Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.
Ülésnapok - 1922-414
 nemzetgyűlés 414. ülése 1925. azt követelik, hogy tartsák meg- azt, amire megesküdtek és amire nagyatádi Szabó István emléke is kötelezi önöket. Csak nem képzelik, hogy túlzó irányzat az, amely önöket figyelmezteti, hogy nagyatádi Szabó emléke ellen vétenek, amikor az ő programja ellen vétenek. Az se lehet túlzó irányzat, ha azt követelik önöktől, hogy tanuljanak az elmúlt idők történetéből — nii csak ebből vonjuk le a konklúziókat és alkotjuk meg a magunk álláspontját —-, vagy az se lehet túlzó irányzat, ha azt követeljük Bethlen István gróftól, hogy őszintén és nyíltan kormányozzon, mint ahogyan őszintén megmondta, hogy a választói jog politikai hátai om kérdése, ha azt követeljük, hogy ezt az őszinteséget vigye át egész- kormányzati rendszerére, s nyiltan és őszintén mondja meg, hogy a nemzetgyűlést mellőzve s a maga saját többségét se akceptálva, diktatórikusán akar kormányozni, diktatúrára akar berendezkedni. (Rubinek István: Ha azt akarta volna, nem jöttek volna be a választáson!) Az alkotmányjogi javaslatok letárgyalása után — mivel megvan a többsége, hogy ezt letárgyalja — mondja meg őszintén mit akar, játsszék nyilt kártyával. Pl. nincs-e a m mistereinek urnák valami terve az államfő kérdésében, mert különféle hirek futnak be hozzánk? Ha mi mindezt követeljük, nem tartozunk semmiféle túlzó irányzathoz, mert azt követeljük, amit követelnünk kell, s amit meggyőződésünk parancsol. T. Nemzetgyűlés! Azt mondja az indokolás: Ismeretes, hogy az ipari munkások minden alkalommal hangsúlyozták a titkos szavazás fontosságát s hogy a társadalom eme számottevő rétedének régi kívánságát teljesíteni kell. Az indokolás megint egy olyat ad, amit mint régi kénviselő el sem tudtam képzelni. Kérdezem, hangoztatták-e a falusiak ugyanezt?' Ha hangoztatták, akkor az indokolás hamis, ha pedig nem. akkor árulói a falusi képviselők ennek az ügynek. Én mesráilapitom, hogy hangoztatták, amig nagyatádi Szabó Tstván élt és nem hangoztatják azóta, mióta tőlünk elvette az Isten. És kérdem, hogvha az iparosok számottevő rétegei a társadalomnak. nem ugyanolyan, vagy méír súlyosabban számottevőbb réte.£rei-e a társadal óimnak a falusiak. Ha nem' azok. megint csak azt mondom, hogy azért nem tekintik annak, mert nincsenek megszervezve. Ha meg volnának szervezve, majd félnének tőlük, iffy azonban szervezetlen minőséffberi átsiklanak rajtuk és az iharosokról beszélnek mint számottevő rétesről, s nem beszélnek a falusiakról, akiknek nedig énen olvau rési és jogos kívánságra a titkos választói jog. Már beszéltem Ernszt Sándor t. képviselő ur javaslatáról. De megint meg kell említenem Rubinek István képviselő ur javaslatát, amely még a kormányjavaslatot is visszafejlesztette, a tervezett mértéket is redukálta, amihez megkapta a vele egy pártba tartozó kénviselők összes szavazatát ^kivétel nélkül. Kérdezem, ba, már nem hatják meg az érvek az igen t. túloldalt és teljesen hiába állanak fel az ellenzéM oldalról olyan súlyos earyéniséa-ek, mint Anponyi Albert gróf. Andrássy Gynla srróf. vasry tegnap a fiatalabb írenej-áeióból Rassay Károlv kénviselőtársam: ha önöket az ő általuk felsorakoztatott gazdag érvek nem hatják mefr. akkor kérdezem, hogy például Sopron 1 városát illetően nem hatja-e me? a képviselő urakat Snuronnak a legutolsó alkalommal a nénszavázasnál kimutatott magatartása!! Nem gondolnak a képviselő urak arra, hogy meg évi május hó 23-án, szombaton. 141 lehet fosztaiü olyan várost, mint Sopront a titkos szavazás előnyétől, egy várost, amely abban a nehéz helyzetben volt, hogy szavaznia kellett állami hovatartozandóságát illetően nehéz viszonyok között és amely város lakosságának nagyrésze német anyanyelvű és a másik állam német hivatalos nyelvül És egy ilyen városnak szociáldemokrata tömegei is szavaztak a magyar államhoz való tartozás mellett! Most ezt a várost kiválasztja a t. ; képviselő ur a többi közül és kellemetlenebb helyzetbe hozza, az eddigi szavazási kedvezlményét tőle megvonja és arra kényszeríti, hogy ezentúl nyilt szavazással fejezze ki a maga akaratát. (Lendvai István: Jutalom a hűségért! — Baross János: így csinálunk irredenta politikát!) Kérdezem Rubinek István képviselő urat és Ernszt Sándor képviselő urat, minekutána ő elkövette azt a megbocsáthatatlan lépést, hogy a választókerületek beosztása tekintetében a kormányelnök úrtól már kierőszakolt nyilatkozat után úgynevezett olcsóbb ajánlatot tett és visszaadta a megbízatást a kormánynak, felhatalmazta a kormányt arra, hogy tetszése szerint szabályozza a, választókerületek ügyét, kérdezem Rubinek István képviselő úrtól, mi lesz, ha a kormány ugy szabályozza a választókerületek ügyét, hogy azokból a városokból, amelyekben eddig két választókerület volt, egy kerületet csinál, vagy az olyan várost, amelvben eddig egy kerület volt, két választókerületre osztja 1 ? (Rubinek István: Titkos lesz a. szavazás!) Nem gondolia a képviselő ur. hogy ez a titkosságot is befolyásolni fogja?' Hiszen az ön tanítványa szerint a titkosság aszerint érvényesül, hogy hány kerületben választ egy város és igy a titkosság kérdésében mésr további szabadságot adott a kormánynak. így az a helyzet, hogy nemcsak ez a kilenc kerület szavaz nyíltan, hanem a kormánytól füge, hosry még hány kerürületet változtat meg és hány kerületben törli el az Ernszt Sándor képviselő ur javaslata folytán nyert meghatalmazás alánján a titkos szavazás előnyét. ÍBaross János: így készülnek a forradalmak! Olvassa el a történelmet, tizenöt példát talál rá! — Rubinek István: A forradalmat mindig a kenyérhiány okozta! — Baross János: A kettő mennyire összefügg egymással!) Ma a titkos szavazást azért követeljük, mert véleményünk szerint csak iffy lehet idegen befolyástól mentesen és bárhonnan, akár felülről, akár alulról jövő terrortól mentesen az akaratot szabadon nyilvánítani. Önök az elmúlt esztendőben egész sorozatát létesítették az olyan törvényeknek, amelyek függő helyzetbe hoztak olyan állampolgárokat, akik ezidcig függő helyzetben nem voltak. (Lendvai István: Feláldozták népszerűségüket') Ha egyebet nem tekintek, függő helyzettan van ma Magyarországon a legtöbb állampolgár az adók tekintetében kiadott rendelkezések miatt. (Lendvai István: Wolff-féle politika!) Függő helyzetben van a legtöbb állampolgár a lakásügyét illetően. Függő helyzetben van mindenki, akinek állami engedélye, italmérése, trafikja van. Függn helyzetben vannak azok. akik hitelt kérnek. így például a mezőgazdasági hitelt kérelmező birtokosok és gazdálkodók függő helyzetben vannak. Függő helyzetben van mindenki, akitől a földreform földet akar elvenni és mindenki, akinek a földreform földet juttat. Ha egyéb tekintetben nem, a föld árának megállapítása miatt van függő helyzetben. Függő helyzetben vannak a kishaszonbérlők is sok rendelkezés következtében. Függő NAPLÓ XXXIL n
