Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.
Ülésnapok - 1922-426
A nemzetgyűlés 426. ülése 1925. évi június hó 13-án, szombaton, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A vallás- és közoktatásügyi minister benyújtja jelentéseit a megszűnt országos tanitói nyugdíj- ós gyámalap 1916/1917-1922/1923. óvi állapotáróJ, ós a megszűnt országos tanári nyugdíjós gyámalap 1917/1918—1922/1923. óvi állapotáról. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása, — Eothenstein Mór interpellációja a kereskedelemügyi- ós belügyministerhez a bóesi Arbeiten Zeitung postai szállítási jogának visszaadása ós kitiltásának hatálytalanítása tárgyában. — A belügyminister válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vas s József, Rakovszky Iván, gr. Klebelsberg Kunó, Pesthy Pál, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 55 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja él.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bodó János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovics György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Csik József jegyző ur. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogj 7 az Országos Vitézi Szék június hó 21-ikén, d. e. 9 órakor a Magyar Atlétikai Klub margitszigeti sporttelepén tartja vitézzé avatási ünnepélyét, amelyre Nagy Pál gyalogsági tábornok, hadseregfőparancsnok személyesen hivta meg a nemzetgyűlést. Az ünnepélyen a nemzetgyűlés képviseletében magam óhajtok megjelenni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Bemutatom Csongrád vármegye közönségének négy rendbeli feliratát a főrendiház reformja, a békeszerződések reviziója, kereskedelmi szerződések megkötése, sajtótörvény megalkotása és a mentelmi jog törvénybe iktatása, Szatmár, Ugocsa és Bereg, közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék közönségének feliratát külkereskedelmi szerződések megkötése, végül Zala vármegye közönségének feliratát uj sajtótörvény megalkotása és a mentelmi jog törvénybeiktatása tárgyában. Minthogy a felsőházról szóló törvényjavaslat a tárgyalásra kész ügyek között szerepel. Csongrád vármegyének e tárgyra vonatkozó felirata letétetik a Ház asztalára ; a többi felirat pedig a házszabályok 226. §-a értelmében, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett, kiadatik a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ujabban az alábbi megkeresések érkeztek a nemzetgyűlés elnökségéhez.: a budapesti kir. főügyészségtől Vanczák János képviselő ur 22 rendbeli ; Esztergályos János 2 rendbeli ; dr. Ulain Ferenc 2 rendbeli ; továbbá Jankovich Bésán Endre gróf, Drozdy Győző, Dénes István, Wild József és Gömbös Gyula képviselő urak 1—1 rendbeli mentelmi ügyében. A mentelmi megkeresések a házszabályok 182. §-ának első bekezdése értelmében áttétettek a mentelmi bizottsághoz. Napirend szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. 750, 817) részletes tárgyalása, még pedig a cím. Szólásra következik Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur, aki legutóbbi ülésünkön beszédének elhalasztására engedélyt nyert. A szó HegymegiKiss Pál képviselő urat illeti. Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) A régi időknek liberálisabb elnöki felfogása szerint a címnél módjában volt az ellenzéknek választ adni az általános vitában elhangzott azokra a ministeri nyilatkozatokra, amelyek a vita megkerülésével, a vita bezárása után hangoztak el, és amelyekben foglalt érvekre vonatkozólag az ellenzék választ nem adhatott. Elnök : A képviselő urnák a részletes tárgyalásnál a címnél, csakis a címhez van joga szólni ! Hegymegi-Kiss Pál : Igen, a címhez szólok. Elnök : Reflektálni méltóztatik . . . Hegymegi-Kiss Pál : Nem reflektálok. Talán nem figyel rám az elnök ur. A címmel azonban mégis részletesebben kell foglalkoznunk azért, mert hiszen a választások titkosságának eltörlése mellett a második főkérdés a választójogi törvényjavaslatban az, hogy a kormány a nemzetgyűlés helyett egy kétkamarás-rendszert kivan beállítani és mi már tulaj donképen az alsóházi, a képviselői választójogról tárgyalunk. Nekünk tehát jogunk van a címnél álláspontunkat kifejteni abban a tekintetben, vájjon helyes-e a mai törvényhozótestületnek kétkamarás-rendszerre való felbontása. Az én nézetem és társaim nézete szerint is ennek a kérdésnek tárgyalása ezúttal nem időszerű, mert az a nemzetgyűlés, amelyet 1920-ban széleskörű választójoggal ideküldtek és amely nemzetgyűlés utódjának tartja magát ez a második nemzetgyűlés is, még nem teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket az 1920. évi I. te. szerint magára vállalt. De nem tartjuk időszerűnek^ ezúttal a törvényhozótestületnek kétkamarás-rendszerre való taglalását, azért sem, mert NAPLÖ XXXIII. 9. H
