Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-410

A nemzetgyűlés 410. ülése 1925. évi május hó 15-én, pénteken. 37 olyan nézetekkel, olyan egyoldalúsággal találkozik, hogy a tunguzok és baskirok országába képzeli magát". (Létay Ernő: Borzasztó demagóg volt Széchenyi!) Vájjon ma másképen vanT Vájjon nem kellett-e ma is támadást kapnom épen a magyar nép fiától, mert merészeltem a magyar nép széles rétegeit védeni és az. ő érdekében emel- j tem fel szavaimat? (Rassay Károly: Tunguz dolog ez!) Méltóztassanak csak nyugodtan megállapítani azt, hogy valahányszor felszólaltunk erről az oldalról a földmunkásság érdekében, nem a legnagyobb támadásban volt-e részünk, azért, mert ennek a néprétegnek érdekeit kivanjuk érvényesíteni. A földesúr és vármegye kezet fogott egymással, írja Acsády a jobbágyság helyzetéről . Hát ma, nem ez! a helyzeti Nem kell-e azt a szomorú tényt tapasztalni, hogy ma is kezet fog a vármegye a vármegyét vezető földesurakkal? Miért? Azért, mert a pórnépet lehetőleg el akarja nyomni és a földre tiporni. Méltóztassanak csak figyelembevenni azokat a panaszokat, amelyeknek hangot adtunk ebben a nemzetgyűlésben. Megtámadták a parasztságot, annak gyülekezési jogát, elkobozzák lapjait szó nélkül, indok nélkül, betiltják, lapja nem lehet ez országban ugyanakkor, amikor a kormány felállította a maga lapjait. Nemi tudom, hogy nem azért tiltja-e be a mi lapjainkat, hogy az ő lapjai jobban menjenek. (Rassay Károly: Valószínű! — Egy hang jobb felől: Melyik lapot tiltotta beí) Pl. a Eögöt is betiltotta! (Egy hang jobbfelől: Nincs is lapja a, kormánynak! — Janka Károly: Melyik a kormány lapja!) Ott van pl. az, Orosházi Friss Hirek, a Makói Friss Újság. Hiszen Fényes László leleplezte a ministerein ökséget, hogy felállított egy nyomdát és lapot létesített. Én tehát józan ésszel csak azt az egyet tudom elképzelni, hogy azért csinálja a kormány az ilyen lapbetiltásokat, hogy az ő lapjai üzletileg jobban menjenek és a föld népének ne legyen hangja az országban. A Stádium kérdése is nagyon érdekelné az országot. Én konkrétumokat hozok fel. Elkobozzák ebben az országban a földmunkásság írásait, elkobozzák a földmunkásság pénzét, büntetlenül, felelősség nélkül. Ha pedig feljelentést tesznek ellene, akkor jutalmat kap az, aki elkobozta. (Rassay Károly: Igaz ezt) Annak bizonyságául, hogy a vármegye hogyan fog kezet a nép elnyomóival, felhozom azt, hogy amikor a magyar földmunkásság 1925 január 18-án Budapesten országos kongresszust tartott, Kisújszálláson meg a Dunántúl, Zalamegyében a magyar állampolgárokat lefogták és mint rabokat ott tartották az állomáson, addig, míg az utolsó pesti vonat el nem indult. Amikor pedig elindult az utolsó pesti vonat is, akkor azt mondották, hogy most már mehettek kongresszust tartani. Kérdem önöktől, mi ez, ha nem a legbrutálisabb, a legféktelenebb igazságtalanság és méltánytalanság* a magyar földmunkássággal szemben? (Rassay Károly: De igaz ez kérem? — Simon János: Mi is ugy tudjuk, mint a képviselő ur! Most halljuk először!) Kénytelen vagyok kikorrigálni képviselőtársamat, az összes lapok megírták akkor, tehát nem hallhatta a képviselő ur most először, hanem talán most sikerült képviselőtársaim lelkiismeretét megmozdítani az irányban, hogy segítségünkre legyen ebben a kérdésben. (Simon János: Dénes István biztosan megmozgatja! — Rassay Károly: Nem lehet ezen viccelni! Ez mégis komoly dolog! — Simon János: Nem is viccelünk! — Rassay Károly: Ezt m^ kell cáfolni! Fel k< 11 állnia valakinek a kormány részéről!) íme az történt lent, hogy reám, egy törvényhozóra rászabadították a csendőröket. A nyomomba négy csendőrt küldtek, meggátolták, hogy a polgáu-i összejöjjek vacsorázni, beszélgetni és hiába tettem feljelentést, az

1 a csendőr és az a főszolgabíró ma is a helyén van. (Halász Móric: De ennek semmi köze a választójoghoz!) T. képviselőtársaim, ma lehet ezen mosolyogni. ÍMeskó Zoltán: A választójoghoz nincs köze, de a főbírónak sajnos köze van a választáshoz!) 1. többség, ma önök ezen mosolyoghatnak (Mozgás a jobboldalon.), de meg vagyok győződve arról, hogy rövidesen lesz idő," amidőn önök ezen velem együtt fel fognak háborodni, mert ne higgyék, hogy a széles néprétegek birkamódra fogják tűrni ezeket az állapotokat. Nem képzelik talán, hogy oda süllyed le a magyar nép, hogy ezeket lelki keserűség nélkül fogják nyelni. Megnyugtatom önöket, hogy minden ilyen törvénytelenség, minden ilyen eltipró és elnyomó szándék hatalmas lángot fakaszt a magyar földmunkásságban és figyelmeztetem önöket arra, hogy ne járjanak tovább ezen az utón, mert veszélyes ez az ut. Önök jól tudják, hogy veszélyes, de akkor már,késő lesz majd rám hárítani a felelősséget. Én nyugodt lélekkel merem állítani, hogy e tekintetben nincs különbség a mai és korábbi állapotok között. Valamint 1848 előtt a bécsi udvar a maga fertálymágnás és egész mágnás főispánjait bocsátotta a magyar népre, csak azért, hogy a magyar nép igazi képviselőit elgáncsolja, ugy ma a magyar kormány a főispánokat nem tartja egyébért a helyükön. mint azért, hogy a nép képviselői, a nép érdekeit felkaroló emberek ellen gáncsot vessenek és aknamunkát folytassanak ellenük. (Mozgás a jobboldalon.) T. képviselőtársain, nem mondanám ezt, ha nem volnának nagyon szomorú tapasztalataim. Tisztelet a kivételnek, ezt is hozzá kell tennem, mert van kivétel, de fájdalom, nagyon kevés. Minthogy nem akarom, hogy ezek a konkrétumok, ezek a siílyos természetű vádak viszhang nélkül hangozzanak el. leteszem a ház asztalára a vádakat tartalmazó eme memorandumot abban a reményben, hogy azt önök el fogják olvasni és nem fognak átsiklani felette. r Méltóztassanak megengedni, hogy ezekután rátérjek arra a hihetetlen módra, ahogyan a törvényjavaslat indokolása megindokolja az ítélőképességnek az alapját, azt, hogy miért vette alapul a néary és hat elemi osztályt. Egyszerűen azt mondja a törvényjavaslat, hogy azért köti a négy és hat elemihez a választójogot, mert az általános iskolakötelezettség mellett voltaképen mindenkinek ennél magasabb iskolai képzettséggel kell rendelkezni. Ez nagyon szépen fest papíron, gyönyörűen fest így elméletben. Aki azonban ezt az indokolást csinálta-, az vagy nem ismeri a magyar parasztság életét, vagy nem akarja ismerni. Én inkább azt hiszem, hogy nem ismeri, mert, amint a túloldalról volt szerencsénk hallani egyik kisgazdaképviselőtársamtól és amint gróf Apponyitól volt szerencsénk tegnap hallani, mindenekelőtt nem áll rendelkezésre elegendő iskola, nincsenek elegendő számban hatosztályos elemi iskolák. (Cserti József: Ujabban vannak! Régebben nem voltak!) T. Nemzetgyűlés, ez tény. Egy nemes gesztussal, a kormányzat hibájából tehát kizárnak egy csomó embert a választójogból ezen a címen. Én azonban azt mondom: hiába vannak iskolák, mert az a földmunkás szülő legtöbb NAPLÓ xxxn.