Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-421

 nemzetgyűlés 421. ülése 1925. évi június hó 4-én, csütörtökön 17 ezt a csekélyke függetlenséget ; látom ezt a mostani megnyilatkozásukból is. (Erdélyi Aladár : Ez már nem előleg !) Ott a választásnál előleg volt, képviselő ur ! Hogy ez a választási geometria milyen alkalmas és milyen alapos, azt ennek a kerületnek sorsa mutatja. Kettéválasztottak nagyszerű okoskodással egy kerületet és most ebből a régi, ősi függetlenségi kerületből két kormánypárti kerületet lehetett csinálni, onnan két kormánypárti mandátumot lehetett beszállítani. Ez minden okot megad arra, hogy abban a választási geometriában, — amelyet itt a javaslatban kilátásba helyezeek, de be nem mutatnak, hogj^ láthatnék, milyen lesz — magunk részéről egy cseppet sem bizunk, mert abban a kormányzati ténykedésben, amely a választójog szempontjából idáig is megnyilvánult és ebben a javaslatban is megnyilvánul, méltóztassanak megengedni, de sok biznivalónk nincs. Az ipari munkásság teljes leszorítását eredményezheti egy olyan kerületi beosztás, amely a választók létszámát aszerint gyömöszöli be a választókerületekbe, amint az ipari munkásság elhelyezkedve van. Azt hiszem, már emiitettem a sajószentpéteri, nagyrészben, túlnyomórészben ipari munkáskerületet. Ezt a kerületet, a legnagyobb sajnálatomra még a kormány javaslata sem sorozza hatodiknak az öt vidéki titkos kerülethez, bár kétségtelen, hogy azt az öt vidéki kerületet épen azért akarja a kormány is titkos kálasztással felruházni, hgoy ott a választójogra általa is érettnek minősitett ipari munkásság szabadabban nyilatkozhassak meg. (Erdélyi Aladár : Most is egész szabadon nyilatkozott meg !) Ne méltóztassék a képviselő ur viccelődni, nincs időm az ön rossz vicceivel oglalkozni ! (Erdélyi Aladár : Nem viccelek, de tényleg beküldte önöket ! Tehát ez szabad megnyilatkozás !) Túlnyomó részben a titkos kerületek küldtek be bennünket, viszont ezzel szemben a nyilt kerületekben . . . (Erdélyi Aladár : Nem ezt mondtam ! Öt kerületről volt szó !) Csak tessék folyton zavarni, majd én is közbeszólok néha-néha. Tudomásom szerint azonban én kértem szót, ne méltóztassék tehát rossz néven venni, ha esetleg olyasfajta kiszólással fogok válaszolni, amit az előbb is kifogásolt a képviselő ur és ha célozni fogok pl. a gyapai puszta ügyeire ! (Erdélyi Aladár : Kérem, csak tessék ! — Bottlik József : Ez rágalmazás ! Még eddig senki sem személyeskedett, csak ön ! Majd válaszolni fogok erre önnek !) Válaszolni fog nekem a képviselő ur? (Bottlik József : Válaszolni bizony !) Hiszen szinte rákényszerítik az embert, hogy visszavágjon ; Erdélyi képviselő ur már negyedórán át folytatja a közbeszólást és vitatkozást. (Erdélyi Aladár : De sohasem személyeskedem !) Még én sem személyeskedtem, csak egyelőre kilátásba helyeztem. (Erdélyi Aladár : Nem ijedek meg tőle ! — Elnök csenget.) Épen azért, mert az eddigi tapasztalatok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a választókerületek beosztásával még egy, egyébként meglehetősen demokratikus választójogi rendszert is nagy mértékben reakcióssá lehet tenni és reakciós kimenetelűvé lehet tenni ott a választás eredményét is : a magam részéről nagyon szerettem volna, ha az a tervezet, amely szerint a kormány a választókerületeket be fogja osztani, a javaslathoz lett volna mellékelve. Félek ugyanis attól, hogy a választási geometria olyasféleképen hozatik mozgásba, hogy a mostani javaslat törvényerőre emelkedése esetén, — amely javaslat egyébként is tömegesen tartalmaz a jogfosztásra lehetőségeket — a kormány a választókerületek beosztása segítségével azután olyan helyzetet fog tudni teremteni, hogy ebben az országban csak az lehet képviselő, akit a kormány kinevez. (Malasits Géza: Ezt akarják! Eddig is igy Volt !) Azok után a tapasztalatok után, amelyeket a választói névjegyzékek kiigazításánál szereztünk, amikor egyes választókerületekben a választók negyedrészét törölték •— mint például Miskolc két választókerületében a szavazók negyedrészét, sőt mondhatom cirka 30%-át törölték a három évi kiigazitás alkalmával, — nagyon indokoltnak lehet mondani azt a kivánságot, hogy ebben a javaslatban kellene lennie egy olyan paragrafusnak is, amely a javaslat törvényerőre emelkedés esetén elrendeli a választók uj összeírását. A tavalyi budapesti választójogi jogfosztás alkalmával itt, a Házban erre ígéretet is kaptunk, bizonyos pótrendeletet is adtak ki a választói névjegyzékek rendbehozatala tekintetében, azonban az az orvoslás, amelyet a kormány részéről erre nézve kaptunk, nem elegit ki bennünket elsősorban azért, mert irott malaszt maradt Budapestre vcnatkozólag is azonkívül pedig azért sem, mert az elkövetett vidéki jogfosztásokat ezzel kapcsolatban nem is érintették. Az előbb már megemlítettem, hogy az e cimen előálott jogfosztásoknak példája a miskolci eset, ahol ebben az évben — amikor már harmadízben igazítják ki a választók névjegyzékét — a névjegyzékből több, mint 1200 választót hagytak ki. Elköltözés címén a miskolci választók névjegyzékéből a két kerületben kihagytak 650 választópolgárt ! Méltóztassanak csak elképzelni, hogyan lehetséges, — ma, a lakáskötöttség idején, amikor a lakosság nem hogy egyik városból a másikba tudna könnyűszerrel költözni, hanem a lakáscsere ott helyben is irtózatos mértékben meg van nehezítve — hogy olyan városban, amelyben a lakosság száma össze-vissza alig több 50.0Ö0-nél, egyetlenegy év alatt a választók számából több mint 650-en"" költözködnek? Kétségtelen, hogy itt azokat a változásokat, amik időközben a városban történtek, nem vették figyelembe. Sokan az egyik szavazókörből elköltöztek a másik szavazókörbe, s abban a szavazókörben, amelybe az illetők költöztek, törölték őket, viszont a másik szavazókörben, ahova költöztek, nem vették fel az illetőket hivatalból. A javaslat erre vonatkozólag sem tartalmaz semmi megnyugtató és kielégítő intézkedést, már pedig egyszer olyan pontra kellene juttatni, végre valahára a választók névjegyzékét amelyről elmondhatjuk, hogy állandó. Milyen megnyugvást kelthet az a választási rendszer, amelyben a választók névjegyzéke évről-évre soha meg nem állapodik és a választók létszáma után a pontot sohasem lehet odatenni? Kétségtelen, hogy vannak olyan jogcímek, amelyek alapján a választókat törölni lehet, amilyen például az elhalálozás vagy a tényleges elköltözés, vagy — ami választójogi rendszerünkben olyan nagyszerűen túlteng : a bizonyos birói Ítéletek utáni jogfosztás. Ha ezeket törlik a választók névjegyzékéből, ezt legalább a törvény szerint, a létező, fennálló vagy esetleg a készülő törvény értelmében meg lehet magyarázni ; semmivel sem lehet azonban magyarázatát adni annak, hogy a választók névjegyzékét ebben az országban sohasem lehet állandóvá tenni. Ez örökös gumrai marad, örökös gummiszerü anyag, amelyet ugy lehet nyújtogatni, ahogy az uralkodó rendszer érdekei megkívánják. Én az előadó úrral szeretnék ebből a szempontból gondolatokat cserélni, mert az előadó ur egy alkalommal, főispán korában, barátságos purparlé alkalmával, minden átmenet nélkül azt a kifejezést használta velem szemben, hogy ő köszörüli a fegyverét ellenünk. Erre én is megjegyeztem, hogy mi is köszörüljük a fegyvereket, mert hiszen az ellenfél köszörülése minket is köszörülésre késztet. Láttam is abban az érában, amikor az előadó ur Miskolc város főispánja méltóztatott lenni, hogy az én kerüNAPLÓ XXXIII. íí