Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-390
6ô r A nemzetgyűlés $00. ülése 1925. évi március hó Í2-én } csütörtökön. say Károly, Rupert Rezső, Rainprecht Antal I képviselőtársaim és a többiek, egyszerűen csak j leírták, hogy mi történt a képviselőválasztáskor a nyilt jellemmel. T. képA^íselőtársam, arculesapták a magyar nyilt jellemet, és arra használták fel, hogy brutális módon legázolják a legutolsó képviselőválasztáskor. (Ügy van! XJgy van! a baloldalon.) T. képviselő ur, ha tudnám, hogy nem vezénylik a csendőrszuronyokat a nép ellen, én is a nyilt szavazás mellet szavaznék, de nem tehetem ezt, mert ismerem a sötét középkor dohos levegőjét, mely hála Istennek, nem minden helyen, de fájdalom, sok helyen uralkodik, és nem merem a magyar nyilt jellemet mé^ egyszer kitenni annak, hogy arculcsapják t a választásokon. T. j képviselőtársam, nem méltóztatik-e érezni azt j a hallatlanul nagy függőségi viszonyt, amely- I ben a vidék van, egyfelől a közigazgatással és j a fináncokkal szemben, másfelől az uradalmak- i kai szemben? Valljuk be őszintén, hogy Magyarországon még mindig 7,800.000 katasztrális hold a nagybirtok a 16*5 millió katasztrális holdból. Most Magyarország 1,350.000 kereső földmunkása legnagyobb részben teljesen birtqktalan, nincstelen ós ki van szolgáltatva részben mint cseléd, részben aratási szerződés révén a nagybirtoknak. Nem mondom, hogy minden nagybirtokos alkalmaz velük szemben kényszert, mert láttam én nagybirtokosokat, és gratulálhatok nekik, akik azt mondták, fiaim, szavazzatok oda, ahova akartok. (Herczegh Béla: Ugy-e, hogy van!) De ez kivétel, képviselő ur, mert vannak sokan nagybirtokosaink, akik nem is magyarok — legalább is nem magyar származásúak —. akik cseh intézőket hoznak ide, akik ellenségei a magyar népinek és kiadják az ordrét, parancsot: nehogy megpróbáljatok erre, vagy arra az ellenzékire szavazni! ( Nem az ellenzéki képviselőjelölt ellen dirigálják őket, de ráparancsolnak arra a földmunkásra, hogy oda szavazzon,ahova ők akarják. A magyar nép jelentékeny részének kettétörik a lelkiismeretét; a magyar nép nagy részét, a földmunkásságot, rákényszerítik arra, hogy megtagadja a tízparancsolat egyik tételét, hogy ne hazudj! Rákényszerítik arra, hogy hazudjék és arra szavazzon, akire nem akar. Mert hiszen az a földmunkás kénytelen erre, mivel a kenyere és az élete ezt megkívánja. (ügy van! a haloldalon.) T. Nemzetgyűlés és t. kisgazda képviselőtársaim, én nem hibáztatom önöket azért, mert ilyen álláspontot foglaltak el. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Dénes István: A t. kisgazda-képviselőket megijesztették és megfélemlítették a bolsevizmus veszedelmével. (Ellentmondások a jobboldalon. — Halász Móric: Nem olyan ijedősek! — Csontos Imre: Igazságod van ebben!) Ugy-e, hogy ezzel félemlítették meg őket! Méltóztatnak látni, mégis csak igazam van, mert a bolsevizmustól való félelem egy ok arfa, hogy miért nem akarják a falu népének a titkosságot megadni. (Halász Móric: De milyen nagy ok!) Kérdem, hol székelnek ina már a bolsevisták vagy a bolsevista hajlandóságú egyének! Talán a falvakban, ahol a szociáldemokráciának vajmi kevés talaja van és ahol mi is elősegítjük, hogy ne legyen talaja, vagy pedig a városokban és az ipari telepeken, ahol a szociáldemokrácia által mind meg vannak szervezve az ipari munkások! Nem méltóztatnak észrevenni azt az anomáliát, hogy itt önöket egyszerűen becsapták, mert megadták az ipari munkásoknak, a szociáldemokratáknak a titkosságot? S miért? Azért, mert azok kevesen vannak és szervezve vannak, azok egy hatalmat és erőt jelentenek.. Nem azért nem adták meg a falu népének a titkosságot, mintha félnének a bolsevizmustől, távolról sem, hanem azért adták meg a szociáldemokratáknak, az ipari munkásoknak a titkosságot, mert azok szervezve vannak, és erősek és tőlük fél a magyar kormány. Azt, hogy épen nekik adták meg, nem tudom máskép értelmezni, minhogy azoknak, akiktől a kormány fél, akiket magyar parlamentben nap-nap után megbélyegeznek — uraim, értsék meg: ezt a groteszk helyzetet —-, azoknak megadják a titkosságot. (Egy hang a jobboldalon: Nem lesz meg!) Kell, hogy meglegyen, mert remélem, arra önök sem gondolnak komolyan t. képviselőtársaim, hogy már szerzett jogokat elvegyenek, visszavonjanak. (Halász Móric: Nincs szerzett jog!) Akkor menjünk vissza az 1400-ik esztendőre! (Kiss Menyhért: Majd leszavazzák a ministerelnököt! Szeretnők látni!) A kormány a magyar falunak — beszéljünk őszintén és egyenesen — azért nem akarja megadni a titkosságot, mert félnek attól, hogy a magyar falun élő kisemberek összefognak és be fognak ide küldeni olyan intelligens és értékes embereket, akik a falusi kisemberek jogaiért is fognak majd küzdeni és harcolni. Ez a tendencia vonul végig az egész maI gyár torténeimen. Méltóztassanak csak megj nézni: 1848 előtt a magyar parasztnak nem ! volt szava a magyar törvényhozásban. 1848-ban j a cenzus alapján ezt megadták neki. A magyar \ mezőgazdasági népességet, a birtoktalanokat | azonban teljesen kizárták. 1874-ben, amikor a j szociáldemokrata párt már e]ég erős volt, az j ipari munkásoknak megadták a választójogot és bevették őket az alkotmány sáncaiba, a | mezőgazdasági munkásságról azonban még szó ; sincs. 1913-ban ugyancsak bevették az alkot| mány. sáncaiba az ipari munkásságot, mert azt ! mondták arra, hogy értelmes, de a mezőgazdaj sági népesség még akkor értelmetlen volt. Jött j a világháború, az értelmetlen mezőgazdasági ! népesség, mint hős ott harcolt minden határon. i belekerült a tömegsírokba a magyar hazáért, | megvédte ezt a hazát, ennek a nemzetnek drága | földjét, amelyen nem volt még egv talpalatnyi i földje sem, ahova a fejét, lehajthatta volna. I Amikor 1917-ben jött a Vázsonyi-féle törvényjavaslat, a Wekerle-féle kombinált törvényjavaslat, az megint bevette a választók közé a szociáldemokrata ipari munkásságot, mert azok értelmes emberek, érettek arra, hogy befolyjanak az ország ügyeinek intézésébe, mezőgazdasági munkásságot azonban akkor is kihagyták. Miért! Azért, mert azoknak száma másfél millió volt ebben az országban és azért, mert veszélyeztették —- engedjék meg, nem akarok demagóg lenni — a nagybirtokrendszert, a nagybirtok uralmát Magyarországon. (Uay van a baloldalon. — Ellentmondások jobb felől.) Azt mondja a magyar kormány, hogy az ipari munkásoknak megadja a titkosságot, mert azok a városokban, az ipari " telepeken élnek s azok csinálhatnak akármit, üthetik a tőkést, a gyárat, a vállalatot, de a "falu népének nem adhatja meg a titkosságot, mert ha az esetleg ugy talpra áll, hogy alkotmányos jogait törvényes keretek között érvényesiteni fogja s a maga intelligens jelöltjeit vagy választottjait küldi be a parlamentbe, akkor ezek esetleg hozzá találnak nyúlni a magyar feudalizmus gyökeréhez, a nagybirtok-rendszerhez. Én ide egyszerűsítem le t. képviselőtársaim ezt az i egész kérdést. Ez az oka annak, hogy önök gör1 esősen vigyáznak arra, hogyha kell, megadják
