Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-411

A nemzetgyűlés 411. ülése 1925. báztatni ezért, mert a magyar nép tanulékony, szereti az iskolát, művelődni akar, tanulni akar, ellenben hibás a kormányzat, hibásak voltak a kormányok, mert nem állítottak fel iskolákat. Állítottak fel iskolákat a nemzetiségi vidékeken, állítottak fel Erdélyben a románoknak és fent északon a tótoknak azért, mert azok állandóan kormánypárti, hűséges mameluk-kép viselőket választottak, ellenben a színmagyar Alföldet és a dunántúli vidékek színmagyar lakosságát elhanyagolták, mert nem bírták politikailag" ennek a lakosságnak a bizalmát. A ministerelnök urnák egy másik állítása, hogy mivel a földbirtokreform törvény végrehajtása még nem történt meg és ez a törvény még mindig foglalkoztatja a kedélyeket, ezért nem akar titkos választójogot adni, mert e tekintetben fél a felizgatott nép megnyilatkozásától. Kérdezem, hogyha ezt a törvényt, amely 1920-ban hozatott — az 1920 : XXXVI. te. a földbirtokreform törvény —, miért nem hajtották végre, kinek a hibája, kinek a bűne ez, ha nem a kormánynak a hibája és nem a kormánynak a bűne. Ernszt Sándor igen t. képviselő ur azt mondotta beszédében, hogy ezt a törvényt végrehajtották, ezt tagadó közbeszólásomra pedig azt mondotta, hogyha nem hajtották volna kellőképen végre, ugy majd lesz bennük erő és akarat, hogyha kell, uj törvényt csináljanak és ha kell, még erősebb eszközökkel hajtsák azt végre. Köszönettel veszem tudomásul ezt a kijelentését, de minhogy ő még ministeri székben nem ült, nem tudom azt magamévá tenni. A ministerelnök ur, aki felelős a törvényjavaslat végrehajtásáért, valamint a földniivelésügyi minister ur és az igazságügyminister ur, akik meg vannak bizva ennek a törvényjavaslatnak végrehajtásával — sajnos — ilyen kijelentéseket nem tettek. Ma öt esztendővel a törvény megszületése után, ha el is fogadom az Országos Földbirtokrendező Bíróság adatait valóknak, akkor is körülbelül 500.000 katasztrális hold földbirtok az, amely szétosztásra került, amely megváltatott, ezzel szemben azonban oly nagy azoknak a száma, akik igényelnek, hogy nagvon sok százezer ember van. akik a földbirtokreform áldását egyáltalán nem. élvezhették, mert mezőgazdasági kereső népesség 1,336.000 van ebben a csonka országban az egy < holdtól tíz holdig terjedő földbirtokosok száma 178.000, a tiz holdon aluli földbirtokosoké 334.000, a kisiparosoké 51.000, a segédeké 18.000. Kell, hogy mindezek a kategóriák is részesüljenek a földbirtokreform áldásában, tehát több, mint másfélmillió, közel kétmillió ember az, akiknek a földbirtokreform végrehajtásával földhöz kell jutniok. Ez a kétmillió ember kapott 500.000 katasztrális hold földet, tehát ha elosztom közöttük az eddig kiosztott földbirtokmennyiséget, akkor alig egynegyed hold jut egy-egy embernek, holott a törvény a teljesen nincsteleneknek 3 holddal való ellátását, a törpebirtokosoknál pedig a birtoknak 15 holdig való kiegészítését rendelte el. íme tehát a íöldbirtokreformítörvényt olyan kis arányban, olyan gyenge eredménnyel hajtották végre, ahogy nem lehet elfogadni és tudok városokat, falvakat — ilyen irányban már számtalanszor interpelláltam —, ahol például a házhelytöryényt sem hajtották: végre, pedig égre-fÖldré esküdözve^ Ígérték, hogy ezt már csakugyan végrehaitíák. Mondom, számtalan várost tudok — többek között Makót —, nagyközségeket és kisközségeket, ahol a földbirtokrefornitörvényt magát néni hajtották végre, vag^ ! évi május hó 19-én, kedden. 61 amennyiben az eljárást megindították, az még mindig folyik, még mindig felebbezés alatt van, még mindig' nem jött meg az Ítélet, vagy amennyiben megjött volna, az Ítélet végrehajtása szünetel, akadályoztatik, mert amit az igen t. ministerelnök urat illetőleg Eckhardt Tibor t. barátom rámutatott arra, hogy csepeli Weisz Manfréd derekegyházi uradalmának megmentése érdekében a ministerelnök ur a bíróságot befolyásolni kívánta és levelet irt az Ofb.hez, ugy valószínű, hogy még több irányban is röpködnek levelek az Országos Földbirtokrendező Biróság embereihez, mert abból a kevés eredményből, melyet látunk, azt állapítjuk meg, hogy a törvényt olyan értelemben, olyan eredménnyel, ahogy azt, az ország lakossága várta, nem hajtották végre. Ezért nem én és nem a baloldalon ülő többi képviselőtársaim vagyunk felelősek, hanem kizárólag és egyedül a kormány, amely ígérte ennek a törvénynek végrehajtását, és az a párt, amely ezt a kormányt támogatja, amelynek programmpontjai között hat pontban van benne különböző megvilágításban a földbirtoktörvény végrehajtása és biztosítása. Ök ketten viselik a felelősséget és én merem arra kérni a kormányt, hogyha azt gondolja, hogy ez a megállapítás nem színtiszta igazság: rendelje ma el a választást a Friedrich-féle törvényesített rendelet értelmében, vagy rendelje el a választást ma az önök által hozott diktatórikus, jogfosztó törvény alapján, akkor is tapasztalni fogják önök, hogy ez^ a nemzet nagyon jól tudja, hogy mi történt és a nép lesújtó ítéletet fog hozni azok fölött a képviselők és afölött a kormány fölött, akik és amely a földreform után most már a választójogot is elárulta. T. Nemzetgyűlés! A ministerelnök ur meg yaxb elégedve a kisgazdapárt állásfoglalásával és a demokráciát bennük látja. A demokrácia olyan világfelfogás, vagy világáramlat, amelynek definíciója és megállapítása Magyarországon nem patentirozható ugy, hogy kizárólag csak egy párt használhatja. Azt a tényt kívánom leszögezni, hogy M*»"~~-ország ma egyetlen olyan állam egész Európában, amely az általános titkos választójogot megtagadja. Az összes többi államok, Németország, Anglia, Franciaország", Belgium, Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia, a szovjet alapon működő Oroszország — ez utóbbi diktatórikus alapon — Olaszország és az összes balkáni államok, az összes utódállamok mind-mind a titkos választójog alapján állanak. Mokcsay igen t. képviselőtársam hivatkozott keletre. Azt mondotta, tagadjuk meg a nyugati kultúrát, mert az ezzel rendelkező népek osztották fel Magyarországot (Mokcsay Zoltán: Nem mondtam, hogy tagadjuk meg!), menjünk keletre, mert a keleti népeknél találjuk meg azt a szellemi felsőbbséget, amely az etikai felsőbbségből kifolyólag hivatva van arra, hogy a világot kormányozza és vezesse. Ennek a kérdésnek egész irodalma van már, egyet azonban figyelmébe ajánlok igen t. Mokcsay képviselőtársamnak és ez az, hogy azok a nemzetek, amelyekre ő hivatkozott, még keleten is, tehát a turáni felsőbb nemzetek világában, politikai tekintetben már mind a titkos választójog alapján állanak. Ő tudja azt, hogy például Musztafa Kemal pasa, az uj Törökország megteremtője és megmentője r teljesen átalakította országának politikai és társadalmi struktúráját. Elkergette azokat a vezető ^ férfiakat, akik kormányoztak, a szultánt, a főpapságot s a legszélesebb demokratikus jogon hívta be a török nép katonáit, asszonyait és