Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-412

À. nemzetgyűlés 412. ülése 1925. évi május hó 20-án, szerdán. 05 urat, hogy a felszólalására rendelkezésére, álio idő utolsó percéhez közeledik. Kérem tehát, szíveskedjék beszédét befejezni. (Zsirkay Já­nos: Hánynak érkezett el az utolsó perce!) Szilágyi Lajos: Még pár percnyi türelmet Elnök: Hány perccel kívánja meghosszab­bíttatni felszólalásának idejét a képviselő ur? Szilágyi Lajos: Mondjuk 10 nerccel! Elnök: Kérdem a t Házat, méltóztabk-e hozzájárulni ahhoz, hogy Szilágyi Lajos kép­viselő ur beszédének tartama 10 perccel meg­hosszabbittassék, igen vagy nem? (Igen!) Szilágyi Lajos: Ezek között a kérelmek kö­zött igenis vannak — önmagam kiáltottam közbe, fel is olvasta a képviselő or — olyan ké­relmek, amelyek kivitelre vonatkoznak. Kérde­zem a. képviselő urat: merészeli ezt nálam kifo­gásolni? Mit gondol a képviselő ur, ha én egy kiviteli kérelmet pártfogoltam, azért én valamit kaptam? Ezt gondolja? Merészeli a képviselő ur ezt mondani, vagy pedig ismer engem annyira, hogy ez kizárt dolog? Ha pedig a kép­viselő ur igy feltételesen mondja, akkor követe­lem, hogy bizonyítson (Ugy van! half elől.) és ha nem bizonyít a képviselő ur, akkor nem mossa le magáról a rágalmazás vádját. Igenis, -vannak Mayer János minister ur­nái és a többieknél is kérelmeim, de ezek nyíl­tan, levél utján történtek; a levelek meg van­nak, fel lehet azokat mutatni. (Zsirkay János: Mi is kérni fogjuk egy pár barom kiszállí­tása t az országból! — Zaj). Nekünk Dinich Ödön képviselő úrral csak egyetlen egy elszá­molni valónk van. Ö minden ok nélkül súlyosan megsértette távollétünkben az egész ellenzéket egy vidéki kirándulás alkalmával, amikor vele volt a kormányelnök, amikor az egységespárt képviselőinek egész sora leutazott egy vidéki városba. Kizártnak tartom, hogy ezeknek a politikai kirándulásoknak az legyen a céljuk, hogy ott egy képviselő a kirándulók sorából felálljon és az ellenzéket annak távollétében ilyen minősíthetetlen durva támadásban része­síthesse (Ugy vari! Ugy van! a baloldalon.); kizártnak tartom, hogy a kormányelnök ur in­tencióival ez megegyezzék és kizártnak tartom azt, hogy az egységespárt jóizlésü képviselői­nek gondolkozásával ez egybevágjon. Megállapítom a nagy nyilvánosság előtt, hogy Dinich képviselő ur bennünket Karcagon megrágalmazott és amikor őt emiatt a nem­zetgyűlés termében, az arra hivatott fórum előtt, a nagy nyilvánosság előtt felelősségre vontuk és követeltük, hogy bizonyítson, egyet­len egy bizonyítékot sem tudott felsorakoz­tatni. Ilyenformán fennáll az a • helyzet, hogy súlyosan meg vagyunk sértve, meg vagyunk rágalmazva olyan képviselő részéről, aki az egységespártnak tagja. (Ugy van! Ugy van! baífelől, — Lendvai István szólásra jelent­kezik.) Elnök: Milyen címen kivan a képviselő ur szólani? {Lendvai István: Személyes megtá­madta tás címén!) A képviselő urnák a szót megadom. Lendvai István: T. Nemzetgyűlés! Való­ban esak néhány percig óhajtom igénybe venni a nemzetgyűlés idejét. A tegnapi ülés folya­mán viharos zajban, amely ebben a teremben uralkodott, nem volt módom akusztikailag ap­percipiálni azt, liogy Dinich Ödön t. képviselő­társam — mint ahogy a lapokban is megerő­sítve láttam — velem szemben azt a rendkívül franciás, rokokómodoru s egy illemtanárhoz kétségtelenül illő kifejezést használta, hogy: „szemtelen disznó". (Derültség a baloldalon.) NAPLÓ xxxi í. Velem szemben lehetett nem egyszer és lehet is azt a felfogást vitatni, hogy meggyőződésem dolgában szélsőséges vagyok. Engem lehetett azért a ceglédi levélért pénzbüntetésre elitélni» mely ceglédi levélnek igazságáról most száz­szorosan meg vagyok, győződve, de felszólítok és felkérek mindenkit ebben a nemzetgyűlés­ben, mondja meg, hogy legszélsőségesebb pil­lanataimban is használtam-e én ilyen becste­len, lealacsonyító, valóban — amint ön mon­dotta egy képviselőtársammal szemben, akire ez^ nem illet —- kocsmai hangú közbeszólást. Hát én azt mondom önnek, hogy az a megjegy­zése, hogy ón szemtelen vagyok, valóban meg­áll. Én sohasem tudtam olyan szemes lenni, mint ön (Derültség bal felöl.) a magyar köz­mondásnak abban az értelmében, hogy szemes­nek áll a világ, szemesnek áll az ellenzék, ami­kor kell neki és szemesnek áll a kormány, ami­kor kell neki. (Derültség a baloldalon.) Ami pedig az állattani megjelölést illeti, én azért, mert bizonyos kritikai megjegyzést, nem a nemzetgyűlés általánosságára, hanem csak bi­zonyos tagjaira használtam abban a ceglédi levélben, kénytelen leszek majd nyilván azok­ból a sápokból, amelyeket a kormánytól fogad­tam el, két és fél milliót deponálni a királyi ügyészségnél. De ha ön itt kiviteli panamák­ról beszél, legyen nyugodt, még két és fél mil­liót szeretnek hozzátenni büntetésemhez, ha ebből a parlamentből ki lehetne vinni az olyan disznókat, mint ön. (Zaj jobbfelöl. — Derültség bal felől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Tisztelettel javaslom a t. Háznak, hogy Lend­vai István képviselő urat ezért a durva sorté­-sért további eljárás végett a mentelmi bizott­sághoz utasítani méltóztassék. (Nagy zaj a bal­oldalon. — Felkiáltások baífelől: Mind a ket­tőt! — Szilágyi Lajos: Becsületekben osztá­lyoznak? — Lendvai István szólásra jelentke­zik.) Méltóztassék megvárni, mig az elnök nyi­latkozik. T. Nemzetgyűlés! Tegnapi elnöklésem so­rán az ellenzék közbeszólásaiból értesültem, hogy itt kétrendbeli sértő kifejezés hangzott el, amelyet a zajban nem hallottam. Felhozat­tam a gyorsírói jegyzeteket, s azokból megál­lapítottam, hogy Dinich Ödön és Zsirkay János képviselő urak kölcsönösen sértő kifejezést használtak egymással szemben. Azért a sértő kifejezésért, amely nem fedi azt a kifejezést, amelyet Lendvai képviselő ur az újságokban olvasott és amely a gyorsírói jegyzetekből tu­domásomra nem jött, én Dinich képviselő urat rendreutasítottam, úgyszintén Zsirkay képviselő urat is az általa használt sértő kife­jezés miatt. A gyorsírói jegyzetekből azt ! a sértő kifejezést, amelyet most Lendvai István képviselő ur magára vonatkoztatott, s amelyet nyilván a lapokból vett tudomásul, meg nem állapíthattam, amiatt tehát nem járhatok el. Méltóztassanak meggyőződve lenni, bogy nem lehet olyan tagja a Háznak, bárki legyen is az, aki ellen ilyen kifejezés használata -alkal­mával el ne járnék. (Zaj.) Következik a határozathozatal. Méltóztat­nak-e hozzájárulni ahhoz a javaslatomhoz, bogy Lendvai István képviselő ur ezért a durva, sértő kifejezésért a mentelmi bizottság*­hoz utasíttassák? (Lendvai István szólásra je­lentkezik.) A kérdést feltettem, s e pillanatban nem áll módomban a szót a képviselő urnák megadni. Kérem azokat a képviselő urakat, akik as elnök javaslatát elfogadják, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) A Ház a javaslathoz 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom