Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-424

148, A nemzetgyűlés 424. ülése. 1925. évi június hó 9-én, kedden. verses elbeszélése Oroszországról, amely nagy j verses költeményben, amelynek az a címe : »Ki él boldogan a cári Oroszországban« el van mondva, bogy néhány orosz paraszt, akinek épén nem volt jobb dolga, hamuban sült pogácsát tett a tarisznyájába és nekiindult Oroszországnak, megkeresni azt, hogy vájjon ki él boldogan Oroszországban? Erre azután azt találták heten, ezek az orosz parasztok, hogy nincs ott boldog ember, mindenkinek meg van a maga baja. Ha mi igy végigmennénk Magyarország lakosságán és ugy elmennének a magyar ministerek és végig kérdeznék heten (Rupert Rezső : Annyiba kerülne nekik, mint Karcag !) Magyarország lakosságát, ugy inkognitóban, hogy ki van megelégedve a választójogi javaslattal, különösen melyik társadalmi népréteg az, amelyik függetlenül tudja gyakorolni a maga szavazati jogát, abban az esetben mit tapasztalnánk. Méltóztassanak megengedni, hogy én is ugy végigmenjek Magyarország lakosságán s vegyem először a köztisztviselőket. A köztisztviselőknek két fajtája van. Az egyik az, aki befolyásol, a másik az, akit befolyásolnak. Az, aki befolyásol. . . (Putnoky Sándor : A harmadik, amelyiket nem lehet befolyásolni !) Hogy nem lehet köztisztviselőt befolyásolni? Itt egy konkrét dolog. Épen ma reggel berendelték a köztisztviselőket a hivatalokba és közölték velük, hogy a főnökök személyes felelőssége mellett az Ébredő Magyarok Egyesületének holnapi tüntető felvonulásán minden köztisztviselő személyesen résztvenni köteles. Ez az egyik. A másik, hogy nem lehet a köztisztviselőt befolyásolni? (Putnoky Sándor : Vannak sokan, akiket nem lehet !) Igen t. képviselőtársam, vannak olyan tiszteletreméltó kivételek, akiket nem lehet. De ha egy jó főszolgabiró kezébe kerül az a jegyző, vagy az a községi irnok, szeretném én azt látni, hogy ne azt csinálja, amit a főszolgabiró neki parancsol, hanem azt, amit ő m aga jónak lát. Tessék csak kimenni a gödöllői járásba, nincs olyan messze Budapesttől, mint a világ vége. Ott van vitéz Endre László főszolgabiró ur. Ott nemcsak hogy a köztisztviselőknek kell azt csinálniok, amit a főszolgabiró parancsol, hanem amikor a vonat keresztül megy a gödöllői járáson, még a vonatban sem mernek beszélgetni egymással, mert nem tudják, hogy vitéz Endre László főszolgabiró urnák fülébe jutván, mi lesz annak a következménye. Kétféle köztisztviselő van tehát. Az egyik köztisztviselő az, aki befolyásol és a másik köztisztviselő az, akit befolyásolnak. Hogy mi mindent lehet csinálni egy köztisztviselőnek ilyen jó kis nyilt szavazás mellett, erre nézve nem kell arra a régi világra emlékeztetnem, amikor a községi birót akként választották, hogy bejött a főszolgabiró és azt mondotta, hogy jelölöm ezt — aki az ő jelöltje volt — és másik kettőt, akit a község nem akart. De ha azután a község mégis azt mondta, hogy ő nem azt akarja, akit a főszolgabiró akar, akkor az történt meg, ami most nem is olyan régen a rákosligeti (Egy hang a szélsőbaloldalon : Rákoscsabai !) községi biróválasztásnál, ahol mikor láttam azt, hogy a főszolgabiró ur semmiesetre sem akarja azt megválasztatni, akit a lakosság akar, akkor a főispán urat megkértem, hogy legyen olyan szíves, eszközölje ki a főszolgabiró urnái, hogy jelöltesse a nép jelöltjét ; ne tessék gondolni, hogy valami szélsőséges embert, egy vasúti tisztviselőt (Putnoky Sándor : Nem lehet befolyásolni sem alulról, sem ..felülről !) De azt jelölnie kell, akit a nép akar. Erre az történt, hogy bejött 9 óra előtt 5 perccel, megállapította, hogy 3 óra van, kiment az erkélyre és kihirdette, hogy egyhangú határozattal í megválasztották ezt meg ezt községi bírónak, természetesen nem azt, akit a község akart. A köztisztviselők függetlenségéről nyilt szavazás mellett beszélni nem lehet s azt hiszem, igen t. uraim, aki a szivére teszi a kezét (Egy hang a szélsőbaloldalon : Nincsen szivük !) — szive mindenkinek van, mert akinek nincs, az meghalt, — az megállapíthatja azt, hogy igenis Magyarországon köztisztviselő nyilt szavazás mellett csak arra adhatja le szavazatát, akit az ő felsőbbsége akar, mert ha nem, nem épen ebből kifolyólag, de más dologból kifolyólag jöhet egy jó kis hivatali vizsgálat. Megvizsgálják a községi jegyzőnek vagy sokszor még a főszolgabírónak is a hivatalát és szeretném én azt a községi jegyzőt vagy főszolgabírót látni, akinél, ha Magyarországon akarunk találni bibit, annál bibit ne találjunk. Itt maradnak még a másik oldalon a magántisztviselők. Mondjuk, annak a magántisztviselőnek a főnöke nem olyan irányban óhajtja a maga tisztviselőjét befolyásolni, mint amilyen irányban az a kormánynak kellemes volna ; mondjuk van egy gyártulajdonos, vagy egy nagy pénzintézetnek többségi részvényese, aki esetleg nem is magyar, mondjuk egy cseh-szlovák vállalat Magyarországon felvásárolja a bankok és részvénytársaságok óriási majoritását és az nem a kormánypártot, hanem — mondjuk — esetleges nem létező, de mindenesetre a kormánynak vagy nemzeti szempontból az országnak is kellemetlen pártot akar támogatni. Hát t. képviselőtársaim, van-e ebben az országban olyan magánvállalat, amelynek tisztviselője, ha a vezérigazgatója kiadja a parancsot, hogy nyilvános szavazás mellett ide fogsz szavazni, vagy pedig korteskedni fogsz az én jelöltem érdekében, mer nem amellett kortesekedni, nem oda szavazni, ahova az ő vállalati főnöke parancsolja? T. Nemzetgyűlés ! Ma. nemcsak az állami hivatalokban, hanem a magánhivatalokban is van B-lista, majdnem ugyanolyan nagy, sőt sok vállalatnál nagyobb, mint az állami hivatalokban. Ma már a munkások függetlensége is lassankint illuzóriussá válik, különösen a vidéki kerületekben azért, mert a munkásnak is ebben a nyomorult gazdasági helyzetben, • amelyet egyrészt Trianon teremtett meg, másrészt megteremtett az ország rossz pénzügyi politikája, de más minden embernek is, akármilyen szánalmas, nyomorult helyzetben van is, örülnie kell azon, hogy egyáltalában kenyere van. "De ha nézzük tovább az iparosokat és kereskedőket is a függetlenség szempontjából, abból a szempontból, hogy vájjon egy iparos vagy pedig kereskedő — érteni alatta a kisiparost és kiskereskedőt, de még a nagykereskedőt és nagyiparost is — független ember-e vájjon azt teheti-e, amit szive vágya kivan, odaadhatja-e szavazatát, ahová lelke szerint szavazni szeretne, erre az a válaszom, hagy csak nagy és gazdaságilag független államban, amikor az emberek nincsenek ráutalva náluk hatalmasabbak támogatására, olyan helyzetben vannak független exisztenciák. De elsősorban nem független exisztencia a kiskereskedő és a kisiparos olyan államban, amelyben őket állandóan kedvezményezni vagy sújtani lehet, amelyben őket állandóan cukorral le lehet édesgetni vagy korbáccsal lehet verni, aszerint, amint kellemesen, vagy kellemetlenül viselkednek. (Rupert Rezső : Adókivető bizottsággal !) Adókivető bizottságokkal, forgalmi adókivetésekkel, derék forgalmi adóellenőrökkel. (Rupert Rezső : Rémes ország ! A dolgozó, becsületes ember csupa üldözésnek van kitéve !) Elnök : Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék megengedni, hogy a képviselő ur elmondhassa beszédét ! Fábián Béla ; Különösen ma ez a szituáció a kiskereskedelem és a kisipar körében, mikor