogy milyen kormány ül az ország szekere rudjánál. A 15. bekezdés negyedik alpontja hosszadalmas bürokratikus eljárást rendel el. Ha valakit valami olyan bűntettben, vagy vétségben vétkesnek, vagy bűnösnek megállapítanak, amely őt a választói jogosultságból kizárja, az illető "bíróságnak külön nagy átiratrendszerrel értesítenie kell a vármegyék első tisztviselőjét, ennek értesítenie kell a központi választmányt, ott nyilvántartást kell vezetni az ilyen rovottmultu választókról, szóval ahelyett, hogy egyszerüsitenők az ország igazgatását és olcsóbbá tenni igyekeznénk, minden törvényben uj költséges, drága apparátusok felállításáról gondoskodunk, szövevényes, bonyadalmas átirati rendszerek létesítéséről, kimutatások fenntartásáról, melyekre szerény véleményem szerint semmi szükség nincs. " Egy országban csak akkor mondhatjuk, hogy szabadság van, ha a polgári jogok minél kevesebb korlátozás alá esnek. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Minél több a raffináltan kieszelt korlátozás, minél inkább- akarják a köztársasági mozgalom hiveit kizárni a választói jogosultságból, mint például nálunk, — mert ez is benne van ebben a szakaszban — hiába akarják a király sértőket kizárni, akik a mi felfogásunk szerint most nem is követhetnek el királysértést, hiába akarják a választókat mindenféle okok miatt kirekeszteni, méltóztassanak elhinni, t. Nemzetgyűlés, nem lehet messze az az idő, amikor Magyarországon is minden tisztességes dolgozó ember és minden tisztességes nő igenis gyakorolni fogja a maga választójogát. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovits György jegyző : Malasits Géza ! Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés ! Minden törvénynek azt kell céloznia, hogy közmegnyugvást keltsen és a társadalmi rétegekben ugy, amint a társadalomban el vannak helyezkedve, azt a megg3 T őződést keltse, hogy egyetlen egy társadalmi réteggel szemben sem jártak el igazságtalanul, egyetlen társadalmi rétegnek sem adták tudomására valami drasztikus formában, hogy reá nincs szükség. Ha ebből a szempontból nézzük ezt a szakaszt, akkor azt kell mondanunk, hogy ez a szakasz a legideálisabban szolgálja azt a célt,
