Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-412

96 • A nemzetgyűlés 412. ülése hozzájárul. (Lendvai István szólásra jelentke­zik.) Milyen címen kivan a képviselő ur szó­lani. (Lendvai István: Félreértett szavaim helyreigazítása címén!) A képviselő urnák a azét megadom. Lendvai István: T. Nemzetgyűlés! Nekem házszabály adta módom nincs ahhoz, hogy a«?, elnöki enunciációval szembeszálltak. Iménti felszólalásom befejező mondatát abban a tu­datban használtam, hogy az általam aposztro­fált képviselő ur azt a lapok általi is közölt kifejezést valóban használta velem szemben. Egyébként nekem tökéletesen mindegy, hogy kivel szemben használta, engem csak az érde­kel, vájjon ebben a teremben használtaiéi? (Felkiáltások a baloldalon: Használtai) Amennyiben bebizonyosodnék, hogy ő ezt a kifejezést sem velem szemben, sem mással szemben nem használta, természetes, hogy itt, a nemzetgyűlés saine előtt kijelentem, hogy tárgytalannak tekintem iménti kijelentésemet. (Derültség.) Méltóztassanak azonban nekem megengedni, de ebben a teremben, ahol soha ilyen kijelentést még legszélsőségesebb kifeje­zéseim során sem használtam, ezt természete­den — à bon chat bon rat — igy kellett vissza­utasítsam. Amennyibe« pedig a t. Nemzetgyű­lés színvonalát és méltóságát sértettem volna meg akaratlanul azzal, hogy ugyanazt a kife­jezést visszavágtam egy egységes képviselő ur felé, ezennel legsajátabb indításból, belső szán­dékból tisztelettel bocsánatot kérek a t. Nem­zetgyűléstől. Elnök: Az idő előrehaladván, napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy leg­közelebbi ülésünket holnapután, pénteken dél­előtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az országgyűlési képviselők válasz­tásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javasla­tomhoz hozzájárulni 1 ? (Igen!) Ha igen, ily ér­telemben mondom ki a határozatot. A tegnapi ülésen .tett bejelentésnek meg­felelően a házszabályok 197. §-ának ötödik be­kezdése értelmében fel fog olvastatni a belügy­minister urnák Írásban adott válasza Dénes István képviselő urnák f. évi május hó 6-án bizonyos „felsőbb hatóságok" törvénytelen éá alkotmányellenes magatartása és a földmun­kásság sanyargatása tárgyában Írásban /elő­terjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy az interpellációra adott választ fel­olvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa): „T. Nem­zetgyűlés! Dénes István nemzetgyűlési képvi­selő urnák a Magyarországi Munkáspárt ki­küldötteinek tiszteletére Nagyba iihegyes és Kunmadaras községekben rendezett párt­vacsora, illetőleg közebéd megakadályozása tárgyában beterjesztett interpellációjára; vo­natkozólag van szerencsém a következőkben válaszolni: A vizsgálatot ezekben az ügyekben annak idején haladéktalanul megindítottam és ennek eredményeképen a következő tényállást álla­pítottam meg: ad. I. Április hó 19-én délután a nagybán­hegyesi főjegyző telefonon jelentette a mező­kováesházai főszolgabírónak, hogy az ottani munkásság Dénes István és társainak részvéte­lével aznap este társasvacsorát akar rendezni. Sürgős utasítást kért annál is inkább, mivel — vasárnap lévén — nagyobb számú érdeklő­dőre volt kilátás. A főszolgabíró az előkészüle­tekből azt látva, hogy a vacsora csak ürügy nyilvános népgyűlés megtartására, amelyre pedig engedélyt — noha az ily engedély kérésé­25. 'évi május hó 20-án, szerdán. nek szükségességére a főjegyző már joelevö figyelmeztette az érdekelteket — senki sem kért, értesítette a jegyzőt, hogy a vacsora meg nem tartható s hogy erről az érdekelteket tá­jékoztassa. Egyben felhívta a csendőrörsöt, hogy amennyiben Dénes István vagy más politikus a községben megjelennék, a részvéte­lükkel tartandó összejövetelt akadályozza meg. Az örsparancsnok a kapott felhíváshoz hiven hatodmagával megjelent a községben s amikor Dénesék megérkeztek, az örsparancsnok a köz­ségházán közölte a képviselővel — még pedig a főjegyző és a Dénes társaságához tartozó Domonkos Pál és Molnár nevű pártvezérek jelenlétében — a főszolgabírótól kapott utasi­tást s a legnagyobb udvariassággal arra kérte a képviselőt, hogy a vacsorán, illetőleg az ösz­szejövetelen ne vegyen részt, mert ez — enge­délyhiány miatt — nem tartható meg. Dénes tiltakozott, kapacitálta az örsparancsnokot, aki azonban természetesen nem engedhetett, és Dénesnek arra a kérdésére, hogy mi történnék, ha ő mégis megjelennék az összegyűlt embe­rek között, s megtartanák a vacsorát, azt fe­lelte, hogy ezt — a kapott utasításhoz híven — meg fogja akadályozni. Dénes látván, hogy a parancsnok hajthatatlan, kíséretével egy má­sik kocsmában megvacsorázott, ahonnét elő­zőleg a főjegyző és a csendőrőrparancsnok a közönséget lassanként és szépszerével eltávolí­tották. A piactéren hullámzó közönség is a leg­csekélyebb ellenállás nélkül oszlott szét. A kö­zönség általában nyugodtan viselkedett, egy­általában nem fogta fel tragikusan a dolgot, s feltehetőleg azért nyugodott meg az intézke­désekben, mivel belátta, hogy a községi főjegy­zőnek — aki előre figyelmeztette őket az enge­dély szükségességére — igaza volt. Lövetés kilátásba helyezéséről szó sem esett. Dénes rövid ideig- tartó vacsorázás után egy magán­házba távozott s nemsokára kíséretével együtt kocsin elhagyta a községet. A jelentések külön is kiemelik a csendőrtiszthelyettes okos, hig­gadt és tapintatos magatartását. ad. II. A künmadarasi esetre vonatkozó tényállást az alábbiakban van szerencsém be­jelenteni : A földigénylők megbízottai folyó évi má­jus hó 3-ára kérték le Dénes Istvánt oly célból, hogy^ tájékoztassa őket a földreform miben­állásáróí. Dénes István helyett Pajzs Zsigmond és Szokoli Béla, a Magyarországi Munkáspárt elnöke, illetőleg titkára jelentek meg, akik nem is voltak megbízva a földigénylők képviseleté­vel. Feltehető volt tehát, hogy a munkáspárt megszervezése céljából jelentek meg, anélkül azonban, hogy az e célból szükséges gyűlés tar­tását ^előzetesen bejelentették volna. A községi jeg*yző, aki vasárnapon a főszolgabiróval tele­fonon érintkezni nem tudott, értesülvén a gyü­lekezés nagyobb méretéről — tekintettel arra, hogy senki sem kért s kapott gyűlés megtar­tására engedélyt —, felhívta a csendőrség figyelmét arra, hogy ha gyűlés jellegű össze­jövetelről volna szó, kellő tapintattal szólítsa fel a megjelenteket a távozásra. Az ebéden eleinte csak néhányan vettek részt, -később azonban mind nagyobb számban gyülekezett a közönség. Mikor a csendőrjárőr a helyszínen megjelent, már mintegy 200—250 főből álló tömeg volt jelen nemcsak a házban, s a ház udvarán, hanem a kerités mellett az uccán is. Ennek dacára a járőr az igazoltatást csak akkor teljesitette és a megjelenteket szétosz­lásra csak akkor Szólította fel, amikor az ebé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom