Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-426

206 A nemzetgyűlés 426. ülése 1925. egy perc van hátra, ezért kérem, szíveskedjék beszédét befejezni. Propper Sándor : Ebből az egy percből is félpercet el tetszett venni a figyelmeztetéssel. Elnök : Ne tessék feleselni az elnökkel. Kénytelen vagyok a képviselő urat rendreutasítani. (Zaj a jobboldalon.) Propper Sándor : Mindezek alapján kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy Hegymegi-Kiss Pál és Rupert Rezső képviselőtársaim indítványát méltóztassék elfogadni és a törvényjavaslat címéül »a nemzetgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat« címet méltóztassék beiktatni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Eínök : Szólásra következik? Csik József jegyző : Lendvai István ! Lendvai István : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy néhány percre igénybe vegyem a t. Nemzetgyűlés figyelmét, hozzászóljak az előttünk fekvő javaslat címéhez és tisztelettel kérjem a nemzetgyűlés többségét arra, járuljon hozzá ahhoz, hogy a címből az »országgyűlés« szó töröltessék, s helyébe a »nemzetgyűlés« szó vétessék fel. Nem közjogi és nem pártpolitikai kérdések késztettek arra, hogy ebben a kérdésben szót kérjek és felszólaljak, hanem egyesegyedül egy nagy nemzeti kérdés, egy nemzeti gondolat, a területi integritásnak, a magyar irredentizmusnak gondolata, amely, azt hiszem, a nemzetgyűlést pártkülönbség nélkül érdekelni fogja. Ez a szó, hogy »országgyűlés«, involválja, magában foglalja azt, hogy országról van szó, Tisztelettel megkérdezem, vájjon ülhet-e össze Magyarországnak a törvényhozó testülete, s nevezheti-e magát országgyűlésnek mindaddig, amig Magyarország tulaj donképen nem az a kis 14 vármegye, amelyre itt a mi nemzeti életünk különféle okoknál fogva szoríttatott. Ország nélkül országgyűlés nem lehet, az »ország«kifejezés egyúttal, geográfiai fogalom és kifejezés is. Talán a mi kormányzatunk gyengesége következtében, talán nemcsak épen a gyengesége, hanem bizonyos kényszerhelyzet következtében, ma-holnap mintha már teljesen elsikkadna az a tény, hogy számunkra ez a 14 vármegye nem Magyarország, hogy számunkra a trianoni határok nem határok, hogy számunkra változatlanul egy Magyarország" van, az a Magyarország, amelynek Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Szabadka épen olyan részei, mint Budapest, mint ez a megszállatlan 14 vármegye. Ma-holnap kezd ugy festeni a dolog, mintha már csak sablonos ujságközlemények dolga lenne az, hogy Csonkamagyarország nem ország, és ha talán bizonyos uraknak nincs is elég érzékük aziránt, hogy vannak bizonyos lelki finomságok és árnyalatok, * amelyekből nem engedhetünk, ha egyelőre más fegyverekkel nem is vághatunk vissza ellenfeleinknek, lehetetlenségnek tartom, hogy csak egy törvényjavaslattal is, egy törvény címével is segítsük véglegesnek minősíteni azt a felfogást, hogy ez a 14 vármegye Magyarország és hogy mi a magunk részéről is most már végérvényesen belenyugszunk abba, hogy ezt nevezzék Magyarországnak és ugy akarunk már végkép berendezkedni, mintha soha nem is akarnánk számolni azzal, hogy valaha az egész Magyarország is helyre állíttatik. Tisztán ez a motívum vezetett arra, hogy felszólaljak s ismételten megkérjem a t. Nemzetgyűlés többségét, méltóztassék a »nemzetgyűlés« szót behelyettesíteni az »országgyűlés« szó helyébe. A nemzetgyűlés szó ilyen geográfiai korlátozást és határokat nem ismer. Sajnálom ugyan, hogy ez a nemzetgyűlés sokszor ugy fest, mintha nem egészen a magyar nemzet nemzetgyűlése lenne, mintha kicsit el-elfeledkeznénk arról,, hogy mi nemcsak ezt a 14 vármegyét jelentjük itt, hanem idesóhajt a mi évi június hó 13-án, szombaton. testvéreink szive és figyel ránk testvéreink szeme is ; de az »országgyűlés« kifejezés törvénybeiktatásával végkép aláirnók és befejeznők a trianoni bérkét, mert elismernénk vele, hogy ime ez a 14 vármegye : Magyarország. Azt hiszem, rövid felszólalásom, ha másra nem, talán arra jó volt, hogy a területi integritás gondolata szóvá tétessék már végre minél sűrűbben a nemzetgyűlésben (Helyeslés.), és újra hangsúlyozhassuk, hogy mi a trianoni határokat nem tekintjük határoknak (Ugy van ! Ugy van !), hogy Magyarország számunkra minden időleges akadályoztatás dacára az a Magyarország, amelyhez az élő Isten és a történelem előtt minden jogunk meg van, hogy életünk egyetlen célja, joga, kötelessége csak az lehet, hogy azt a Magyarországot, amelyről de jure soha le nem mondtunk és le nem mondhatunk (Ugy van ! Ugy

r van !), de facto is minél előbb hetyreállitsuk. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : Szólásra következik ? Csik József jegyző : Malasits Géza ! Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés ! Két hibáját találom annak a nemzetnek, amelynek én is igen szerény tagja vagyok. Az egyik a nagyon erős dekoriális érzék, a másik a dolgok lehető elhúzása. Ha a törvényjavaslat címét figyelembe veszem, lehetetlen rá nem akadnom arra, hogy ez a két nagyon súlyos hibája a megcsonkított," sokat szenvedett szerencsétlen magyar nemzetnek, ebben a címben is kifejezésre jut. Nálunk a katonavérből származott és a régi Habsburgok által nemesitett magyar legnagyobb büszkeségének tartja, ha felkötheti ősi fringiáját, felöltheti diszmagyarját és díszeleghet benne. Mondom, nagyon ki van fejlődve benne a dekoriális érzés és ennek tulaj donithatjuk azt, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat címét adták ennek a törvényjavaslatnak, ahelyett, hogy szépen meghagyták volna a nemzetgyűlés elnevezést egymagában, anélkül, hogy létesíteni kívánták volna a későbbi időkben a felsőházat. Ha a felsőház tényleg megalakul, akkor mindenesetre amellett, hogy első nagy hibánkat, a dekoriális érzéket fogja még nagyobbra növelni, egy másik hibát is hoz magával, t. i. a dolgok elhúzását. Nem régen a t. belügyminister ur panaszkodott arról, hogy a törvényjavaslatok rendkívül lassan intéződnek el, hogy túlságosan lassan .dolgozik a nemzetgyűlés és ez az oka annak, hogy mindenféle házszabálypraktikához kell folyamodni á nemzetgyűlés munkájának gyorsítására. Hajlandó vagyok elismerni, hogy a belügyminister urnák ebben véletlenül igaza van. Kissé túlságosan lassan dolgozik a nemzetgyűlés, aminek nem is annyira a nemzetgyűlés az oka, mint inkább azok a javaslatok, amelyeket a kormány a nemzetgyűlés elé terjeszt, JHa most még egy felsőházat is méltóztatnak létesíteni, természetes, hogy a törvényhozás még. lassabban fog dolgozni és hogy a felsőház még inkább elhúzza a dolgok menetét. A kormány így ujabb és ujabb praktikákhoz lesz kénytelen nyúlni, hogy a parlamentáris formát fentartsa és a világ előtt a parlamentarizmus látszatát demonstrálja. T. Nemzetgyűlés ! Meg kell mondanom a címnél, hogy én más szempontból is ragaszkodom ahoz, hogy az »országgyűlés« kifejezés hetyett a »nemzetgyűlés« szó hagyassék meg és ez az, hogy nagyon tartok attól, hogy ha itt még egy főrendiházat is létesítünk, ez a főrendiház semmi egyebet nem tesz, mint az amúgy s lassan és óvatosan megnyilványuló demokratikus áramlatokat fogja megakadályozni, leszorítani és lehetetlenné fogja tenni ebben az országban azt a gyenge kis demokráciát is, amely a mai elnyomó rendszer mellett még valamiképen ki tudna, alakulni ebben az országban. Amikor jmég a nemzetgyűlés a főrendiházról szóló