Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-417

A nemzetgyűlés 417. iüese 1925. évi május hó 27-én

; szerdán. 255 követni, hogy a szavazókat arra kényszerítsék, hogy ne a szocialistákra, ne másokra, hanem a vállalat által felléptetett vezérigazgatóra, vagy igazgatóra adják le szavazatukat. Nem utolsó dolog az sem a nyílt választásnál, hogy lajstromot készítenek a szavazókról. A jegyzők jegyzik, hogy Péter János leszavazott, nem tudom kire, Fekete János pedig leszavazott a másikra. A választás lebonyolitása után, amikor a választási elnök kihirdeti az eredményt, ezeket a jegyzeteket átadja a megválasztott képviselőnek. Ez az egész paksamétát megkapja, és ha Biró Pál ur lesz, vagy Vida Jenő ur lesz, vagy egy nagybirtokos ur lesz az, nagyon szépen ki fogja tudni szemeztetni magának, kik voltak azok, akik ellene szegültek, kik voltak azok, akik nem adták rá szavazatukat és azokkal szemben megfelelő megtorló intézkedéseket fog tudni tenni. Épen ezért a nyilt szavazási rendszer tarthatatlan. A nyilt szavazási rendszer semmi egyebet nem szolgál, minthogy a kormány a maga háta mával, a maga súlyával rá tudjon feküdni a választókra és ha az a polgár valamiképen le tudta küzdeni azokat az akadályokat, amelyeket az 1., 2. és egyéb szakaszokban felállítottak, ha valahogy be tudott jutni a választásra jogosultak közé, akkor a nyilt szavazással legyen megfosztva attól, hogy alkotmányos meggyőződésének kifejezést is adhasson. Mert nemcsak az ipari kerületekben lehet ezekről az erőszakosságokról beszélni, hanem a mezőgazdasági kerületekben is. (Farkas István: Sőt Î) Én 1922-ben résztvettem a gyomai választáson s láttam, mit csináltak a mezőgazdasági munkásokkal a nyilt szavazás mellett. Szemlélője, szemtanuja voltam annak, micsoda megfélemlítéseknek tették ki a választókat csakhogy ne merjenek a kormánnyal szemben álló képviselőjelöltre szavazni. Épen a gyomai választókerületben történt meg az, hogy a választók megbízottait — - körülbelül 30, vagy talán 50 embert is — a csendőrök őrizetbe vették és elvitték, azt hiszem. Csabára vagy Gyulára őket, hogy távoltartsák azoktól a választóktól, akiknek megbízottai voltak. Alaptalan indokok alapján, egyszerűen rájuk sütötték azt, hogy az uradalmat fel akarták gyújtani és ezért őket törvény elé kell állitani ; azonnal bilincsbeverték őket és vitték Gyulára. Evvel az egész földmivelő lakosságot, a földmivelő választópolgárokat megfélemlitették, mert ez mintegy intő példa volt arra, hogy : ne merjetek szembeszegülni azzal, aki a kormány jelöltje, mert ilyen és ehhez hasonló súlyos megtorlásban fogtok részesülni. Ha a nyilt szavazással kapcsolatos, atrocitásokról akarunk beszélni, akkor nemcsak Ózd, Sajószentpéter, vagy Gyoma azok a nyilt szavazásos választókerületek, amelyekről beszélni lehet, hanem itt van egy közeli, a dorogi választókerület. Mi történt ott? Ott tényleg a bányatársulat igazgatója volt felléptetve, aki minden erőszakosságot elkövetett, hogy pártunk egyik jelöltjét, Peyer Károly képviselőtársamat valahogyan kibuktassa és ő tudjon a mandátum birtokába jutni. Százával lehet felsorakoztatni azokat a súlyos atrocitásokat, százával lehet felsorakoztatni azokat a súlyos visszaéléseket, azokat a megfélemlítéseket, amelyeket a nyilt szavazásu rendszer mellett a választókkal szemben alkalmazni lehet. Épen ezért mi a leghatározattabban ellene vagyunk a nyilt szavazásos rendszernek. Mi nem pusztán azért vagyunk ellene, hogy magunknak több mandátumot biztosítsunk, nemcsak ezért ellenezzük a nyilt választási rendszert, hanem főképen azért, mert ug y látjuk, hogy a választók meggyőződésük kifejezésre juttatásában vannak meggátolva ; nyilt szavazás mellett a választók nem mondhatják meg őszintén véleményüket, mert bizonyos tekintetben tartaniok kell a következményektől. Ahogy Ózdon elbántak az ózdi vasgyár munkásaival, ugyanúgy számtalan földesúr elbánt az ő cselédeivel, mert hasonló"módon, vagy még a választások előtt, vagy a választások után közvetlenül bocsátotta el őket a szolgáltból és tette kenyértelenné, ha szembe mertek szállani u. n. kenyéradó gazdájukkal. (Reisinger Ferenc : B-listázzák őket ! — Farkas István : A nyilt szavazás a korrupció fészke ! Ez a politikai korrupció fentartását jelenti ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) A titkos szavazásra azt mondják többen, — igy a kormány és a kormány háta mögött álló párt is — hogy az a magyar nép felfogásának nem felel meg (Farkas István : A kormányterrornak nem felel meg !) hogy a magyar nép sokkal önérzetesebb, hogy a magyar nép nyíltan akarja megmondani a véleményét, hogy a magyar ember már természeténél fogva olyan, hogy nem szeret titkolózni, hanem nyíltan szereti a maga dolgait csinálni. (Farkas István : Titkos panama, nyilt szavazás ! — Állandó zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a folytonos közbeszólástól tartózkodni, A szó most egyedül Kabók Lajos képviselő urat illeti. Kabók Lajes : A titkos szavazás helyességére és kipróbáltságára vonatkozólag bátorkodom a következőket elmondani. Egészen akaratomon kivül a közelmúlt napokban lezajlott budapesti választásoknál alkalmam volt szerepet betölteni, nevezetesen szavazatszedő küldöttségi elnök voltam. Két napon keresztül volt alkalmam figyelni a szavazókat, volt alkalmam megtudakolni, hogy tisztában vannak-e a titkos szavazási eljárással ; sőt mondhatnám, hogy épen ez a fővárosi választás a kettős választás miatt — hogy t. i. a kerületi választmány és a törvényhatósági bizottság tagjaira kellett szavazni — a kisebb intelligenciával biró emberekre nézve nem is volt olyan egyszerű, komplikált volt. Hiszen a lapokból azt olvastam, hogy a ministerelnök ur is egy ottani szolgát kérdezett meg arra vonatkozólag, hogy a kerületi választmányokra vonatkozó zöld cédula mire való. (Peidl Gyula : Nagyon komplikált volt ! — Esztergályos János : A pedellus bácsitól kérdezte meg !) Két napon keresztül, amíg ott ültem s úgyszólván alig távoztam el, alig hagytam el elnöki székemet, majdnem 1300 szavazó járult az urnák elé. Abban a feltevésben voltam, hogy ez a kissé komplikált szavazási módszer és főképen az, hogy a törvényhatósági bizottsági listán — tegyük fel —• a kereszténypárt volt az első, vagy hogy helyesebben jellemezzem, az egyesült demokratikus párt volt a második, a kerületi választmányi listán pedig a Ripka-párt volt a második helyen, — ami kissé komplikálttá tette a szavazás módját — mondom, abban a feltevésben voltam, hogy nagyon sokan hibázni fognak, mert nincsenek még teljesen tisztában azzal, hogy ezt a kissé komplikáltabb titkos szavazást hogyan és miképen kell végrehajtani . . . (Kószó István : Ezért nem kell a titkos szavazás, hanem nyíltan kell szavazni, hogy tudja mindenki ! —• Derültség a szélsőbaloldalon.) Legyen szives megvárni a képviselő ur a végét annak, amit mondani akarok. (Vanczák János : Azért kell nyilt szavazás, hogyha valaki nem magára szavaz, akkor kirúghassa ! — Farkas István : Azért nem kell a titkos szavazás, mert nem mer nyiltan odaállni a választók elé ! Csak az a párt kivan ja a nyilt szavazást, amely nem mer a nép elé menni, el van szakadva a néptől, népellenes politikát csinál ! — Mándy Sámuel : A nép nem kívánja a titkos szavazást ! — Peidl Gyula : Kérdezzük meg ! — Saly Endre : A falun Mándy kívánja ! — Mándy Sámuel : Én nem kivan om, a nép sem kívánja ! — Elnök csenget.) 89