Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-428

A nemzetgyűlés 428. ülése 1925. évi június 17-én, szerdán. 32i publicisták sem vehetnek részt a választásokban, sem mint választók, sem mint jelöltek, s ilymódon, még hogyha a második eset következik is be, amelyre rá fogok mutatni, ha nem a passzivitás útját választják, hanem résztvesznek a választásokban, még akkor is előáll az a helyzet, hogy a most ittlevő szociáldemokrata képviselőtársaim helyett, akik ki lesznek zárva a törvényhozói munkából e szakasz érvényre emelkedése után, méltóztatnak kapni egy harmadik garnitúrát a szociáldemokrata pártból, méltóztatnak kapni ennél a nivónál alacsonyabb nivóju szociáldemokratákat. Az pedig nem érdeke ennek a nemzetgyűlésnek és a nemzetnek sem, hogy az intelligens, értelmes és a politikában már bizonyos rutinra szert tett munkáspolitikusok helyett az ő kizárásukkal kapjunk noviciusokat, olyanokat, akik nem járatosak a politikában s nem elég iskolázottak ahhoz, hogy akár a maguk osztályérdekeit, akár pedig az egyetemes nemzeti érdekeket itt érvényre tudják emelni. Igenis, döntő szempont, hogy ezt az agreszsziv törvényhozói intézkedést méltóztassanak kiküszöbölni a törvényjavaslatból. Épen azért nagyon fontosnak tartom, amit Rupert Rezső képviselőtársam indítványozott, hogy ennek a különben is sok pontból álló s nagyon sok jogi intézkedést tartalmazó szakasznak újból való megtárgyalása határoztassék el, akár pártközi megbeszélésen, akár a bizottságban. Ez a dolognak nem elhúzását akarja jelenteni, mert hisz a törvényjavaslatot parallel folytathatjuk és tárgyalhatjuk tovább, de közben méltóztassék azt elfogadni, hogy a paragrafus elfogadása helyett annak halasztó hatálya mondassák ki és itt megbeszélések alapján az ellenzéki módositásokat méltányolja is a t. többség. Ennek a 7. §-nak 9. pontja nemcsak az izgatókat, hanem az 1921. évi III. tcikkbe, tehát az úgynevezett hatályosabb törvénybe ütköző bűncselekmények elkövetőit is ki akarja zárni a választójogból. Rámutattak a baloldalról felszólalt képviselőtársaim arra, hogy ez a két bűncselekmény — az izgatás és a nemzet megbecsülése elleni bűncselekmények — olyan széles latitüddel birnak, az élet már olyan eseteket produkált, hogy kimondott embereket bűncselekményekben bűnösöknek, különösen a vétségben bűnösöknek, akiktől távol állott a szándék a nemzetet, annak tekintélyét és annak érdekeit megsérteni. Méltóztatnak talán emlékezni, hogy egynéhány héttel ezelőtt egy egyetemi magántanár urat Ítéltek el a hatályosabb védelemről szóló törvény alapján. A nemzet elleni bűncselekményben mondták ki bűnösnek azért, mert a földalatti villamoson nem jól látott és esernyőjével leütötte azt a kis táblát, amelyen a nemzeti Hiszekegynek nevezett pár soros kis vers volt felirva. (Zaj és felkiáltások jobbfelől : A biróság előtt más derült ki ! — Kószó István : Véletlenül épen oda ütött ! — Barabás Samu : Kár az ilyesmit védeni !) Most már nem lehet választói jogosultsága ennek az egyetemi magántanárnak azért, mert ezt az úgynevezett bűncselekményt elkövette. (Felkiáltások a jobboldalon : Szándékos volt az !) T. Nemzetgyűlés ! Ebben a borzasztó gazdasági helyzetben, amikor az emberek akaratuk nélkül előállott gazdasági helyzetük miatt méltán felzúdulnak, amikor felzúdulnak a méltánytalan adózaklatások miatt, mert hiszen a közegek maguk, akik a végrehajtást intézik, semmiféle kíméletet nem gyakorolnak az egyesekkel szemben, amikor az adókat behajtják, amikor az adóvekszaturának az adóellenőrzésnek olyan módozatai állnak fenn, hogy a polgárság állandó zaklatásnak van kitéve, akkor igazán egy-egy kifakadás elhangozhatik, és mi volna, hogyha ezeket az embereket mind akár izgatás, de főként az aggályosság védelméről szóló törvény alapján biróság elé állítanák és ott vétségben mondanák ki bűnösöknek és ezen a címen ennek a paragrafusnak az alapján megfosztanák választói joguktól. Ezen az alapon tanuk előtt, vagyis hallgató fülek előtt megtörtént hangos kifakadások miatt a választópolgárok egy jó részét ki lehetne gyomlálni ismét a választói jogosultságból, sőt még azokat is, akiknek az első vagy a második paragrafus kegyesen meghagyta a választójogukat. Ezekből az okokból erre a pontra vonatkozólag helyeslem és elfogadom Várnai Dániel t. képviselőtársamnak azt az indítványát, amely teljesen törölni kéri az izgatás és a hatályos törvény alá eső bűncselekmények elkövetőit ebben a szakaszban. Azonban ugyanennek a szakasznak nyolcadik és tizenegyedik pontja is olyan, hogy azokat sem fogadhatjuk el. T. Nemzetgyűlés ! A 8. pont semmiféle kivételt nem tesz. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédidejéből még egy perc van hátra, szíveskedjék tehát beszédét befejezni. Nagy Vince : Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, szíveskedjék beszédidőmet tíz perccel meghosszabbítani. Elnök : Kérem, méltóztatnak-e hozzájárulni a képviselő urnák most előterjesztett kérelméhez? (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Nagy Vince : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a paragrafusnak 8. és 11. pontja nem statuál semmiféle kivételt arra, hogy a kizárásból a bűncselekményeket elkövetettek közül vegyük ki azokat, akiket politikai bűncselekményekért itélteK el. (Zaj a jobboldalon. — Felkiáltások : Hogyisne ! Azok a legveszedelmesebbek !) Ezt meg kell tenni, mert ugyanebben a paragrafusban itt van a 12. pont, amely kimondja, hogy akit politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elitéltek, az Ítéletben megállapított idő alatt nem lehet választó. Tehát egy külön pont úgyis megszabja, hogy azok az emberek, akiknek bűncselekménye olyan, hogy rájuk nézve a biróság, a törvénykönyv, vagy a külön büntető paragrafusok alapján kimondotta mellékbüntetésként, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését, azok az emberek kizárassanak a választói jogból. Már most magára a büntető kódexre kell biznunk, és azokra a ma már elég szép számban meglévő ujabb büntető törvényekre, amely külön törvényekben felállítjuk az ujabb bűncselekmények kritériumait, amit a fejlődő jogélet megkíván, és egyben mindenütt, ahol a törvényhozás szükségesnek látta, kimondták mellékbüntetéskép a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését, illetőleg ennek szükségességét. Ha tehát vannak ilyen büntető törvényeink, amelyek amugyis a biróság objektív ítéletére bízzák, hogy ki az, aki nem érdemli meg, hogy a közjogokban részesedjék és imperative írják elő, hogy a törvényhozó, illetőleg a biróság ki kell hogy mondja ezt a felfüggesztést, akkor elégedjünk" meg azzal, hogy ezt alkalmazza maga a biróság, ebben a paragrafusban pedig ismételten kimondja a törvényhozás, amikor a 12. pontban ezeket amugyis kizárja. Én tehát a 8. és 11. pontnál egy-egy módosítást vagyok bátor benyújtani abból a célból, hogy ma, amikor helyesen mutattak rá eddig felszólalt igen t. képviselőtársaim arra, hogy a politikai bűncselekményeknek, a sajtópöröknek olyan tömege hullámzik ma a fórumon, amelyet igazán egy nagy retortán kellene leszűrni, semmi esetre sem szabad azokat, akiket csekély bűncselekményért vagy vétségért, például rövid szabadságvesztésre itélt a biróság, kizárni a választójogból. Én olyan indítványt teszek a 8. és 11. pontnál, hogy kivételt statuáljunk és ne zárjuk ki azokat az elitélteket, akiket politikai bűn[ cselekmények miatt Ítéltek el. A 8. ponthoz mó-