Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-419

306 À nemzetgyűlés 419. ülése 1925. évi május hó 29-én, pénteken. mi nem vagyunk hajlandók elfelejtem és meggyaláztatni. (Ugy van ! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Szent Margit-szigetén, ahol valamikor az a finom és nemes lélek, Szűz Szent Margit királyleány és mindazok a szintén finom és nemes, emelkedett lelkek jártak, akiket Gárdonyi Géza az ő halhatatlan regényében mint Isten rabjait örokitett meg, ezen a Szent Margát-szigeten nem adódhatik ilyes erkölcstelen dolgokra alkalom és mód. (Ugy van ! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) A harmadik motívum pedig az, hogj

r maga a »május királynője« elnevezés is elsősorban bennünk', a római katholikus egyház alázatos híveiben mélységes felháborodást kelt, mert ezt a kifejezést ml szívünk áhítatában csak május királynőjével, a szeplőtelen Szüzanyával kapcsolatban használjuk, s különösen május hónapjában, a májusi ájtatosságok idején imádkozva mondjuk. Ebben a tekintetben szintén nem lehetünk tisztán csak felekezeti alapon, mert az a Szüzanya, akit mi katholikusok különösen tisztelünk, egyúttal Magyarország Nagyasszonyát is kell, hogy jelentse minden becsületes, komoly magyar ember számára, aki a magyar történelmet tiszteli. (Ugy van ! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Én tehát tisztelettel arra kérem az igen t. kormányt, hogyha már vannak — sajnos, hogy nagyon is vannak — itt Budapesten, amelyet maholnap igazán züllött Rómának kell már neveznünk, egyének vagy rétegek, akiknek vagy amelyeknek erkölcsisége összefér az efféle dolgokkal, a:m. kir. kormány és maga a magyar nemzetgyűlés is legalább ne járuljon hozzá ahhoz, hogy ilyesmi lehetővé váljék. Azt hiszem, rövid felszólalásomnak meglesz az az eredménye, hogy az igen t. kormány vagy nem adja meg az engedélyt, vagy pedig, ha már megadta volna, azt az imént kifejtett, — azt hiszem — elég nyomós indokok alapján sürgősen megvonja. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök : A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Gr. Klebersberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Nekem, mint kultuszministérnek, csak óhajtanom kell, hogy azok a nagy egyházi és nemzeti történeti tradíciók, amelyek a Margit-szigethez fűződnek, minél szélesebb néprétegek lelkében ápoltassanak. Viszont a kormány befolyásának bizonyos határt szab az az körülmény, hogy a sziget hasznosítva van. (Rakovszky István : És a közrendészet?) A rendészet szerveinek van fentartva— és e részben nem vagyok illetékes nyilatkozni ~r. az afelett való ügyelés, hogy olyan ünnepély ne rendeztessék, vagy amennyiben ünnepély rendeztetik, az olyan alakot ne öltsön, amely a jogos érzékenységet sértené. (Helyeslé a jobboldalon,) - Elnök : Napirend előtti felszólalás vita- és határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, napirendünk szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. ?5(), 817.) tárgyalásának folytatása' Szólásra következik? :..-••.• Lány János jegyző : Halász Móric ! Halász Móric : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) A vitának ebben az előrehaladott stádiumában nem azért szólalok fel, hogy a jogok kiterjesztése vagy a választások tisztasága vagy titkossága szempontjából valami különösebb érveket hozzak fel, hanem felszólalásra bir engemet több képviselőtársamnak tegnap és tegnapelőtt elhangzott beszéde, amelyekre azt hiszem, mégis csak válaszolni kell errol'az oldalról is. 1 Ami a választójog kérdését illeti, a mi pártunk állásfoglalását igen-igen szépen kifejtette Mokcsay Zoltán és Bessenyei Zénó képviselőtársam. (Ugy ê>àn.L>-Ugy van ! jobbfelől. — Egy hang á szélsőbaloldalon : Szijj Bálinl !) Ő a maga nézetét fejtette ki. Kifejtette álláspontunkat a Budapesti Hírlapban igen szépen megirt vezércikkében Nagy Emil t. képviselőtársunk is. Szebben, jobban ugy sem tudnám elmondani mindazt, amit ők elmondtak. Az ellentétes álláspont szószólói viszont a túloldalról gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula és Rassay Károly igen t. képviselőtársaim voltak, akik szintén nagyon szépen fejtették ki felfogásukat a kérdésben. Az ő szempontjukból nekik igazuk van. Alapos megfontolás tárgyává tettük termé-' szetesen az ő általuk felhozott indokokat is Igen nagy hatással volt valamennyiünkre Eckhardt Tibor képviselőtársunk felszólalása, aki az egész világ összes államainak választójogával foglalkozva, kimutatta, hogy ott, ahol az általános és titkos választójogot behozták (Pikler Emil : Mindenütt !) — jó, hát mindenütt — mindenütt bajok vannak. (Pikler Emil : Szegény Amerika a tönk szélén van ! — Rassay Károly : Szegény Anglia ! — Propper Sándor : Fejezzük ki részvé

: tünket Angliának ! Nálunk nincsenek bajok ?) Ő is kereste azt az utat és módot, amelynek alapján az általános és titkos választójog veszedelmeit elhárítani lehet. (Reisinger Ferene : Ki kell küldeni Kuna P. Andrást Angliába kormánybiztosnak ! — Kuna P. András : Maga is elmehetne a zulukafferekhez ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, mindkét oldalon ! Halász Mórié : És valóban, amikor a kuriális rendszer behozataláról beszélt, nagyon alaposan és erősen revideálnunk kellett gondolkozásunkat, hogy vájjon ne próbáljuk-e meg, hogy a törvényjavaslaton kiigazításokat tegyünk. Lendvai igen t. képviselőtársam felszólalásában szintén egy igen-igen nehéz kérdésre adott fele letet itt a nemzetgyűlésben. Mert hiszen igen sokan vagyunk itt, akik sohasem tudtuk megérteni, hogy miképen történhetik meg az, hogy a szélső jobb és a szélsőbaloldal egy és ugyanarra a plattformra jut a titkosság kérdésében. (Pikler Emil : Az antiszemitizmusban is egy állásponton vannak ! —• Lendvai István : Hála Istennek, abban egyek vagyunk !) Mindenesetre ő feladatát a maga szempontjából megoldotta. Sajnálom azonban, hogy engem mégsem tudott meggyőzni álláspontjának helyességéről és ilyenképen nem tudok arra az álláspontra helyezkedni, amelyiken ő volt. A tegnapi ülés folyamán Szeder képviselőtár- • sam olyan kijelentést tett, — erre egészen röviden akarok csak kitérni, —• hogy a munkásosztályból sohasem kerültek ki árulók. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Helyes. Nem is arról van szó, hogy mi itt az árulások szempontjából versenyezzünk, hogy vájjon ebből vagy amabból az osztályból került-e ki több áruló. Csupán felhívom t. képviselőtársam figyelmét arra a körülményre — és itt nemcsak Magyarországra gondolok, hanem az összes nemzetekre, — vájjon minden egyes nemzet szempontjából azok a kommunisták, akik a határon kívül élnek, a nemzetre nézve nem hazaárulók-e ? (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől és a középen.) Ezt mint kérdést vagyok bátor feltenni. Azt mondta, hogy a munkásosztályból nem kerülnek ki hazaárulók. Hát Kun Béla, Szamuelli, Bokányi, akik az országon kivül élnek? (Egy hang jobbfelől : Ebben igaza van Szedernek, mert azok sohasem voltak munkások !) Mert ők vagy nem voltak annak a munkásosztálynak tagjai — s akkor elfogadom ezt az álláspontot — vagy azok voltak s akkor kérdezem, vájjon kotrekt cselekedeteket követtek-e el a múltban? Nem képzelem, hogy Szeder képviselőtársam azonosítsa magát velük. (Szeder Ferene : Bokányi miben volt hazaáruló?) — Lehet beszélni, azt hiszem arról is, hogy uj hazájában mit követett el. Méltóztatnak