Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-428

312 A nemzetgyűlés 428. ütése 1925. évi június 17-én, szerdán. legnagyobb bűnöknek, de esetleg arról van szó, hogy neki megbocsátanak, bizonyos okokból kegyelem utján elengedik a büntetést, akkor elengedtetik a 8. pont szerint minden jogi követmezmény is. Csak azt szeretném az igen t. belügyminister úrtól, hogy — amint ezt a 8. pontban igen helyesen dekretálja •— méltóztassék ezt végigvinni a szakasz minden pontján, hogy ott, ahol a kegyelem közbelépett s elengedtetett az illető büntetése, ( Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) vagy felfüggesztetett, ott mindenütt engedtessenek el a politikai jogi következmények is, kivéve a büntető törvénykönyvben provideált néhány esetet, amikor a politikai jogoknak, vagy a szabadságvesztésnek felfüggesztése a kegyelem után is érvényben maradt. Ez régi törvényes rendelkezés, ezt benhagyhatjuk a javaslatban, de különben én az államfői kegyelmet nem látom arra korlátozottnak, hogy ő csak szabadságvesztés büntetést engedhessen el, mert a kegyelemnek a magánjogi következményektől eltekintve mindenre ki kell terjednie, tehát az államfői kegyelem odáig terjedhet, hogy elengedi a büntetés egy részét, vagy az egészet, avagy megengedi, hogy a szabadságvesztés büntetés kegyelemből pénzbüntetésre változtattassék át. Ez mind lehetséges, sőt lehet kegyelmet adni addig a terjedelemig is, hogy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is elengedtetik kegyelem utján. Ezért kell a 9. pontba is átvinni ezt a rendszert, mert különben megtörténhetik, hogy a 8. pont rendelkezése alá eső igen súlyos deliktum, mint például a szándékos emberölés jogkövetkezménye nem lesz a választójogból való kizárás, ha kegyelem jön közbe ; ellenben például a káromkodás vétsége, ha a magyar elszólja magát és elitélik egy igen enyhe vétség miatt, a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség miatt, mert például azt mondta, hogy ebben az országban nem érdemes élni, — ha a kormányzó kegyelem utján el is engedi a büntetést, mégis súlyos következménnyel jár, mert a kegyelem keltétől számitva végre kell hajtani a büntetést. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy még két perce van. Rupert Rezső : Nagyon szépen kérném, hogy még 15 percig beszélhessek. Jogászilag akarok elmondani egyes dolgokat. Elnök : A képviselő urnák csak egyszer van joga meghosszabbítást kérni. Rupert Rezső : Azt kivánom tehát, hogy a 9. pontnál se legyen visszaható erő, vagyis, hogy az »akit« és »nyereségvágyból« szavak közé bevétessék »a jelen törvény hatályba lépte után véghez vitt cselekménye miatt«. Ha pedig az igen t. kormány arra az álláspontra helyezkednék, hogy a 9. pont"ban oly cselekmények vannak felsorolva, egészen a kémkedésig, amelyek a büntetőtörvénykönyv szerint eddig is szigorúan voltak büntetendők és az 1918-as törvény szerint is külön szempont alá esnek, akkor az enyhébb elbírálás álláspontjára helyezkedve kérem, hogy a visszaható erőt csak az izgatási cselekményektől kezdve méltóztassék törvénybe iktatni. Veszedelem ugy sincs ebben, mert hiszen az előző büntetendő cselekményeknél a bíróságnak módja van igen hosszú időre kimondani a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is, ami úgyis azzal a következményekkel jár, hogy az illető nem lehet választó. De itt vannak az izgatási esetek, a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló rendelkezések, amelyek a régi törvényben bennn sem voltak. A Vázsonyi-féle javaslatban az izgatásnak csak az az egy esetevolt. felemlítve, amikor valaki nemzetiség ellen izgatott. Most mindegyik esetben belekerült. Tegyük kezünket a szivünkre és valljuk meg, ezek az elmúlt idők vehemens, vulkánikus idők voltak, amikor az emberek indikálva voltak arra, hogy ki-kitörjenek itt is, ott is. amott is. Hiszen itt van épen Pákozdy volt képviselőtársunk esete, akit egy" kis izgatás miatt elitéltek, — mert manapság felfogás kérdése, hogy mi az izgatás. Most hiába küzd, nem lehet képviselő. Ilyen esetek akárkivel megtörténhetnek. Ezekre nézve, a múltra vonatkozólag zárjuk le az aktát, és ha már a kormány ezt nem akarja elengedni, a jövőre nézve iktassuk be, hogy aki ezentúl követ el efféle bűncselekményt, az elveszti választójogát. Ezzel a politikai életbe bizonyos higgadtságot viszünk bele, mert ezentúl vigyázni fognak az emberek. Itt szintén a visszahatóerő kérdéséről van szó. Ne sújtsunk senkit visszahatólag, hanem igyekezzünk megközeliteni azt a célt, amelyet el akarunk érni, hogy t. i. ezentúl letompuljon a hang s hogy vigyázzon mindenki, mert most már tudja, hogy ezek a cselekmények milyen következményekkel járnak. Ha az igen t. belügyminister ur és az igen t. többség a legsúlyosabb cselekményekre ezt nem tartja kitérjeszthetőnek, kezdjük az izgatási eseteknél és a társadalmi rend ellen elkövetett cselekményeknél ; ne sújtsuk 5—10 éves terminusokkal azokat, akik ilyen cselekményeket követtek el. Hiszen a nemzet megbecsülése elleni vétséget elkövethet maga a biróság is tárgyalás közben. Méltóztassék visszaemlékezni arra, hogy valaki gyalázta a Himnuszt. A törvényszéki elnök tárgyalás közben azt mondta : »Nahát, ez csak ilyen országban történhet meg, más tisztességes országban ez nem történhet meg«. Ezek olyan kitörések, amelyeket nagyon meg lehet érteni, sőt tisztelni is lehet. Nem szabad ezeket olyan túlságosan szigorúan venni. T, Nemzetgyűlés ! Minthogy már nincs időm, ennélfogva csak felolvasom módositásaimat, nehogy elessem azok előterjesztésétől. Első módositásom a 7. § első bekezdéséhez az, hogy a 9. pont első sorában az »akit« és »nyereségvágyból« szavak közé a következő szavak iktattassanak be : »a jelen törvény hatálybalépte után véghezvitt cselekménye következtében«. A 9. pont negyedik sorában hagyassanak ki a »valamint az is, akit« szavak és helyükbe tétessék a »vagy« szó. Ha ez a módositás el nem fogadtatnék, második módositásom az, hogy a »nemkülönben akit« szavak után a következő szavak iktattassanak be : » a jelen törvény hatálybalépte után elkövetett cselekménye következtében«. Azután javaslom a 14. ponthoz, hogy itt ne legyen elég az, hogy közhatóság minősített valakit ugy, amint a 14. pontban meg van határozva, hogy »hazaáruló« stb. Kautélának, garanciának megkívánnám, hogy a »birói vagy más közhatóság« szavak helyébe a következő szöveg iktattassák : »az 1869 : IV. te. hatálya alá eső valamely büntető biróság« és hagyassanak ki a következő szavak : »különösen, ha ezt a vagyonelkobzás kimondásával állapították meg«. Elhiszem, hogy ebbe már politika játszik bele, de méltóztassék ezt a kérdést elválasztani mindazoktól, amiket előzetesen mondottam, s ha ezt a javaslatomat el méltóztatik azoktól választani, akkor a javaslat el nem fogadása esetén is valahogy talán meg lehetne vigasztalódni. Arra az esetre azonban, ha nem fogadtatnék el az a javaslatom, hogy csak a büntető biróság határozata legyen alkalmas a 14. pontbeli minősítésre, akkor egy további módositásom az, hogy a »birói vagy más közhatóság« szavak helyébe iktattassék be a »biróság« szó. Nem tartom helyesnek a törvényhozás méltósága szempontjából, hogy ez a megszorító rendelkezés arra is vonatkozzék, akire nézve vagyonelkobzást állapítottak meg, hiszen a polgári perben nincs res judicata, amely mindenkivel szemben kötelez, mert itt nem köz-