Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-418

290 A nemzetgyűlés 418. ülése 1925. évi május hó 28-án, csütörtökön. Még csak egy pár szót szeretnék szólani a javaslattal kapcsolatban a falu és város viszonyáról. Különösen az utóbbi időkben nagy előszeretettel különböztették meg a városok és falvak lakosságát. Az utóbbi időkben sok helyütt ugy állították be a kérdést, hogy kint a falvakban a produktiv osztály él, a városokban periig a léhűtők, semmitevők osztálya lakik. Már pedig a város és falu kölcsönösen egymásra vannak utalva; a társadalmi életben valamenynyiünk munkájára, szükség van, ha kulturéletet akarunk élni. Ha a legprimitivebb emberi életet is akarjuk élni, valamennyiünk agyának és kezének munkájára szükség van. Egyik itt, másik ott teljesiti kötelességét a társadalommal szemben és saját családjával szemben. Egyik a mezőgazdaságban robotol, másik a gyalupad mellett dolgozik, harmadik a gyárakban robotol és teszi tönkre életét, egészségét azért, hogy javakat állitson elő. Ha tehát végignézzük az országban végbemenő ezt az egybetartozó munkálkodást, láthatjuk, hogy valamennyien egymásra vagyunk utalva és egyik munka a másik nélkül nem sokat ér. Mindannyiunknak arra kellene tehát törekednünk, hogy amint a munkában egymásra va- j gyünk utalva, akként fogjunk össze vajameny- | nyien gondolatban is. Különösen kivanatos volna ez most, amikor a választójog kérdéséről van szó. Nem volna szabad megengedni, hogy emberek és emberek között különbséget tegyenek; nem volna szabad megtörténnie annak, hogy itt első- és másodosztályú állampolgárokat kreáljanak; nem volna szabad előrelátó, okos, politikai ténykedés mellett megtenni azt, hogy itt az osztályok kreálásával már jóelőre elhintsék a forradalom magvait. Itt, ebben a tekintetben, utalok Apponyi Albert gróf és Andrássy Gyula gróf i képviselőtársaimra, akik a kisgazdákkal szemben arisztokraták, de a kisgazdákkal szembehelyezkedve, egy élet tapasztalata után látják ezt az egyedül helyes felfogást. De Peidl Gyula t. képviselőtársain is utalt arra, hogy lehetetlen helyzetet teremtünk az integritás szempont jából is ennek a választójogi törvényjavaslatnak törvényerőre emelésével, mert sokkal elevenebb és inkább hatóerő az integritás szempontjából, ha itt a dolgozó tömegek, a társadalom u. n. legalsó osztálya is meglehetős anyagi viszonyok között vannak és egyenlő jogokkal vannak felruházva, tehát politikai tekintetben egyenrangú tényezők, mint ha ezidőszerint, irredentizmusról beszélünk. Ha azt látják az ország jelenlegi határán kivül rekedt magyarok, hogy ők jogban, boldogulásban itt bent, Magyarország területén, másokkal nem egyenlő tényezők, f akkor nem nagyon kívánkoznak vissza a régi Magyarországhoz. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De ha azt látják, hogy egyenrangú polgárai ennek az országnak, akkor ez a gondolat olyan eleven hatótényező, még az integritás szempontjából is, amely ebben a pillanatban felbecsülhetetlen értéket jelent az országra nézve. Szeretném a figyelmet felhívni arra a körülményre, hogv egész Európában a demokrácia gondolata hódit tért. Önök hiába akarnak elzárkózni ennek a gondolatnak gyakorlati érvényesítésétől, mert ez a gondolat utat tör magának. Európa kellős közepén, amikor minden európai államban a legszélesebbkörü választójog alapján titkosan szavaznak, amikor — mint Apponyi Albert gróf t. képviselőtársam mondotta — egyedül Oroszország és Magyarország az, ahol nyíltan szavaznak, ezt a nyilt szavazási rendszert fentartani nem lehet. (Farkas István: 'Itt ülepedett le Kelet és Nyugat iszapja!) Amikor a mi pogány őseink idejöttek, közöttük is voltak, akik konzerválni akarták a pogányságot, azok között is voltak, amikor a kereszténység terjedni kezdett, akik fegyveresen is ellen állottak, hogy régi, pogány hitüket megvédelmezzék és mégse sikerült nekik fentartani ezt a világnézetüket, ezt a vallási felfogásukat akkor, amikor egész Európában a kereszténység lett uralkodóvá. Amikor egész Európában a demokrata gondolat hódított tért, amikor ma már egész Európában a legszélesebb körű titkos szavazás alapján szavaznak, akkor ne méltóztassanak azt hinni, hogy a nyilt szavazásos rendszerrel ezt a reakciót, amely ezidőszerint uralmon van, sikerül sziklaszilárddá tenni. *A kormány ebben a pillanatban — amint azt Bethlen ministerelnök ur kijelentette — hatalmi kérdésnek tekinti a választójog kérdését. Az érvek felsorolásával nem szükkeblüek; nem szükkezüek, amikor ezt a hatalmi kérdést, ezt az álláspontjukat igazolni akarják. Amdo én figyelmeztetem az igen t. képviselőtársamat — és mindenkit, akiknek ez a figyelmeztetés szólhat —, hogy egy hatalmi kérdéssel megoldott választójogot, vagy más cselekményeket, az élet nagyon könnyen elseper helyéről. Törvényerőre emelkeclhetik ez a választójogi törvényjavaslat (Farkas István: Ugy jár, mint a Tiszáé!), ezt megtehetik — ezidőszerint meglehetős szilárd alapot is foglalnak el atekintetben, hogy megteszik —, de meggyőződésem szerint ez csak papirosalkotmány lesz, amelyet az élet a legelső alkalommal el fog seperni helyéről. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert ne méltóztassanak azt hinni, hogy az a több mint másfél millió szavazópolgár, akik már éltek szavazati jogukkal, akik már egyszer leszavaztak, egyszerűen nyugodtan tudomásul veszik, hogy ők ma csak dolgoznak és robotolnak, de nem szólhatnak bele az ország ügyeinek intézésébe. Ezek nem fogják ezt ilyen egyszerűen

1 tudomásul venni, mint ahogy azok sem, akik a demokratikus gondolat jegyében dolgoznak és tevékenykednek. Nem fogják tudomásul venni, hogy minden lehető erőt, minden lehető munkát arra fognak fordítani, hogy ezt a törvényjavaslatot törvényerőre emelése esetétí minél előbb megváltoztassák és minél előbb megvalósítsák azt a választójogi rendszert, amely ma már egész Európában uralkodó. Épén azért, hogy egyrészt álláspontomat igazoljam, másrészt pedig azért, hogy — ha ennek lehetősége volna —• azoknak, akik velünk szemben állanak, módot adjak az én elgondolásom szerinti cselekvésre, benyújtom a következő határozati javaslatot (olvassa): „A nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a tárgyalás alatt lévő választójogi törvényjavaslatát vonja vissza ós három hónapon belül nyújtson be uj törvényjavaslatot, amely az altalános, titkos és egyenlő, lajstromos választójogi rendszer alapelveinek következetes keresztülvitelén alapul. A nemzetgyűlés felszólítja a kormányt, hogy a benyújtandó választójogi törvényjavaslat tárgyában pártközi konferenciát hívjon öSiSze, hogy ez az alapvető alkotmányjogi javaslat a pártok felfogásának ismeretével és figyelembevételével készüljön el". (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én rövid, de sokszor darabos kritikámat egy Kristófy-könyvből vett idézettel fejezem