Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-389

À nemzetgyűlés 389. ülése 1925. évi március hó íl-éri, sxerdân. 47 Elnök: A földmivelésügyi minister tir kivan szólani. Mayer János földművelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Az ügető- és galoppversenyen történik lóanyagunk részleges kipróbálása. A j lótenyésztési főosztály vezetője kötelességszerüen megjelenik ezeken a versenyeken, (Gaal Gaston: Menjen villamoson!) és többek között i megfigyeli a versenyeket főleg abból a szempontból is, hogy melyek azok a kiválóbb egyedek, amelyek esetleg megvásárlás utján az állami tenyésztésbe bevonhatók volnának. A lótenyésztési főosztály vezetőjének a múltban is állandóan fogat állt rendelkezésére. (Gaal Gaston: A múltban hatvanhárom vármegyénk is volt, minister ur! — Derültség.) Bocsánatot kérek, egy kis türelmet kérek, mert azt kérte tőlem az interpelláló képviselő ur, hogy ezt a kérdést indokoljam meg. és pedig általa is elíogadhatólag indokoljam meg. Miután a képviselő ur itt félhomályról, homályról és rejtélyről beszélt, nekünk kötelességünk, hogy azt a félhomályt, homályt és reitólyt itt felfedjük és a kivánt felvilágosítást megadjuk. Nekünk ez a törekvésünk és tisztelettel arra kérek türelmet, hogy ezt a félhomályt, homályt, rejtélyt megvilágítsam (Helyeslés jobbfelől.), azokat a titkokat felfedjem és megvilágítsam a kérdést ugy, hogy a képviselő ur hajlandó legyen azt az indokolást elfogadni; T. Nemzetgyűlés! Ismétlem, a múltban a lótenyésztési főosztálynak állandóan állt egy fogat rendelkezésre. Most utóbb konszideráció tárgyává tettük azt, és számításokat tettünk, hogy nem volna-e gazdaságosabb, miután bér kocsi-használattal van egybekötve az a kötelezettsége a lótenyésztési osztály főnökének, hogy a versenyeken megjelenjék, ha ő bérkocsit venne igénybe. Miután azonban 110 versenynap van és száztizszer kell a lótenyésztési főosztály főnökének a versenyeken megjelennie, a számitásból az jött ki, hogy sokkal gazdaságosabb, ha a ménesbirtokokról egy fogatot rendelünk fel és ő azt veszi igénybe. így járultam én ahhoz hozzá, hogy Bábolnáról két meddő kanca volt felrendelhető, két meddő kanca, mely a meddőségénél fogva a folyó évben számitásba már ugy sem jön. Ezeket ott is tartani kellene épen ugy, mint ahogyan itt kell tartani. Ezt a fogatot vegye a lótenyésztési osztály főnöke igénybe. (Gaal Gaston: Milyen nagy ur ez az ország!) Azt nem kivánhatjuk, hogy gyalogoljon a főosztály főnöke. (Gaal Gaston: Villamoson is ki lehet menni! Más ember is jár azon! — Kiss Menyhért: Eégi ministerek is villamoson jártak! — Gaal Gaston: De a mi tisztviselőinknek fogat kell! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Mayer János földmivelésügyi minister: A közérdek szempontjából mi mindent mérlegeltünk és mindent megfontoltunk (Gaal Gaston: Látjuk!), és azt néztük, hogy mi gazdaságosabb és mi előnyösebb. (Derültség balfelől.) De mert mi a közérdek szempontjából ezt tartottuk leggazdaságosabbnak és a legelőnyösebbnek, felelősségünk tudatában igy döntöttünk. A.z iránt is érdeklődik a t. képviselő ur, hogy miért volt ez a költségvetésbe a központi igazgatás terhére felvéve? Azért, mert ezt a doga-fogatot a totalizatőr terhére engedélyeztük. Mindazok az. egyéb kiadások, amelyek a fogat Igénybevételével kapcsolatosak, a totalizatőr terhére lettek irva, és abból történik ezeknek fedezése. Megnyugtatom a t. képviselő urat, hogy akár a takarékosság szempontjából, akár a közérdek bármely szempontjából kell intézkedéseinket megtennünk, kellő mérlegelés és köNAPLÔ XXXI. tültekintés után — ismétlem:, felelősségünk tudatában — ugy jártunk el, hogy az minden időben megindokolható legyen és azt hiszem, minden józan, gondolkozású ember előtt ez az általam felhozott indok olyan indok, amellyel szemben más indokot felhozni nem is lehet. Ezt voltam bátor az interpellációra válaszolni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Gaal Gaston: Majd a józanok tudomásul veszik, a nemjózanok nem veszik tudomásul! — Kuna P. András: Nem mondta senki, hogy nem józan!) Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Akik bizalommal el tudnak intézni mindent, azok vegyék tudomásul ezt a választ. Én érveket kértem, érveket^ vártam, de érveket nem kaptam. (Mayer János toldmivelésügyi minister: Ezek érvek voltak!) Az érv az, hogy a minister ur azt mondta: a trappversenyre ki kell menni az illető vezető tisztviselőnek azért, mert az állam onnan vásárol. Mutassa meg nekem a földmivelésügyi minister ur, hogy hány trappért, hány ügetőt vásárolt. Menjünk viszsza tiz évre. A minister ur lesz szives ezt esetleg kimutatni. (Mayer János földmivelésügvi minister: Nemcsak a trappversenyekről beszéltem, hanem a trapp- és galoppversenyekről is!) A galoppról is tetszett beszélni! Aki a helyzetet ismeri, mégis csak azt fogja mondani, hogy Alagra kocsin járni nem szoktak. Addig felesleges kocsit berendelni, amig nem nyilik meg az uj versenypálya, amely talán csak a jövőben lesz megnyitható. Ma csak ügető van Pesten! De még egyet mondott a minister ur. Bocsásson meg a minister ur, hogyan vegyem én tudomásul ezt az argumentumot! A minister ur is gazda, a gazdaérdekeket képviseli, és a gazdaság elemi tudományaival, azt hiszem, feltétlenül tisztában kell hogy legyen. A minister ur azt mondotta, hogy nem éri semmi kár a lótenyésztést, mert két meddő kancát rendeltek fel Bábolnáról. A kancákat fedezni szokták ősszel és tavasszal. Ha ezek anyakancák, amelyek meddők, ezek mégis fedeztetés alá kerülnek. Hogy Budapesten majd melyik ménállomáson fogják ezeket olyan ménnel befedeztetni, amely megüti a bábolnai nívót, azt, mint lótenyésztő, nem tudom belátni, ha csak annak a két kancának nem hoznak fel még egy, esetleg két mént. (Kuna P- András: Nyakatekert okoskodás!) Én nem tudom, igen t. Kuna P. András képviselőtársam, hogy a lótenyésztést a csikóztatás szempontiából másképpen meg tudná-e oldani. (Gaal Gaston: Az öreg a kulacs nyakát tekerje ki! — Kuna P- András: Majd ha földmivelésügyi minister lesz Gaal Gaston vagy Farkas Tibor, akkor nem kiabálok. — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Farkas Tibor: Hanggal, szájjal gazdasági kérdéseket nem lehet megoldani, sem csizmában, sem cipőben. Gazdasági kérdéseket megoldani csak ceruzával a kézben lehet. Kérem, vegyen akár a képviselő ur, akár más a túlsó oldalról néhány percre ceruzát kezébe, és számitsa ki, nem volna-e olcsóbb, ha az illetők a lóversenyterekre azokon az autókon járnának ki. amelyek ott állanak a ministerium előtt, valószínűleg nem egész napi használatban, mert mégsem tudom feltételezni, hogy ez a két autó azért volna szükséges, hogy egész nap, reggeltől estig a ministert, vagy az államtitkárt, akiknek az autóra szükségük lehet, hordozzák. Azt hiszem, hogy mindenesetre olcsóbb volna, ha ezt az autót, ezt a soff őrt felhasználnánk arra, és akkor nem fizetnénk mást, mint bena