Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-418

A nemzetgyűlés 418. ülése 1925. évi május hó 28-án, csütörtökön. 303 érteni —, mert tényleg nem is megbízhatatlan, vagy legalább is van olyan megbízható a falu népe, mint amilyen a városé. Ha pedig ebben egyetértünk, akkor ennek a következménye az, hogy a falu népét nem szabad szigorúbb ellen­őrzés alá vonni a város polgárságánál. Épen ezért az egész vonalon titkosan kell a . választójogot gyakorolni. Hiszen a javaslat maga is elismeri, hogy azokra terjeszti ki a választójogot, akik arra érdemesek és méltók. Ha érdemes és méltó az a polgár a választó­jogra, bizzuk rá, hogy ő ezzel a jogával méltó­képen és meggyőződéséhez hiven is éljen. Mi hivei vagyunk a lajstromos szavazás­nak, mert felfogásunk az, hogy a kisebbségnek is kell képviseletet biztosítani. Az egész vona­lon, a.z egész országban kívánjuk a lajstromos szavazást, mert ez nem csak i azt eredményezi, hogy a kisebbségek is képviselethez jutnak, hanem azt is, hogy az ervek harcát fogják megvívni és nem a személyek harcát. Nem az a lényeges, hogyan hivják a képviselőt, hogy ki az a képviselő, hanem az lesz mindig a lénye­ges, hogy milyen politikai irányt vall és követ. A lajstromos szavazással tehát az elvek csa­tája fog bekövetkezni. Minthogy mi az elvek harcát akarjuk kifejleszteni, azért lajstromos szavazást, kisebbségi képviseletet akarunk. Minhogy ez a javaslat ezt nem biztosítja, rajta leszünk, hogy azt minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel meg is akadályozzuk. Csak még egyről emlékszem meg — és ez is egyike a súlyos kifogásoknak —, ami a nevetségességig megy és ez az, hogy nyílt szava­zás mellett kötelező szavazást akar ez a javas­lat. (Esztergályos János: Ez a legnagyobb ter­ror!) Ez tényleg alkalmas arra, hogy terror legyen. Mert nem enyhíti a súlyos kritikát az sem, ha azt mondja a javaslat, hogy nem kell szavazni, csak megjelenni tartozik a választó­polgár az urnák előtt. Olyan bolond ember nem lesz, aki elmegy az urnák elé és azt mondja, hogy a két jelölt közül egyikre sem szavazok. Arra nem fog vállalkozni senki, hogy az egyiket is, a másikat is maga ellen uszítsa, hanem azt mondja: inkább választom az egyik rosszat és így tartom fenn a jó­viszonyt, a másik haragudjon rám. Ahhoz tehát nem igen lesz ereje a választónak, hogy egyikre se szavazzon és egy következő válasz­tásnál, ha ezzel a rendszerrel fognak választani, meg fognak győződni a képviselő urak, hogy nagyon kis számmal lesznek olyanok, akik el­mennek a választási urnához és ott bátran ki­jelentik, hogy én pedig nem szavazok senkire. Ezt nem fogja senki megtenni és meggyőző­dése ellenére is inkább vállalja az egyik rosz­szat. Azt hiszem, hogy ez a rendszer nincs sehol, Európa egyetlen választójogi törvénye sem ismeri a nyílt szavazás mellett való köte­lező szavazást. Ez magyar specialitás akar lenni, de nem lehet magyar sem, mert a ma­gyar igazsággal, a magyar felfogással ellen­kezik. Minthogy ezeket a kifogásokat támasztjuk mi a törvényjavaslattal szemben, minthogy a törvényjavaslat nagyon messzire esik a keresz­tényszocialistapárt programjától, azért mi tel­jesíteni fogjuk a részletes vitánál kötelessé­günket, hogy a többséget jobb belátásra bír­juk. Javaslatokkal fogunk előállni, módosítá­sokkal fogunk próbálkozni, teljesíteni fogjuk alkotmányos kötelességünket. Ha pedig ez si­kertelen lenne, egész természetes, hogy annak minden ódiumát, a teljes felelősséget a kor­mányzópártra, a többségre hárítjuk és hisszük, hogy ez a felelősségre vonás nem is fog soká elmaradni. Kivánnám, hogy a többségi párt is békés megoldást találna, hogy ezt a kérdést nyugvópontra vihessük; ezt azonban nem látom. A törvényjavaslatot nem fogadom el. Elnök: A vitát megszakitom s napirendi javaslatot teszek. (Halljuk! Halljuk!) Javas­lom, hogy a legközelebbi ülésünket holnap, pénteken, f. hó 29-én d. e. 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki az országgyű­lési képviselők választásáról szóló törvény­javaslat folytatólagos tárgyalása. (Helyeslés.) Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzá­járulni! (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a jegyző­könyvet). Elnök: Van valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen'? (Nincs!) Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesitetí­nek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 6 óra 5 perckor.) Hitelesítették: Barabás Samu s. k. Láng János s. k. naplóbiráló-bizattsági tagok NAPLÓ XXXIT. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom